A korlátozó szabályok éjféltől hatályba léptek
Meghosszabbította az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután kedden megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt.
Utoljára frissítve: 2020. november 11. 00:01
2020. november 10. 17:24

Addig kell kitartani, amíg a koronavírus elleni vakcina megérkezik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának adott keddi interjúban. Közölte azt is: éjféltől kötelező lesz a maszkhasználat a közterületeken is.

A kormányfő hangsúlyozta, a vakcina belátható közelségben van, és a megoldásban csak ez tud segíteni.
   
Kifejtette: december végén, januárban az EU-ból biztosan, és talán máshonnan is jön majd valamennyi, korlátozott mennyiségű vakcina.
   
Úgy számol - folytatta Orbán Viktor -, ez arra lesz elég, hogy az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat, a közrend fenntartásában dolgozókat be tudják oltani, és talán a legnagyobb bajban lévő betegeket is.
   
Hozzátette, emellett a kínai, az orosz és az izraeli oltóanyag-lehetőségeket is próbálja az "asztalon tartani".
   
Az Európából történő tömeges szállítás időpontja áprilisnál hamarabb nem várható, de jöhet vakcina máshonnan is tömegesen, és addig is érkezhet kisebb mennyiségben Európából is - mondta a miniszterelnök.
   
Lesz egy részleges megkönnyebbülés december vége, január környékén, és egy felszabadulás áprilisban - összegzett.
   
"A végén túl leszünk, és győzni fogunk" - fogalmazott.
   
Orbán Viktor megerősítette: a "laboratóriumnak" Ausztriát tekinti, mindig az osztrákokat nézi, és a fertőzések számát tekintve Magyarország nagyjából most van ott, ahol Ausztria volt egy héttel ezelőtt, amikor ott is bevezették a kijárási tilalmat.
   
Megjegyezte: Nyugat-Európával összevetve, ahol nappal is kijárási tilalom van, Ausztria és Magyarország még jól áll. Azt is hozzátette, hogy Európában Magyarországnak, Ausztriának és Németországnak van a legtöbb kórházi ágya, és Magyarországnak van a legtöbb lélegeztetőkészüléke.
   
Közölte: ahogy fut fel a járvány, a tudósok, elemzők véleménye szerint 50 százalék az esélye, hogy a mostani orvos-, ápoló- és betegmozgatószámmal képesek kezelni a helyzetet, ami túl nagy kockázat, ezért meg kellett hozni a korlátozásokat.
   
Hozzátette: a védőeszközök szinte korlátlanul rendelkezésre állnak, az orvosok, ápolók pedig kiválóak, de a számuk véges, és ők is "emberből vannak".
   
Medikusokat, orvostanhallgatókat is szolgálatba állítanak, mert kevesebb az ember, mint amennyi a betegekhez optimális esetben szükséges - jegyezte meg.
   
Arról is beszélt, hogy ha az emberek nem lettek volna fegyelmezettek, Magyarország hamarabb jutott volna el a kijárási tilalom időpontjához.
   
Bejelentette: éjféltől előírják a kötelező maszkhasználatot a közterületeken is.
   
Arra a felvetésre, hogy a kijárási tilalom miatt nem tartanak-e délutáni tumultusoktól például az élelmiszerboltokban, azt válaszolta: tartanak ettől, de bíznak az emberek közbölcsességében, a távolság betartásában.
   
"Mindannyian szeretünk könyvtárba, moziba, színházba vagy meccsre járni, de ez most teljesen másodlagos" - mondta a kormányfő a korlátozásokról.

A középiskolák bezárásáról szólva hangsúlyozta: a diákokat nem vakációra küldték, hanem digitális oktatásra.
   
Az általános iskolákat, amíg lehet, nem akarják bezárni, mert akkor a szülőknek otthon kell maradniuk, megváltozik a munkarendjük, ha egyáltalán megmarad a munkahelyük - jegyezte meg.
   
A szülőket arra kérte, beszéljenek a gyerekekkel, mondják el nekik, hogy a fiatalok megúszhatják influenzaszerű tünetekkel a koronavírust, de a szülők, nagyszülők nem, ezért át kell érezniük a felelősséget.

A tanárok, iskolai dolgozók, óvodapedagógusok, bölcsődei dolgozók rendszeres teszteléséről Orbán Viktor azt mondta: ha a gyorsteszt fertőzöttséget mutat ki, az 90 százalékos bizonyosságot jelent, de ha azt állapítja meg, hogy nem fertőzött az illető, az csak 50-60 százalékos bizonyosságú.
   
Ma ugyanakkor annyit tudnak tenni, hogy ezt a bizonytalan, de mégis valamilyen támpontot jelentő gyorstesztet rendelkezésre bocsátják - közölte, hozzáfűzve: vélhetően lesz annyi belőle, hogy a szociális intézményekben dolgozókat is hetente teszteljék.
   
Megjegyezte: Szlovákiában az összes embert letesztelték, várja, hogy levonják ennek következtetéseit, és azokat is beépíthessék a magyar tapasztalatokba.
   
A miniszterelnök jelezte, a kijárási tilalom és a korlátozások most egy hónapra szólnak, és két hét múlva tud beszámolni az intézkedések eredményéről.
   
Ha jók az eredmények, "karácsony környékén már szabadulhatunk" - fogalmazott.
   
Vagyis most arról van szó - folytatta -, hogy a szállodák, éttermek, szabadidőközpontok 30 napra esnek el bevételeiktől, és a nekik szóló kormányzati segítség is e 30 napra szól.
   
"Ha ezen túlvagyunk, akkor jön majd a gazdaság újraindításának szakasza", és a 30 nap letelte után általános, minden gazdasági ágazatot segítő újabb intézkedéseket hoznak - közölte, hozzátéve: készül a mindenkin segítő akcióterv.
   
Úgy kell túlélni, hogy állás, pénz is legyen, és az élet, az egészség is megmaradjon - hangoztatta.
   
A rendkívüli jogrendről szólva Orbán Viktor azt is mondta: habár tucatszám tárgyalja majd a Ház a törvényjavaslatokat - köztük alkotmánymódosítást is - a következő napokban, mégis azt fogják mondani sok helyütt Nyugaton, hogy kitört a diktatúra.
   
Sokaknak nem tetszik a mostani kormány, sokan pályáznak az országra, ez egy hálózat, amelynek középpontjában Soros György van, "ő a pók, és szövi ezt a hálót", és dolgozni fognak azért, hogy olyan kormányt segítsenek hatalomba, amelyik kiszolgálja őket - fogalmazott.
   
Az interjú végén a miniszterelnök rámutatott: a statisztikák alapján az egymillió emberre vetített fertőzési szám Magyarország esetében 11 745, az EU-s átlag 18 188, a halálozásoknál ugyanez Magyarországon 255, az EU-s átlag 437.
   
"Ebben a térben kell elhelyezni Magyarországot" - mondta, kiemelve: ha baj van, a magyarok összetartanak, legyen szó az egészségügyről, migrációról vagy árvízről.


 

A kormányfő videóüzenete

Ha betartjuk a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó szabályokat, és összefogunk, akkor "együtt ismét sikerülni fog" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban.

Kifejtette: a parlament megadta a rendkívüli felhatalmazást, a rendeleteket megalkották, a korlátozó szabályok éjféltől életbe lépnek.
   
"Arra kérem önöket, mindannyian tartsuk be őket, vigyázzunk egymásra, különösen is vigyázzunk a szüleinkre, a nagyszüleinkre, az idős és beteg honfitársainkra!" - mondta Orbán Viktor a rendeletek aláírása után.
   
Az Országgyűlés kedden meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt.
   
A kormányfő hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedések számát, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel.
   
A korlátozó intézkedések között ismertette egyebek mellett az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a sportrendezvények zárt kapussá tételét.

 

Meghosszabbította az Országgyűlés a veszélyhelyzetet

A képviselők 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését.

Az Országgyűlés ezzel felhatalmazta a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a most megszavazott törvény hatályvesztéséig - azaz a kihirdetését követő 90. napig - meghosszabbítsa. A parlament egyúttal megerősítette ezeket a kormányrendeleteket.

A Országgyűlés ugyanakkor a törvény hatályvesztését megelőzően is visszavonhatja e felhatalmazását.

Mint ismert, a megszületett döntéssel a hétfőn a kormányfő által bejelentett döntések hatálya is meghosszabbodik, Orbán Viktor arról beszélt, hogy első körben harminc napig tart a kijárási korlátozás, a szállodák és az éttermek bezárása. Az életbe lépő rendelkezések a következők:

  • Este 8 óra és hajnal 5 óra között kijárási tilalom lesz. 8 órára mindenkinek haza kell érnie, felmentés csak a munkába és a munkából haza járás, illetve rendkívüli esetekben lehetséges;
  • Minden gyülekezés tilos, az éttermek bezárnak;
  • Csak házhoz szállítás lehetséges, az üzemi étkezdék azonban nyitva tarthatnak;
  • Az üzletek, fodrászatok és az egyéb kisipari szolgáltatók este 19 órakor bezárnak;
  • A szállodák csak üzleti célból érkezett vendégeket fogadhatnak, turistákat nem;
  • Általános rendezvénytilalom lép életbe. Családi összejöveteleken, magánrendezvényeken legfeljebb tízen vehetnek részt. Esküvők csak lakodalom nélkül lehetségesek, az egyházi, illetve a polgári szertartáson a szertartáshoz szükséges személyek, a tanúk, a szülők és a testvérek vehetnek részt. A temetésen legfeljebb ötven fő vehet részt. A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött lehet megrendezni;
  • Szabadtéren az egyéni sportolás megengedett, de az amatőr csapatsport tilos. A szabadidős létesítményeket – fitneszterem, fedett uszoda, múzeumok, színházak, állatkertek – zárva kell tartani;
  • A felsőoktatás csak online formában működhet, és a kollégiumokat, a felsőoktatási kollégiumokat be kell zárni. Középiskolákban nyolcadik osztály fölött digitális oktatás lép életbe. A bölcsődék, óvodák és a 14 év alattiak számára az általános iskolák nyitva maradnak. A kórházi dolgozókat, az iskolai tanárokat, az óvónőket és a bölcsődei dolgozókat hetente célzottan tesztelni kell, akkor is, ha tudjuk, hogy a gyorsteszt 50-60 százalékos biztonságot ad;
  • A kereskedelmi és iparkamara javaslatára a szállodáknál a zárás utáni első harminc napban a november 8-áig történt foglalásokat, illetve azok nyolcvan százalékát az állam megtéríti. Ennek feltétele, hogy a munkavállalót ne bocsássák el, és a munkavállalók megkapják a fizetésüket;
  • Az éttermeknek és a szabadidős létesítményeknek a dolgozóik után erre a harminc napra nem kell járulékot fizetniük, és az állam a munkavállalók bérének a felét megtéríti. Ennek föltétele, hogy a munkavállalót ne bocsássák el, és a munkavállalók megkapják a fizetésüket;

Szükség esetén a korlátozások meghosszabbíthatók, ám a nyilatkozatok alapján a kormány célja, azokat december eleje után már ne kelljen alkalmazni.

A kormánynak a járvány következményeinek elhárítása érdekében megtett intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A jogszabály rendelkezik továbbá arról, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

A veszélyhelyzet megszűnése utáni napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata alapján rögzítették a jogszabályban, hogy azokban az esetekben, amikor a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, a veszélyhelyzet megszűnése után az új választást legkésőbb a kitűzést követő 45. napon kell megtartani, jelöltek pedig csak azok lehetnek, akiket a választási bizottság már jogerősen nyilvántartásba vett.

A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül kell kitűzni. További szabály, hogy a kormány vonatkozó rendeletének hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel. Az összegyűjtött aláírásokat tartalmazó íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatálybalépését követő három napon belül át kell adnia a helyi választási irodának. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.

A koronavírus-járvány második hulláma miatt elrendelt rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet múlt szerdán lépett hatályba.

Az alkotmány szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. E rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - meghosszabbítja a hatályukat. Ezt a felhatalmazást adta meg kedden a Ház.

"Továbbra is az a célunk, hogy emberéleteket mentsünk meg, ezért a járvány elleni védekezésben gyors döntési és cselekvési képességre van szükség" - olvasható a kormányzati előterjesztés általános indoklásában, amely szerint a rendkívüli jogrend ebben nyújt segítséget, hiszen a jelenlegi járványügyi helyzetben a meghozott intézkedések minél gyorsabb végrehajtása indokolt. "Az eljárásrend heteket vehet igénybe, ennyit nem várhatunk, a magyar emberek egészsége az első" - írták.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel.

MTI
  • A botránykoalíció cinikus stratégiája
    Orbán Viktor Magyarország történelmi távlatokban is leggyűlöletesebb, leghazugabb ellenzékével szemben áll helyt.
  • Csütörtökön kezdődik a fiatalok oltása
    Hétfőtől szerdáig foglalhatnak oltási időpontot online a 16-18 éves regisztráltak, az oltásuk csütörtökön kezdődik - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján.
  • Varga Mihály: Ösztönző fiskális hozzáállásra van szükség
    Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig; a kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz - hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Portfoliónak adott, hétfőn közölt interjújában, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban.
MTI Hírfelhasználó