A középkori Magyar Királyság jogállam volt
Szent Koronánk jogrendszerének jelentősége egyre inkább visszatér a köztudatba: ezt tovább kell erősíteni a tankönyveink és filmjeink révén! Minden lózungról önmagától lehull a lepel a műveltségi világkép felmutatása által. A múlt azé, aki megműveli!
2020. november 17. 08:09

A XIV. században Havasalföld – Magyarpásztorföld – „magyar alapítású püspöksége és Székely megyéje jelentette a Kárpátokon túli magyar védelem legfőbb erejét!" - írja IV. Béla király második honalapításának egyetemes jelentősége című esszéjében, az őszi Aracsban Diószegi György Antal művelődéskutató. Őt kérdezte a Gondola.

- „A középkori Magyarország jogállam volt!" – rögzíti Ön művében. Minden emberünk „a magyar Szent Korona főhatósága alá volt rendelve." Hol követtük el a hibát, és mi volt az, amely miatt ma jogállemellenes szélsőség vádolhat minket jogállami deficitekkel?

- Nagyon örülök ennek a kérdésnek: a dolog lényegére világít rá, hiszen komoly prés alatt van ez a tárgykör. Valóban mindig is először önmagunknak kell feltenni azt a kérdést, hogy tettünk-e egyáltalán valamit; és ha már tettünk bármit is, akkor az helyes volt-e vagy helytelen; és mit tegyünk most, hogy immár jobb helyzetet teremtsünk.
A két legfontosabb tárgykör a szkíta-hun-magyar azonosság és a magyar Hunyadi-nemzetség székely eredete: e két alapvetés terén mielőbb vissza kell térni ahhoz, amit a két évszázaddal ezelőtti művelt magyar tudósaink még teljességgel tudtak!
Az 1945-1989 közötti korszak egyik jellemző következménye, hogy a nemzeti történelmünket helytörténetté sikerült alakítani. Tegyük ismét egyetemessé azt, ami nyilvánvalóan az is!
A XXI. századi célkitűzés tehát nyilvánvaló: az összehasonlító történettudomány szempontrendszerei mentén fel kell tárni a nemzeti értéktáraink (hungarikumaink) alapvetései mentén azokat az egyetemes jelentőségűeket, melyek az emberiség közös emlékezetműveltségi kincstárában méltó módon tudják felmutatni a mi világunkat.
A megoldás útja az, amit minden nagy történelmi személyiségünk képviselt: a műveltség és a nemzeti öntudat egymást feltételező alapvetéseket jelentenek. Ez hatotta át legjobbjainkat a két évszázaddal ezelőtti reformkor idején: ezen alapult a XIX. századi akadémiai tudástárunk!
Szent Koronánk jogrendszerének jelentősége egyre inkább visszatér a köztudatba: ezt tovább kell erősíteni a tankönyveink és filmjeink révén!
Minden lózungról önmagától lehull a lepel a műveltségi világkép felmutatása által.
A múlt azé, aki megműveli!

- „A keresztény egység jegyében Szent István király által megteremtett magyar királyság az egyetlen archiregnum volt: a görög arché szó a világot megtartó ősi, jó, helyes elveket jelenti" - foglalja össze Ön. Ez a hatalmas érték mennyiben jelentett provokációt a következő évszázadokban, amelyekben a hungarofób szélsőség – talán mind a mai napig – az archiregnum emlékének eltörléséért is kész vért ontani?

- A legfontosabb tárgykör ez, hiszen a mi véreink, azaz a hont teremtő őseink értékteremtéséről van szó akkor, amikor a jó és helyes elveket alapul vevő jogrendszerünk kiépítése megtörtént. Szent István király „Intelmei” írásban is rögzítették a legalapvetőbb szempontokat: az egy évezreddel ezelőtt kialakításra kerülő magyar jogtest („Corpus Iuris Hungarici”) az, amit a Szent Korona jogrendje névvel illetünk.
A görögök már a XII. században ismerték a Szent Koronánk közjogi jelentőségét. Magyarország tekintélye a Hunyadiak koráig különleges értéket képviselt Európában: közismert volt, hogy a hazánkban vallásszabadság és jogrendi működés létezett.

Hunyadi Mátyás

Minden ország műveltségében megfogalmazódtak Magyarország és a magyar nemzet értéktárairól olyan minőségi mondatok, melyeket szükséges a jövőben mielőbb feltárni és összegezni. Így volt ez még a Mohács utáni évszázadainkban is. Az európai tudomány legjelesebb képviselői számtalanszor megfogalmazták elismerésüket a magyar nemzeti teljesítmény iránt: így volt ez az Erdélyi Fejedelemség korában, a Rákóczi-szabadságharc éveiben, és az 1848-49-es függetlenségi küzdelmünk idején is. Jó példák erre a XX. századból az 1956-os hősies szabadságharcunk kapcsán született külföldi megállapítások, melyek örök érvényűek a nemzeti teljesítményünk egyetemes jelentősége körében!
A legfontosabb célkitűzés, hogy Európa hungarofil örökségét fel tudjuk mutatni! Fel kell tárni az egyes országban meglévő hungarofil emlékezetműveltségi örökséget, és ezt jó minőségű könyvekben kell kiadni, s erre ráépülve filmeket is fontos lenne megalkotni.
A XXI. században a műveltségi diplomácia kiemelt jelentőséggel bír!
A XXI. századi médiatérben egypercestől 90 perces filmekig olyan alkotásokat kell készíteni, ami a lengyel-magyar, a bolgár-magyar, az olasz-magyar, a spanyol-magyar, a görög-magyar s a többi értékkapcsolatokban meglévő hungarofil örökséget közhírré teszi. Régi hírünket a világban ismét jó hírré kell tenni a XXI. században: nemzetünk számára ez a történelem evangéliuma!

