Melegjogi feltételekkel zsarol Brüsszel
Újabb elképesztő elképzeléssel állt elő Brüsszel az uniós támogatásoknak a jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatban. A Soros-hálózathoz kötődő Helena Dalli egyenlőségi biztos – akinél az év elején a momentumos Donáth Anna panaszkodott a kormányra – az LMBTQ-jogok tiszteletét szabná feltételként a kohéziós források kifizetése mellett a pandémiás helyrehozási alapok folyósításához is.
2020. november 16. 10:18

Egyre életszerűtlenebb elvárások látnak napvilágot Brüsszelben arról, hogy milyen feltételekhez kötnék az európai uniós kohéziós források kifizetését. Az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament csak néhány napja jutott ideiglenes megállapodásra arról, hogy jogállamisági feltételekhez kössék a kohéziós támogatások kifizetését, ám a tagállamok által egységesen még nem elfogadott elképzelést máris szélsőséges elemekkel egészítenék ki. Helena Dalli egyenlőségi biztos ugyanis azzal az elképzeléssel állt elő a minap, hogy az LMBTQ-jogok „tiszteletét” is az uniós támogatások lehívhatóságának a feltételévé tennék.

A máltai politikus a Politico.eu nevű portálnak nyilatkozva beszélt arról, hogy ezt a kitételt alkalmasnak tartja azoknak a tagállamoknak a megregulázására, amelyek nem alkalmazkodnak az uniós értékekhez.

Az Európai Bizottság (EB) asztalán lévő tervezet a következő ciklus költségvetése mellett a pandémia okozta válság gazdaság-helyreállítási alapjaira is vonatkozna.

Helena Dalli a szexuális kisebbségek „tiszteletéhez” kötné az uniós kifizetéseket Fotó: MTI/EPA/John Thys

Dalli azt hangoztatta, hogy az EB felmérése szerint az unió LMBTQ-közösségének 43 százaléka érezte úgy a tavalyi évben, hogy hátrányosan megkülönböztetik, és szerinte ez a tendencia egyre romlik. A Politico.eu felidézte, hogy már idén is vetettek be szankciókat például Lengyelország ellen – amelyet a politikus az EU leginkább homofób országának tart – azzal, hogy a jobboldali kormány által irányított állam hat településétől vontak meg olyan EU-s pénzeket, amelyeket azok testvérvárosi program keretében kaptak volna öt- és 25 ezer euró közötti értékben. Dalli szerint a büntetett önkormányzatok kiáltványokat adtak ki a meleg közösség ellen.

Nem meglepő, hogy a szélsőliberális agendát hirdető politikusnő szorosan kötődik a Soros-hálózathoz.

Dalli az év elején dicsekedett el a Twitter-oldalán, hogy részt vett a Soros-féle Open Society egyik rendezvényén, de a tőzsdespekuláns zászlóshajójának az Open Society European Policy nevű lobbiszervezete is kilincselt nála három alkalommal ebben az esztendőben az Alapjogokért Központ kimutatása szerint.

Helena Dalli úgy véli, hogy a rendszerszintű – szerinte még az Európai Bizottságon belül is tapasztalható – rasszizmus kezeléséhez „el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól”. Ez nála azt is jelenti például, hogy sürgeti az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél is „sokszínűbb” döntéseket hozatna.

Sőt az idén kitört amerikai lázongások szobordöntő akcióiról is meglehetősen különös álláspontot fogalmazott meg egy alkalommal: „A szobrok lehetnek jó műalkotások, azonban ne felejtsük el, hogy ezek egyben saját történelmi örökségünket is képviselik, ezért jó, ha egészséges vita folyik megítélésükről”.

Az egyenlőségi biztos a hazai baloldallal, nevezetesen a Momentummal is jó kapcsolatot ápol, ugyanis Donáth Anna, a liberális párt EP-képviselője év elején Věra Jourová, az Európai Parlament cseh alelnöke mellett Dallinak címezte azt a levelet, amelyben a magyar kormányra panaszkodott, amiért szerinte a kabinet nem lépett fel a romák állítólagos szegregált oktatásának a megszüntetéséért. Mint ismert, egy kiszivárgott belső felvételből kiderült, hogy tagadása ellenére Donáth rendszeresen egyeztetett Jourovával, akit munícióval látott el a jogállamisági ügyben Magyarország bírálatához. A hanganyagon a momentumos EP-képviselő azt is elismerte, hogy a cseh politikus álhíreket is terjesztett hazánkról.

Erősebb alkotmányos védelem a családoknak

Egyértelműen a gyermekeket és ezáltal a családokat védi a Varga Judit igazságügyi miniszter által a parlamentnek benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat ifj. Lomnici Zoltán szerint. Az alkotmányjogász a Kossuth rádió Vasárnap reggel című műsorában arról beszélt: egyrészt ideológiai állásfoglalás, hogy a házasság intézményét egyébként is védő alaptörvénybe bekerül az az egyébként magától értetődő kitétel, hogy az apa férfi, az anya pedig nő, másrészt a jogalkotó Európa kedvezőtlen demográfiai tendenciájára, az alacsony születésszámra reflektált. – Továbbá rendkívül viharos időszakban vagyunk, hiszen míg a brüsszeli bürokratáknak a pandémia alatt elsődlegesen az emberi élet és az egészség megóvására kellene koncentrálniuk, az uniós állami vezetők közül többen kifejezetten káros módon igyekeznek beavatkozni a gyermekek nevelésébe a szexualitás kapcsán. A jogalkotó ezért is tartotta fontosnak, hogy a legmagasabb jogalkotási szinten védje a gyermekeket és a családokat – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán. Értékelése szerint a szabályozással megfelelő védelmet kap a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga, s a jelenlegi jogi környezetben az alkotmányos önazonosságon és a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti gyermeknevelés is megvalósulhat.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó