Kalocsa, a paprikafőváros évezredes múltja, vonzó jövője
Mindig itt, Kalocsán éltem, nagyon sok embert ismerek. És a választási eredményből is kitűnt, hogy meggyőző többség adja a bizalmat. Az emberek ismerték szüleimet, nagyszüleimet. Ismerik Feleségemet, Feleségem családját, engem, tudják, hol lakom, naponta itt járok közöttük, itt éljük az életünket, bármikor az utcán is hozzám lehet fordulni egy kérdéssel. Ezt jónéven veszik az itt élő emberek.
2020. november 17. 12:24

„Mindenkinek joga van meghatározni önmaga értékrendjét. Mi továbbra is Kalocsa város fejlődése, az itt élők jobb életminősége mellett kötelezzük el magunkat” – mondta Filvig Géza, a város polgármestere. Őt kérdezte a Gondola.

Filvig Géza 

- Polgármester úr, Kalocsa még magyar mércével mérve is kiemelkedően nagy történelmi örökséget élvez: Szent István érsekséget alapított itt. A mai Európában ezt hogyan lehet kamatoztatni?

- Kalocsának nagyon jelentős az egyháztörténelmi öröksége. Szent István alapította az érsekséget, és Asztrik érsek, aki a Szentszéktől hozta az első magyar királynak a koronát, az uralkodó jóvoltából itt érseki tevékenységet folytatott. Földi maradványait az ásatások során néhány évvel ezelőtt föllelték a főszékesegyház alatt, most is ott nyugszanak. Úgy gondolom, ez Európai mércével mérve is ritkaság: egy ezer évvel ezelőtt működő egyházi méltóság sírja azonosítható, és fölkereshető. A Szent Asztrik iránti kegyeletet ma is a főszékesegyház altemplomában lehet leróni. Más történelmi személyiségek is jelen voltak Kalocsán: Tomori Pál érsek, akit a mohácsi csata hadvezéreként jegyez a magyar történelem…

- Szobra ott áll a főszékesegyház mellett…

- Igen, azt minden évben megkoszorúzzuk a mohácsi csata évfordulóján, méltó megemlékezéssel.

- A fényes történelmi örökség mellett más értékek is híressé, színessé teszik Kalocsát!

- Ha a színeket említjük: a piros szín a paprikát emeli ki. Hosszú időn át jelentős paprikatermelő terület feküdt itt, most inkább a feldolgozás a jelentős.

Nagyon jó minőségű a paprika Kalocsán és környékén, a családi gazdálkodásban. A fűszerpaprika hungarikum! Nagy kedvelt, jó fűszer a magyar családok körében. Illetve a népművészet: a kalocsai hímzés, a kalocsai pingálás mintája messze földön híres. Egyedi érték, dekoratív színvilág. Nagyon nehéz munkafeladat mind a pingálás, mind a hímzés, ezért a fiatalabb nemzedék óvatosan közelíti meg, inkább az idősebbek gyakorolják, de most már a fiataloknak is kezdik átadni a tapasztalatukat, tudásukat. Ez is nagyon szép hagyománya a városnak. Föl szeretnénk erősíteni, és megmutatni a világnak, hogy milyen értékek gazdagítják a várost. Kalocsához tartozik a néptánc: a kalocsai táncok. Nagyon sok néptáncos él a városban, csodálatos képet mutat, amikor egyszerre negyven-hatvan-nyolcvan táncos mutatja be művészetét kalocsai mintás ruhába a színpadon. Frenetikus élmény. Ajánlom mindenkinek.

- Talán ezzel már oda is értünk: mivel érhet el európai hírnevet Kalocsa?

- A konyhaművészet nagyon egyedi: külföldi turisták számára a paprika – főleg a csípős paprika – jelent érdekességet. Viszonylag kevés paprikát használnak más konyhaművészetekben.

Viccesen mondják: a kalocsaiak mindenbe paprikát raknak, még a kolbászba is. Német területen és erdélyi barátainknál is voltam disznóvágáson, és láttam, hogy ők nem raknak paprikát a kolbászukba. Mi pedig igen. Tehát konyhaművészetünkkel is szerezhetünk európai hírnevet, illetve népi viseleteinkkel, szokásainkkal, a pingálással – annak motívumaival – igenis fel tudjuk kelteni a nemzetközi érdeklődést. Hímzéseink mind kézi munkával készülnek: tehát nagyon igényes, gondos alkotással létrehozott produktumok ezek: egyediek, a mintákat fejből rajzolják, tehát ez nem sablon.

Nem üzemben géppel nyomják rá az anyagra a mintát. Pár helyen ezt megpróbálják utánozni: nyilván, mint minden jelentősebb márkát, ezt is megpróbálják koppintani. Kalocsa ezzel európai hírnevet tud szerezni: azon dolgozunk, hogy minél többen erről tudomást szerezzenek, és kedvet kapjanak ahhoz, hogy ellátogassanak a városba. Saját szemükkel lássák, hogyan zajlik akár a porcelánfestés, akár a kalocsai minta hímzése, vagy akár egy paprikás étel.

- A paprikaszüret alkalma és annak megünneplése hogyan erősíti a városlakók lokálpatriotizmusát?

- A paprikaszüretet augusztus végén, szeptember elején tartjuk, amikor a talaj menti fagyok veszélye megjelenik.

A szüret ünnepét felvonulással ünnepli a város, illetve egy ünnepségen gyűlünk össze az Érsekkertben. Ott főzünk, paprikás ételeket. Akkor még nem az új paprikát használjuk, hiszen az új paprikának át kell esnie a szárításon, a feldolgozáson. Október végén, november elején lehet az első szedéseket használni, itt is van egy technológiai sorrend. A felvonulás, a főzés, a népi táncjátékok bemutatása adja a paprikafesztivál élményét. Baráti társaságok, családok, cégek, különböző közösségek főznek, van egy főzőverseny is: a környező vidékről is sokan jönnek, és bemutatják főzőtudományukat. Vannak könnyűzenei programok is, mindenkiben jó emléket hagy a paprikaszüret fesztiválja. És ez, igen, erősíti a városi közösséget.

- Bábel Balázs érsek atya is jelen van az Érsekkertben?

- Alkalmanként igen, pont az idei év lett volna az, amikor érsek atya is főzött volna.

Sajnos, a járvány miatt a rendezvény elmaradt, így ez a meghiúsult. Érsek atya is nyomon követi a rendezvényt, a megnyitókon mindig részt vesz, értékes gondolatokat oszt meg velünk. Nagyon sajnáljuk, hogy az idén az ő főztjét nem kóstolhattuk meg.

- Hazánk újraiparosítása 2010 óta kiemelt gazdasági cél, Kalocsa miket tehet evégett?

- Voltak meghatározó ipari üzemek a pártállam idejében, ezek egy része leépült, a magángazdaság követelményei között is életképesek megmaradtak. Egy fémmegmunkáló üzemünk tavaly érte el ötvenéves fennállását. Kalocsa iparát inkább a kis- és közepes vállalkozások alkotják.

- A kkv-szektor is fölöttébb fontos a nemzetgazdaságban.

- A megközelíthetőség fontos ebből a szempontból, az autópálya közelsége mindenütt meghatározó. A Kalocsa-Paks Duna-híddal elérhető közelségbe kerül az M6-os autópálya. Illetve az atomerőmű bővítésével, fejlesztésével új gazdasági lehetőségek nyílnak meg a város előtt. Erre készülünk.

- A vízitúrában hogyan lehet Kalocsa hazánk egyik különleges célpontja?

- A Duna négy kilométerre folyik a várostól. A folyó partján fekszik a Meszes elnevezésű üdülőtérség.

Vizitúra-megállóhelyet avattunk fel a közelmúltban a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel együtt. Azt szeretnénk, ha Kalocsa a Duna vízi turizmusában meghatározó pont lenne. Ez a városi turizmust segítené, gazdagítaná. A helyet négy kilométeres kerékpárút köti össze a várossal. Ott az infrastruktúrát fejlesztjük azért, hogy a vízről érkező túrázóknak ez megfelelő hely legyen. tisztálkodási, táborozási lehetőséggel, és onnan nyílik út a városunk fölkeresésére. Illetve készleteiket feltöltve, felfrissülve tovább folytassák túrájukat,

-  Mennyire iskolaváros Kalocsa?

- Kalocsán a jezsuiták szerepe volt jelentős, a Szent István Gimnáziumot is ők alapították még az 1700-as évek második felében. Most is sok iskolánk, tanintézményünk van. Van katolikus általános iskola és gimnázium, eleven a szakképzésünk. Kalocsának mindig is volt iskolaváros jellege, ez most is, a mostani oktatási igényeknek megfelelően jelentős. Folyamatosan törekszünk az diákok igényeihez igazítani a körülményeket.

- Az igazi, tehát nem külföldről támogatott civil szervezeteket hogyan vonják be a város művelődési életének színesítésébe?

- A civil szervezetekkel intenzív kapcsolatot tart fenn az önkormányzat. Itt a városban jó pár civil szervezet él, működik. Egyéni kezdeményezések révén gazdagodik a kulturális élet. Évről évre létrejön egy kortárs festészeti tábor. Egyhetes táborozáson alkotnak értékeket és cserélnek gondolatokat. Van egy fazekas alkotóműhelyünk, és él néhány képzőművész a városban. Lakatos Ervin festőművész, Farkas Tibor szobrász, Mester Krisztián festő, Vincellér Imre, Kovács László fazekas…

- Az Ön személyes és családi városszeretete mennyire fontos erőforrás a városvezetői hivatáshoz?

- Hatalmas mértékben. A polgármesteri tisztség nagyon szerteágazó feladatot jelent.

Nagyon sok nehézség van benne. A háttér pedig rendkívül fontos. Kalocsán születtem, apám, nagyapám kalocsaiak. Nagy elhivatottság és szeretet van bennem a város iránt, azért is élek itt, noha lett volna sok lehetőségem elköltözni. Itt szeretek élni, imádom a városomat. Nagyon jó családi hátterem van, nagyon hálás vagyok a feleségemnek. Két gyermekünk van. Nagyon jó, stabil hátteret adnak. Ebből merítek erőt, hogy a munkámat el tudjam látni. Azon is dolgozom, hogy a gyerekeink is minél jobban, minél boldogabban éljenek itt, a szülővárosunkban. Nap mint nap úgy kelek fel, hogy na igen: dolgozzunk együtt a városért. Nekem a család nagyon meghatározó, a családi kötelék, a családban tanult erkölcsi normák, a családi normák nagyon fontosak, ezekre nagy hangsúlyt fektetek. Igyekeztem gyerekeimnek is átadni. A munkám elvégzéséhez a családtól nagy támaszt kapok. Mert elég nehezek a feladatok, főleg ebben a XXI. században településvezetőként: azt élem át nehezen, amikor alaptalanul, hamis érvekkel forgatják ki az ember munkáját, és úgy mondanak kritikát, hogy abból az elemi tájékozódás is hiányzik. És a város érdekei ellen dolgoznak.

- Érzékeli-e, hogy a helyi társadalomban bizalmat ébreszt az, hogy Ön itteni gyökérzetű ember, és látják saját szemükkel, hogy Ön szereti a várost?

- Azt gondolom, hogy igen. Mindig itt, Kalocsán éltem, nagyon sok embert ismerek. És a választási eredményből is kitűnt, hogy meggyőző többség adja a bizalmat. Az emberek ismerték szüleimet, nagyszüleimet. Ismerik Feleségemet, Feleségem családját, engem, tudják, hol lakom, naponta itt járok közöttük, itt éljük az életünket, bármikor az utcán is hozzám lehet fordulni egy kérdéssel. Ezt jónéven veszik az itt élő emberek. Olyan polgármesterük van, akit abszolút ismernek gyermekkora óta, közülük való ember.

- Hogyan körvonalazhatók a tervek?

- Amikor átvettem a városvezetést, nem voltak nagy tervek. Ám nagy lehetőségei vannak a városnak.

A már részletezett egyháztörténelmi múltja nagy érték. Az uszoda felújítását készítjük elő: 32 éves az uszoda. Felújítjuk a régi óvodaépületeket, és építünk egy új, 75 emberpalántát befogadó óvodát. Fejlesztjük a kerékpárútrendszert. Várva a turizmus újraindulását: a kiszolgáló létesítményeket korszerűsítjük. Emellett az itteni szellemi erők lehetővé teszik, hogy Kalocsa a mostani intenzív gazdaságfejlődésben sokkal jobban bekapcsolódjon. Azt itt élőknek minél jobb legyen a komfortérzete, és minél szerethetőbb legyen a város, és boldogan tekinthessünk arra, hogy igen Kalocsán élhetünk, ebben a szép városban. A fejlődés továbbvitelén munkálkodunk, ebben a sok kihívást rejtő 2020-as évben is. 

Molnár Pál

    

gondola
MTI Hírfelhasználó