Zrínyi 400 - közép-európai formátum
A 400 éve született Zrínyi Miklós ugyanis összeköt, nem pedig szétválaszt. Határok fölött összeköthet napjainkban is országokat, nemzeteket, politikusokat, tudósokat és hétköznapi embereket. Joggal közös hősünk tehát, ami a Kárpát-medencében csaknem valódi ritkaság.
2020. november 6. 20:02

A 400 éve született költő, hadvezér és államférfi, Zrínyi Miklós (1620–1664) emléke előtt tisztelegtek egy izgalmas kiállítással („Zrínyiek a haza szolgálatában”) Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. Ennek apropóján kérdezte Pálffy Géza történészt a Gondola.

Pálffy Géza a csáktornyai Zrínyi-konferencián 2010-ben - archív

- Tanár úr, a 400. évforduló szűk tudományos kört érint meg. Ennek csak a COVID az oka, vagy egyébként is ködbe borul a költő és hadvezér emléke?

- Noha a járványhelyzet valóban számottevően korlátozta az ünnepi és tudományos megemlékezéseket, a kiváló magyar–horvát politikus, hadvezér és költő–író emléke szerencsére egyáltalán nem borul ködbe. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben magyar, horvát és más nemzetiségű történészek, irodalomtörténészek, hadtudósok és egyéb diszciplínák művelői igen eredményesen kutatták Zrínyi pályáját és sokrétű tevékenységét. Így egyre alaposabban ismerjük egészen kiemelkedő hadtudományi és irodalmi munkásságát, Magyarország törökellenes védelmében betöltött kiemelkedő szerepét (elsősorban az oszmán-törökök birtokolta Kanizsa ellenében emelt Zrínyi-Újvár históriáját), sőt a jeles államférfi sokrétű identitását és lojalitásait is. Napjaink politikusaival ellentétben ugyanis Zrínyinek több állam (Magyar- és Horvátország mellett a közép-európai Habsburg Monarchia) színpadán egyszerre kellett politizálnia, ott tisztségeket viselnie és kapcsolatokat építenie. Az 1526. évi mohácsi csatát követően ugyanis az 1102 óta uniót alkotó Magyar és Horvát Királyság – közös Habsburg-uralkodóiknak köszönhetően – a közép-európai monarchia meghatározó része (törökellenes védőbástyája, éléskamrája és fontos jövedelemforrása is) lett. Zrínyi összességében mindezt kiemelkedő sikerrel tette, így joggal tarthatjuk az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor és a Rákócziak), valamint Esterházy Miklós és Pál nádorok mellett a 17. század egyik legismertebb és legkiválóbb magyar államférfijának. Sőt, egyúttal olyan politikusnak, aki a közjó szolgálatát képes volt összeegyeztetni saját érdekeivel, miként egykoron dédapja, a szigetvári hős is tette, akinek az első magyar nyelvű eposzban állított örök emléket.Ami konkrétan az idei eseményeket illeti: januárban a Magyar Tudományos Akadémia honlapján Zrínyiről szóló vezércikkel indította az emlékévet, a járvány csitultával szeptember elején irodalomtörténészeink pedig háromnapos konferenciát rendeztek Egerben, Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet címmel. Októberben Nagykanizsán, Zrínyi-Újvár szomszédságában tartottak tanácskozást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen pedig nemrég megnyílt az említett kiállítás, amelynek Hadtudományi Kara – elsősorban Padányi József tábornoknak köszönhetően – a magyarországi Zrínyi-hagyományápolás egyik kiemelkedő központja. Közben szeptember végén Zágrábban nagyszabású horvát–magyar kiállítást rendeztek, amelyen a horvát bán famíliája ugyancsak kiemelt helyet foglal el. Ráadásul ez a tárlat decemberben remélhetőleg megérkezhet a Magyar Nemzeti Múzeumba is, többek között a szigetvári hős eredeti sisakjával és kardjával. Azaz a Zrínyiek története és emléke szerencsére elevenen él a magyar és a horvát nép szélesebb köreiben. Ezt az is erősítheti, hogy a legkorábbi (1647. évi) horvát zászlót az általam vezetett Szent Korona Kutatócsoport fedezte fel nemrég az Esterházyak fraknói kincstárában, s már látható az említett zágrábi kiállításon.

- Balassi Bálintnak van személyes emléknapja: a Bálint nap, ekkor adják át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Zrínyi Miklós is megérdemelne-e ilyet, s ha igen: kiknek kellene fölépíteni?

-Teljesen egyetértek. Tudtommal a Magyar–Horvát Baráti Kör – Csóti György egykori zágrábi magyar nagykövet vezetésével – már többször kezdeményezte, hogy Zrínyi Miklósnak és a magyar–horvát barátságnak legyen külön emléknapja. Mivel az újabb kutatások szerint a „költő és hadvezér” 400 évvel ezelőtt nem 1620. május 1-jén (mint korábban tudtuk), hanem május 3-án született, ez a nap erre teljesen alkalmas lenne. Ráadásul tudtommal ezt a horvát fél is támogatja, így őszintén bízom abban, hogy több esztendőnyi próbálkozás után a javaslatot hamarosan mindkét parlament elfogadhatja. Ez igen szép megkoronázása lenne a két nép több évszázados együttélésének, valamint a magyar és horvát tudósok elmúlt évtizedekbeli szoros együttműködésének, amelynek köszönhetően magyar, horvát, német és angol nyelven értékes kötetek sora látott napvilágot.

- A művelődési civil szervezetek - köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány  - milyen üzenettel bátorítsák az érdeklődőket az említett tárlat megtekintésére és a Zrínyiekre való méltó emlékezésre?

-Számomra az elmúlt időszak Zrínyi-kutatásainak legfőbb tanulsága, hogy élt a 17. században egy olyan magyar–horvát arisztokrata, aki egyszerre volt kiváló magyar politikus és horvát bán, több évszázad tekintetében is kiemelkedő magyar hadtudományi író és hadtudós, páratlan tehetségű és hatású magyar költő, miközben egyúttal ő volt a császári–királyi haderő első magyar tábornoka. Ráadásul Zrínyi magyar és horvát anyanyelve mellett a Magyar Királyság hivatalos nyelvét (a latint), a monarchia közvetítő nyelvét (a németet) is magas szinte bírta, s emellett még olaszul, sőt valamelyest törökül is tudott. Ilyen sokrétű tehetség és elismertség a magyar történelemben keveseknek adatott.

Pálffy Géza a legrégebbi horvát zászlóval Fraknó ősi magyar várában 2012-ben - archív 

Mindezek következtében ugyanakkor Zrínyi nemcsak a magyar és a horvát haza, hanem egyúttal még Közép-Európa közös hőse is. Ő különféle identitásainak, tisztségeinek, házasságainak és birtokainak köszönhetően egyszerre volt igen meghatározó és elismert tagja a Magyar és a Horvát Királyság, valamint a közép-európai Habsburg Monarchia politikai–katonai–főnemesi elitjének. Ezért joggal lehet rá büszke a 21. század elején is minden magyar és horvát, sőt osztrák és közép-európai állampolgár, minden szigetvári, zágrábi vagy csáktornyai lokálpatrióta. S éppen emiatt vizsgálhatják a jövőben is egyszerre magyar, horvát, osztrák, olasz és más nemzetiségű történészek, hadtudósok, irodalmárok, művészettörténészek és egyéb diszciplínák művelői. A 400 éve született Zrínyi Miklós ugyanis összeköt, nem pedig szétválaszt. Határok fölött összeköthet napjainkban is országokat, nemzeteket, politikusokat, tudósokat és hétköznapi embereket. Joggal közös hősünk tehát, ami a Kárpát-medencében csaknem valódi ritkaság. Őrizzük meg alakját a jövőben is ekként!
 

gondola
  • Gulyás: indul a vakcina-előjegyzési kampány
    A koronavírus elleni vakcina előjegyzésére vonatkozó kampány elindulását jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján, amelyen arról is beszélt, hogy a miniszterelnök konzultációi után születik döntés a december 11. utáni intézkedésekről.
  • Donald Trump: Ha igazam van, Joe Biden nem lehet elnök
    A mainstream média szinte teljesen mellőzte, a Facebook és a Twitter pedig az üzenet valóságtartalmát firtató címkékkel látta el Donald Trump minapi beszédét, amit a hivatalban lévő elnök az eddigi legfontosabb felszólalásaként jellemzett.
  • Tisztifőorvos: decemberre várható a második hullám tetőzése
    Szakemberek szerint decemberre várható a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó