Áprilisig szünetelhetnek a vendéglők
Már a jövőbe tekintenek a vendéglátósok, akik a járvány tetőzése és az év elején szokásos holtszezon miatt április előtt már nemigen nyitják újra a második hete bezárt üzleteiket. Az elviteles ételek áfájának csökkentése után további javaslatok tartanák életben a piacot.
2020. november 19. 12:17

Időben lépett a kormány az áfacsökkentéssel a kiszállítást vállaló melegkonyhás étkezőhelyek megsegítésére, amit további munkahelymegtartó, ­piacélénkítő intézkedések követhetnek, hogy a várhatóan 2022–2023-ra visszaépülő vendéglátóipar megerősödhessen, és addig ne kelljen több szakképzett dolgozót más területek javára elengedni – közölték a szakma képviselői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének konferenciáján tartott turizmus témájú kerekasztal-beszélgetésén.

Elhangzott: az iparági szereplők már elengedték a következő öt hónapot, mivel a vírus novemberben és decemberben tetőzik, a január–márciu­si időszak pedig mindig holtszezon volt, amikor karbantartásra, az új üzleti év megtervezésére fordították az időt – vagyis várható, hogy teljeskörűen csak jövő áprilisban nyitnak ki újra a második hete bezárt vendéglátóüzletek. Ám ha ez késlekedik vagy még hónapokra elmarad, akkor a már most is veszélyzónában lévő kkv-körben tömeges felszámolások, üzletbezárások jönnek.

– Őszre már nemcsak a budapesti, hanem a vidéki turizmust is kiütötte a koronavírus második hulláma, ami miatt augusztus végén határlezárásra volt szükség, majd novembertől a vendégfogadó üzleteket be is kellett zárni. Utóbbi olyan váratlanul érte az iparágat, hogy roskadoznak a fagyasztók az eladatlan libacomboktól – fogalmazott a kutatóintézet vezetője.

Kutasi Gábor beszámolójából kiderül, hogy a Covid évében példátlan mély­ütés érte a szektor munkaerőpiacát: a januárban még 400 ezer főt foglalkoztató turizmusban a szálláshelyek 200 ezer, a vendéglátóhelyek és a rendezvényszervezők 60 ezer dolgozót veszítettek el eddig, míg a kiutaztatásban teljesen megtorpant utazási irodáktól ötezer ember távozott.

– Riasztó tendencia, hogy az elvándorló több tízezer szakképzett munkavállaló nagy része valószínűleg nem fog visszatérni az újranyitás után a kényelmesebb időbeosztású informatikai, közigazgatási vagy multiknál betöltött adminisztratív munkakörökből. A szállodák és a vendéglátóhelyek ott fognak állni félháznyi kapacitással – állapította meg Kutasi Gábor, megjegyezve, hogy újabban a felsőoktatás jelentkezőit is elriasztja az iparági helyzet.

Az áfacsökkentés sokaknak segít abban, hogy ne húzzák le végleg a rolót Fotó: Bach Máté

A szakmabeliek arról is tanácskoztak, hogy a fővárosi szállodaiparon nem lehet segíteni a hazai vendégek megszólításával, kedvező árú csomagokkal, legalábbis az elmúlt hónapok tapasztalatai ezt mutatják a paradigmaváltásra sarkallt területen.
– A vidéki lakosság egyáltalán nem törekszik megszállni Budapesten. Függetlenül az érvényes lezárástól, sem a jövedelmük, sem az országon belüli távolságok, sem az igényük, sem a motivációjuk nem indokolja, hogy a belföldiek a fővárosban és az itteni szállodákban töltsék az idejüket – összegezték a szolgáltatók.

Az állami szerepvállalásról az érintettek azt mondták: az a legfontosabb, hogy ne a mai állapotokat konzerváló támogatásokat adjon a kormány, hanem piacélénkítő eszközöket alkalmazzon, ami hatékonyságra és piactisztulásra kényszerít.

Ennek jegyében született az elvitelre készített ételek áfájának kedvezményes körbe sorolása, ami a bezárással kieső éttermi fogyasztás hiánya melletti működési költségeket csökkenti. Javasolják azt is, hogy a szállodaágazat hat hónapra kapja meg a járulékmentességet a munkaerőköltségekhez, és azt is hasznosnak tartanák a vendéglátók, ha az egy-két évnyi hátralévő holtidőben az ország turisztikai infrastruktúráját olyan szintre fejlesztenék, hogy a vidék képes legyen Budapesthez hasonló minőségű úti célokat kínálni a külföldi turistáknak úgy, mint például Provence Párizs viszonylatában.

Címkép: Natura Hill Zebegény

magyarnemzet.hu
  • Minél több vakcinának kell lennie Magyarországon
    Emberéletek múlnak a vakcinán, és minden élet számít, ezért fontos, hogy minél több vakcina legyen Magyarországon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
  • Agrárium: 1457 vállalkozás kapott támogatást
    Az Agrárminisztérium által életre hívott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást 6,8 milliárd forint értékben - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.
  • Tisztifőorvos: továbbra is indokoltak a korlátozások
    Az aktív fertőzöttek száma folyamatosan csökken, de a korlátozó intézkedéseket továbbra is indokolt fenntartani - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó