Közlekedésfejlesztés igen, fővárosi hitelfelvétel és adóemelés nem
A fővárosiak a kórházi, tömegközlekedési és lakóingatlanos fejlesztéseket tartják a legfontosabbnak, nem támogatják a nagy összegű hitelfelvételt és az adóemelést - írta a Portfolio.hu szerda az NRC Kft., online piackutató cég által Budapest fejlesztéséről szóló reprezentatív közvélemény-kutatására hivatkozva.
Utoljára frissítve: 2020. november 18. 11:31
2020. november 18. 11:13

Az NRC 1000, 18 és 65 év közötti fővárosi véleményét kérte ki novemberben, online módon.

A felmérés szerint a kórházi, tömegközlekedési és lakóingatlanos - lakásfejlesztés, otthonteremtés, lakhatási körülmények - fejlesztéseket tartják a legfontosabbnak a budapestiek az előttünk álló időszakban. A negyedik és ötödik helyen a minőségi zöldfelületek, közparkok létesítését, illetve az út- és hídépítést jelölték meg.

A közlekedésfejlesztésben a legnagyobb társadalmi támogatottsága a 44 éves átlagéletkorú HÉV járműpark lecserélésének van - olvasható a cikkben, amelyben megjegyezték, hogy a Budapest Fejlesztési Központ nemrégiben írt ki európai uniós közbeszerzést új, légkondicionált, alacsony padlós kocsikra.

A fejlesztés során akár 54 új, korszerű kocsi is érkezhet majd a következő években.

A felmérés szerint a megkérdezettek közel 100 százaléka szerint a főpolgármesternek és a kormánynak együtt kell működnie akkor is, ha politikai vitáik vannak (95,7 százalék) és párbeszédet kell folytatniuk egymással akkor is, ha más pártok támogatják őket (94,9 százalék).

Szinte ugyanennyien, a válaszadók 93 százaléka gondolja úgy, hogy a fővárosi és a kormányzati vezetőknek kifogások keresése helyett az a dolguk, hogy megoldásokat találjanak a budapesti problémákra. Ugyanakkor 20-ból 19 megkérdezett budapesti szerint lehetőleg úgy kell fejleszteni a fővárost, hogy az ne járjon adóemeléssel és eladósodással - írták.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése ügyében a megkérdezettek 92,5 százaléka úgy látja, hogy most a munkahelyek megvédése a legfontosabb feladata mind a kormánynak, mind az önkormányzatoknak. A felmérés szerint 100-ból 82 megkérdezett egyetért azzal a közelmúltbeli kormányzati javaslattal, miszerint fővárosi költségvetés tehermentesítése érdekében a kormány vállaljon át fejlesztéseket a fővárosi önkormányzattól.

Ennek az eredménynek egyfajta tükörképeként viszont 100-ból csak 19 megkérdezett támogatja azt, hogy a főváros a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt az eladósodás kockázatával járó nagy összegű hitelt vegyen fel.

A vállalkozásokra kivetendő új adók elutasítottsága még ennél is magasabb, csak kevesebb, mint minden hatodik megkérdezett van az új adóterhek mellett (16,4 százalék) - olvasható a Portfolio.hu cikkében.

A forgalomcsillapításra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a dugódíjnak az új fővárosi vezetés által is kilátásba helyezett elképzelésével a megkérdezettek mindössze 23,8 százaléka ért egyet. Mint írták, nagyjából ugyanennyien támogatják csak az autós forgalom korlátozását a belvárosban az utcák egyirányúsításával, lezárásával (23,4 százalék). Még ennél is kisebb a támogatása az autósok által használt útvonalak, sávok lezárásának a kerékpáros- és gyalogosforgalom javára (17,4 százalék) és a parkolási díj emelését is csak tízből egy válaszadó helyeselte.

A cikk szerint kevés budapesti támogatja a nagykörúti kerékpársávok kialakítását. Azt az állítást, hogy "ha kerékpársávok létesülnek, az nem járhat az autósforgalom komoly korlátozásával, a dugók növekedésével", a megkérdezettek 76,7 százaléka helyeselte. Ennek megfelelően, az ezzel ellentétes állítást - "Az autós forgalom jelentős korlátozására van szükség a kerékpárosok javára" - csupán 23 százaléka támogatja a budapestieknek.

"Ez azt jelenti, hogy a fővárosi önkormányzat jelképes városátalakítási lépése egyelőre háromnegyedes elutasítással találkozik" - áll a cikkben.

A teljes cikk:

Nagyon várják a budapestiek az új HÉV-kocsikat, és az együttműködést támogatják a csatározás helyett

A Portfolio első ízben tesz közzé felmérést a fővárosiak életét leginkább meghatározó kérdések megítéléséről. A felmérés elkészítéséhez megbíztuk az NRC Kft.-t, hazánk első online piackutatásokra szakosodott cégét és a célunk az volt, hogy megismerjük a budapesti lakosok véleményét az elmúlt 10 évben történő fővárosi fejlesztésekről, a fejlesztendő területekről és legfontosabb napi kérdésekről. Ennek érdekében az NRC 1000, 18 és 65 év közötti fővárosi véleményét kérte ki 2020 novemberében, online módon. A kutatásunk a november 17-i, Budapesttel foglalkozó rendezvényünk apropóján készült, amiben előzetesen szerettük volna körbejárni Budapest jelenét és jövőjét a Főváros, az állam és több véleményvezér segítségével. A rendezvényt sajnos a járványhelyzet „elmosta”, de a kutatásunk elkészült, amelynek főbb eredményeit alább ismertetjük, az összes kutatási eredmény pedig itt érhető el.

Melyek a legfőbb fejlesztendő területek?

A járvány aktuális helyzete is bizonyára szerepet játszott benne, hogy amint a bevezetőben is írtuk: a kórházi, tömegközlekedési és lakóingatlanos (lakásfejlesztés, otthonteremtés, lakhatási körülmények) fejlesztéseket tartják a három legfontosabbnak a budapestiek az előttünk álló időszakban. A negyedik és ötödik helyen a minőségi zöldfelületek, közparkok létesítését, illetve az út- és hídépítést jelölték meg.

 

 

 

 

Melyik fejlesztés mennyire fontos?

A fentiek közül a második legfontosabb területhez, a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódik az, hogy rákérdeztünk arra is, mennyire tartják fontosnak a budapestiek a tervezett nagyobb fejlesztéseket a következő időszakban. Amint az alábbi táblázatban látható: egyértelműen a legnagyobb társadalmi támogatottsága annak a projektnek van, amely a 44 éves átlagéletkorú HÉV járműpark lecserélését célozza új, légkondicionált, alacsony padlós kocsikra, és amelynek uniós közbeszerzését éppen a minap írta ki a Budapest Fejlesztési Központ és amelynek keretében összesen akár 54 új, korszerű kocsi is érkezhet majd a következő években.

A Dél-Buda irányába tartó fonódó villamos projektje szintén a legnagyobb társadalmi támogatottságú fejlesztések között szerepel, és ugyanez elmondható a rozsdaövezetbe tervezett új lakóingatlanok, illetve zöld lakóparkok építéséről, továbbá arról a minapi kormánydöntésről is, miszerint új építésű lakásvásárlás esetén a vételár jelentősen csökkenhet azáltal, hogy a lakásvásárlás áfája 25%-ról 5%-ra csökken.

 

 

 

 

Az együttműködést támogatja szinte az összes budapesti

A fejlesztési célok és sorrendek bemutatása után érdemes áttérni mindezek megvalósítási kérdéseire is, amely kapcsán azt is körbejárta felmérésünk, hogy mit tartanak kívánatosnak, illetve mit támogatnak a budapestiek a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzatának viszonyát illetően. Amint az alábbi táblázatban is látszik és talán a világjárvány is szerepet játszik ebben, de szinte példátlan egyetértés alakult ki a fővárosiak között az együttműködés szükségességéről. A megkérdezettek közel 100 százaléka szerint

a főpolgármesternek és a kormánynak együtt kell működnie akkor is, ha politikai vitáik vannak (95,7%) és párbeszédet kell folytatniuk egymással akkor is, ha más pártok támogatják őket (94,9%).

Szinte ugyanennyien, a válaszadók 93 százaléka gondolja úgy, hogy a fővárosi és a kormányzati vezetőknek kifogások keresése helyett az a dolguk, hogy megoldásokat találjanak a budapesti problémákra. Ugyanakkor 20-ból 19 megkérdezett budapesti szerint lehetőleg úgy kell fejleszteni a fővárost, hogy az ne járjon adóemeléssel és eladósodással.

Szintén fontos eredménye a felmérésünknek az, hogy megközelítőleg ilyen erős konszenzus alakult ki a koronavírus gazdasági hatásainak kezelése ügyében is. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 92,5% úgy látja: most a munkahelyek megvédése a legfontosabb feladata mind a kormánynak, mind az önkormányzatoknak. Lényeges eredménye a felmérésünknek az is, hogy 100-ból 82 megkérdezett egyetért azzal a közelmúltbeli kormányzati javaslattal, miszerint fővárosi költségvetés tehermentesítése érdekében a kormány vállaljon át fejlesztéseket a Fővárosi Önkormányzattól. Ennek az eredménynek egyfajta tükörképeként viszont 100-ból csak 19 megkérdezett támogatja azt, hogy a Főváros a koronavírus gazdasági következményei miatt az eladósodás kockázatával járó nagy összegű hitelt vegyen fel. A koronavírus kapcsán a vállalkozásokra kivetendő új adók elutasítottsága még ennél is magasabb, csak kevesebb, mint minden hatodik megkérdezett van az új adóterhek mellett (16,4 százalék).

 

 

allitasok sorrend201117

 

 

Forgalomcsillapítás: tömegközlekedés és alternatív útvonalak igen, kényszerítés és lezárások nem

A fenti kérdésekben a budapestiek véleményének bemutatása azért is fontos, mert sok olyan, például forgalomcsillapítási kérdésről, illetve fejlesztésről is vita van mostanában, amelyekben végülis együttműködést szorgalmaznak a fővárosi lakosok. Felmérésünk eredményei szerint a már megvalósult, illetve az asztalon lévő javaslatokból világosan látszik, hogy

a budapestiek nem támogatják a tiltó, kényszerítő eszközöket a forgalomcsillapítás részeként. Ezzel ellentétben viszont a tömegközlekedés fejlesztését és az alternatív forgalmi megoldásokat nagy többséggel pártolják.

Ha az utóbbiakkal kezdünk, akkor elmondhatjuk, hogy a városi tömegközlekedés fejlesztésének támogatottsága több mint négyötödös (81,3 százalék), az elővárosi vasútvonalak kormány által bemutatott fejlesztési tervét pedig négyből három ember támogatja (75 százalék). Érdemes megjegyeznünk, hogy az agglomeráció lakosainak véleményét ez a kutatás nem mérte föl. Gyakorlatilag az előzővel egy szinten mozog, 70 százalékos a P+R parkolók létesítésének, illetve a HÉV-vonalak teljes felújításának a pozitív megítélése. Közel 10-ből hatan pedig a belváros elkerülését és tehermentesítését biztosító külső körúti elemek és a városszéli Duna-hidak megépítését is jó ötletnek tartják (58,1 százalék).

Ehhez képest a dugódíjnak az új fővárosi vezetés által is kilátásba helyezett elképzelésével a megkérdezettek mindössze 23,8 százaléka ért egyet. Nagyjából ugyanennyien támogatják csak az autós forgalom korlátozását a belvárosban az utcák egyirányúsításával, lezárásával (23,4 százalék). Még ennél is kisebb a támogatása az autósok által használt útvonalak, sávok lezárásának a kerékpáros- és gyalogosforgalom javára (17,4%) és a parkolási díj emelését is csak tízből egy válaszadó helyeselte.

 

 

 

 

Kevés budapesti támogatja a nagykörúti kerékpársávok kialakítását

Nem lóg ki a fenti sorból a kerékpársávok létesítésének ügye sem, mely sok vita tárgyát képezte a Nagykörút kapcsán kormány és a fővárosi vezetés között. Azt az állítást, hogy „ha kerékpársávok létesülnek, az nem járhat az autósforgalom komoly korlátozásával, a dugók növekedésével”, a megkérdezett fővárosiak 76,7 százaléka helyeselte. Ennek megfelelően, az ezzel ellentétes állítást („Az autós forgalom jelentős korlátozására van szükség a kerékpárosok javára”) csupán 23 százaléka támogatja a budapestieknek.

Ez azt jelenti, hogy

a Fővárosi Önkormányzat jelképes városátalakítási lépése egyelőre háromnegyedes elutasítással találkozik.

 

 

 

 

Nagyon nagy az elmúlt évtized közlekedési fejlesztéseinek támogatottsága

A felmérésünkben az elmúlt évtized nagy fővárosi fejlesztéseivel kapcsolatos lakossági percepciót is megvizsgáltattuk. Ennek során a megkérdezetteknek 1-től 5-ig kellett értékelniük az alábbi táblázatban látható fejlesztéseket. A középső oszlopban az osztályzatok átlagát láthatjuk csökkenő sorrendben, míg a jobb oldali oszlop a 4-es és az 5-ös osztályzatok arányát mutatja az összes válaszon belül.

Az talán kevésbé meglepő, hogy az élmezőnyben a tömegközlekedés öt nagy fejlesztése, illetve fejlesztési csomagja található. Az 1-es villamos felújítása és meghosszabbítása (89,2 százalék), az új buszok, metrókocsik, villamosok forgalomba állítása (88,8 százalék), a 4-es metró megépítése, illetve a 3-as metró felújítása (egyaránt 83,6 százalék), és a fonódó villamoshálózat kialakítása (82,7 százalék) mind nagyon erős társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Emellett a társadalom nagy, legalább kétharmados (67%) arányú támogatásával bírnak a Városligeti Nagyjátszótér (78 százalék) és a Millenáris felújított része, valamint a Millenáris Szélkapu Park (66 százalék) fejlesztése is.

Az elmúlt évtized legalacsonyabb támogatottsággal bíró nagy fejlesztése Budapesten a Puskás Aréna, amit csak közepesen fontosnak ítéltek a megkérdezettek, akárcsak a fentebb már tárgyalt nagykörúti kerékpársáv projektjét is.

 

 

elmult10ev201117

 

 

(A kutatási jelentés alapjául szolgáló adatfelvétel 2020 novemberében zajlott. A minta forrása Magyarország legnagyobb online panelje, a Netpanel volt, jelen kutatás során összesen 1000 fő 18-65 éves budapesti lakost kérdeztünk meg. A minta nemre, korra és iskolai végzettségre reprezentatív a célcsoport alapjául szolgáló lakosságra.)

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre. Budapest, 2016. január 30.Utasok szállnak fel egy Csepelre induló MXA típusú szerelvényre

MTI
  • Gulyás: indul a vakcina-előjegyzési kampány
    A koronavírus elleni vakcina előjegyzésére vonatkozó kampány elindulását jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján, amelyen arról is beszélt, hogy a miniszterelnök konzultációi után születik döntés a december 11. utáni intézkedésekről.
  • Donald Trump: Ha igazam van, Joe Biden nem lehet elnök
    A mainstream média szinte teljesen mellőzte, a Facebook és a Twitter pedig az üzenet valóságtartalmát firtató címkékkel látta el Donald Trump minapi beszédét, amit a hivatalban lévő elnök az eddigi legfontosabb felszólalásaként jellemzett.
  • Tisztifőorvos: decemberre várható a második hullám tetőzése
    Szakemberek szerint decemberre várható a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó