Harminc éve bénították meg az országot a taxisok
A rendszerváltozás utáni első komoly válság kapóra jött a baloldali sajtónak, hogy a hangulatot az épp munkába állt MDF-kormány ellen fordítsa.
2020. október 24. 22:39

A váratlanul bejelentett 65 százalékos benzináremelés váltotta ki a rendszerváltás utáni időszak első komoly válságát. A baloldali sajtónak kapóra jött az ügy, hogy a hangulatot az épp munkába állt MDF-kormány ellen fordítsa. A taxisblokád az egész országot sújtotta.

Nem kellett volna, hogy váratlanul érjen, mégis megdöbbentem azon a reggelen, amikor elsőéves hallgatóként a főiskola felé tartva azzal szembesültem, hogy az egész Nagykörúton áll a forgalom, kénytelen vagyok a Boráros tértől a Wesselényi utcáig gyalogolni. A Petőfi hidat taxik torlaszolták el, az utcákon tanácstalan emberek próbálták kitalálni, hogyan juthatnak be a munkahelyükre. Mindez 1990. október 26-án reggel történt, de az események korábban kezdődtek.

 

Mennyivel emelkedett volna?

Az MDF-kormány 65 százalékos áremelést hajtott végre, ami azt jelentette, hogy a benzin literenkénti 36 forintos ára 59-re emelkedett.

Mi lett a kompromisszum?

A kormány és a fuvarozók hosszú egyeztetéssorozat után október 28-án egyeztek meg. A megállapodás értelmében október 29-én 24 órától a megemelt benzinárat 12 forinttal csökkentették.

A Népszava hangzatos címmel adott közre cikket október 19-én: Árulás: jön az 56–62 forintos benzin! A témára lecsaptak a túlnyomó többségben lévő baloldali orgánumok, a Magyar Hírlap öt nappal később október 29-re prognosztizálta az emelkedés kezdetét. Az emelést végül október 25-én jelentették be. A taxisok, akik a CB-hálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan tudtak szervezkedni, délutánra a Hősök terére, majd a Kossuth térre hirdettek találkozót: felháborodásukat az váltotta ki, hogy Siklós Csaba közlekedési miniszter nem volt hajlandó átvenni a petíciójukat. Ekkor lezárták Budapest hídjait, másnapra pedig az egész város közlekedését megbénították. A közösségi közlekedési eszközök közül csak a metró működhetett, Ferihegyről nem lehetett bejutni a városba. Arra ügyeltek a tüntetők, hogy a mentőket, rendőröket, tűzoltókat átengedjék a blokádokon.

A taxisokhoz csatlakoztak a teherfuvarozók

Aki megélte ezt a korszakot, emlékezhet, hogy a lakosságot megosztotta a kezdeményezés. Volt, aki egyszerűen dühös volt, hogy a blokád akadályozza a mozgásában, a kormánnyal szimpatizálók pedig látták, hogy a blokád célja nemcsak az emelés megakadályozása, hanem a hangulatkeltés, az MDF-kormány ellehetetlenítése is volt. Akadtak olyanok is szép számmal, akik forró teát, ételt vittek a blokádban várakozó taxisoknak.

Mi volt az oka?

Az iraki csapatok 1990. augusztus 2-án lerohanták Kuvaitot, és ellenőrzésük alá vonták az ország kőolajtermelését és -kereskedelmét. Ez nemzetközi kereskedelmi válságot okozott, kiváltó oka volt az 1991 januárjában kitörő öbölháborúnak. A magyar benzináremelést egyben az orosz kőolajszállítás csökkenése is okozta.

A kormányzati reakciók hangneme váltakozott. László Balázs kormányszóvivő október 26-án reggel törvénytelennek nevezte a taxisok akcióját, mert azt a gyülekezési törvény előírásai szerint 72 órával korábban be kellett volna jelenteni. Az Antall József miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter a rádió és a televízió által közvetített beszédében bejelentette, hogy a kormány minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet, illetve hogy három válságstábot állítottak fel. Tanulságos, hogy az államfő, Göncz Árpád eközben a televízión keresztül üzent a kormánynak, hogy az áremelést függessze fel, a taxisoknak pedig, hogy hagyjanak fel a blokáddal.

Sokan elegyedtek szóba a tüntetőkkel

Mindhiába. A tüntetők nem hagyták abba, sőt a válság országossá nőtt, mivel a fővárosi taxisokhoz a fuvarozók is csatlakoztak. Hatszáz helyen állítottak útzárat, ez összesen – a fővárossal együtt – 105 helységet érintett. Budapesten – a Lánchíd kivételével – az összes Duna-hidat lezárták, 25 főbb csomópontot eltorlaszoltak.

Miért volt tehetetlen a kormány?

A válság kitörésekor a kormányfő, Antall József kórházban feküdt, a tizenegy miniszterből négy pedig külföldön tartózkodott, ezért roppant nehéz volt gyorsan és összefogottan reagálni.

Tárgyalások kezdődtek a fuvarozók és a kormány között, amelyek október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén zárultak le. A kormány részéről Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter és Rabár Ferenc pénzügyminiszter vezette a tárgyalást, a munkavállalók küldöttségét Forgács Pál, a Szakszervezeti Kerekasztal és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (FSZDL) elnöke, valamint Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkaadókét pedig Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke vezette. Az ülésen Orbán István, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke elnökölt.

Mindent blokkoltak

A megállapodás után a blokádot feloldották. Antall József a kórházból mondott televíziós beszédet (ezt emlegetik azóta úgy, hogy „pizsamás beszéd”), amelyben elismerte a kormány felelősségét abban, hogy az emelés bejelentését előkészítő munkában hibákat követtek el, és kijelentette, hogy a tüntetéseken részt vevők ellen nem indul eljárás.

Az ország életét megbénító taxisblokád ellen tüntetők menete a Lánchídon, 1990. október 28-án (Fotó: MTI/Mónos Gábor)

magyarnemzet.hu
  • Varga Judit: Történelmi idők, történelmi eredmények, történelmi távlatok
    Történelmi idők, történelmi eredmények, történelmi távlatok. Orbán Viktor miniszterelnök úr holnaptól az összességében leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar kormányfő. Eddig Tisza Kálmán (1875–1890) tartotta a rekordot.
  • A többség elégedett a miniszterelnökkel
    A magyarok 59 százaléka mondta azt a koronavírus elleni küzdelem tizedik hónapjában, a parlamenti választások előtt nagyjából ötszáz nappal, hogy „inkább elégedett” Orbán Viktor munkájával – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet számára készített elemzéséből. A kutatók korábban nem láttak még ilyen magas értéket: a 2013 óta rendszeresen feltett kérdésre a naptári évek végén még a migrációs válság elleni védekezés után sem válaszoltak többen pozitívan.
  • Már 17 hazai színház kötelezte el magát az fenntartható jövő mellett!
    Újabb 7 színház, ill. produkciós iroda csatlakozott a Jövő Nézőiért – Zöld Színházi Projekthez, melyet a Miskolci Nemzeti Színház még az előző évad elején indított el, azzal a határozott céllal, hogy minél több színház számára alapvetés lehessen a környezettudatos gondolkodás a közeljövőben.
MTI Hírfelhasználó