- Barcsay Ábrahám (1742-1811) királyi testőr és költő Magyarország történeti értéktára alapvetéseként rögzítette, hogy a szkíta származástudaton mint „szeglet-kövön fekszik szabadságunk." Mi volt a mögöttes célja annak, hogy később – mindmáig – jelentős propagandaerők ügyködtek azon, hogy ezt a szegletkövet szétmállasszák, majd nevetségessé tegyék?

- A nemzeti történelmi öntudat jegyében alkotóknak erről sokféle véleménye van, de az igazság az, hogy valódi tudással senki nem rendelkezik arról, hogy ez a szétmállasztás milyen módon szerveződött meg.
A szétmállasztás folyamatának kutatása még el sem kezdődött, pedig nagyon is időszerű lenne. Az őstörténetünk terén különösen az 1945-1989 közötti pártpolitikai történelemszemléleti változtatások lépcsőit kell majd feltárnia egy erre hivatottságot érző és fiatal kutatónak: meggyőződésem, hogy ez a munka még annál is többet fog jelenteni, mint maguk a puszta tények, mert rávilágít a korabeli pártdiktatúra azon működési lényegére, hogy a múltat végképp el kell törölni.
A történelmi öntudat nemzetet szövő erő minden nemzedék életében, és ezért különleges értékkel bír. A Magyarságkutató Intézetben folyó tudományos műhelyek hatalmas változásokat fognak hozni e téren, és ez különösen igaz az archeogenetikai kutatásokra: ez az a tudományterület, ami a legnagyobb eredményeket fogja elérni abban, hogy a szkíta-hun-magyar azonosság nyilvánvalósága terén visszaálljon az ősiségünket ismét felmutató nemzeti önismeretünk.
A köznevelés legalapvetőbb eleme, hogy minden magyar tanuló a már a történelemtankönyvek révén megismerje az ezzel kapcsolatos alapvetéseket. A szkíta-hun-magyar azonosság két évszázaddal ezelőtt a legáltalánosabb nemzeti történelmi alapvetésünket jelentette: az akkori tudósaink és tankönyveink ezt képviselték a legmagasabb akadémiai műveltségi szinten. Ezen alapokhoz kell visszatérni a nemzeti nevelést jelentő történelmi tankönyveinknek; és erről indokolt ismeretterjesztő műsorokat, filmeket készíteni. E körben a Magyar Művészeti Akadémia jeles személyiségei számára is hatalmas lehetőségek nyílnak meg a nemzeti történelmünk XXI. századi művészi ábrázolása terén.
A szkíta-hun-magyar azonosság 3 évezred óta egyetemes szinten igazolt a görög műveltség által is: ezt kell tanítani!
A magyar-görög kapcsolatrendszer különleges volta okán tudományosan fogalmazva is fontos rögzíteni a következőket. Az évezredeken átívelő filhellén magyar és hungarofil görög kapcsolatrendszer hungarobizantinológiai értéktára az az archimédeszi pont, amely méltó alapot ad arra, hogy a nemzetünk történetének egyetemes voltát a görög műveltségi látásmóddal is igazolva mutassuk föl önmagunknak és a nagyvilágnak! Az Aracsban megjelent írásaimban erre igen sokszor rámutatok.
A hungarobizantinológiai emlékezetműveltség Európa legősibb történelemszemléleti tárgykörébe tartozik, ami ekként egyetemes értéket képvisel. E művelődéskutatói látásmód lényegének számos alapelemére világított rá számtalan magyar írás az elmúlt évszázadokban, melyeknek összegzése igen izgalmas és elemzendő tárgykört jelent a művelődéskutatói munkám során. Bízom abban, hogy a Magyarságkutató Intézetben megalakításra kerül majd egy Hungarobizantinológiai Intézet is, mert ennek révén az archeogenetikai kutatások számára hatalmas jelentőséggel bíró társtudományi megalapozottság tud teremtődni az emlékezetműveltség jegyében!
Nagy öröm számomra, hogy az Aracs szerzői közé tartozhatok, mivel a délvidéki magyar történeti értéktár a középkori Magyarország megértése terén a legfontosabb tudományterületet jelenti. A szkíta-hun-magyar azonosság tudata hatotta át a Hunyadiak korát is: ez akkor Európa közös műveltségi kincsét jelentette!

Diószegi György Antal

E körben fontos utalnom arra, hogy a legfőbb célom, hogy a nándorfehérvári diadal hőse, Hunyadi János apai ági magyar őseinek székely eredete kapcsán összegezzem a legfontosabb történelmi örökségeinket. E kérdéskörre többször is visszatértem az Aracsban.
A XIV. századi Havasalföld/Magyarpásztorföld magyar alapítású püspöksége és Székely megyéje jelentette a Kárpátokon túli magyar védelem legfőbb erejét. Bízom abban, hogy a már nagyon várt Hunyadi-film is majd ennek tudatában készül el!

gondola
  • Copy-paste forradalmak
    A forradalomexport azért veszélyes, mert a Majdan-klónok képesek önmagukat területileg átmásolni.
  • Soros Györgynek saját pártja van Romániában?
    Romániában jelenleg nincsenek tétek Soros György számára, mivel megnyerte az ideológiai harcot – állítja Bogdan Duca román politikai elemző, aki szerint mindhárom nagy párt a progresszista vonalat követi. A politológus arról is beszélt, hogy azonnal megbélyegzik a Sorost, illetve az általa ellenőrzött szervezetek bírálóit.
  • Advent – Az Úr érkezését várjuk
    Idén november 29-én, vasárnap veszi kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak.
MTI Hírfelhasználó