Áprilisig szünetelhetnek a vendéglők
Már a jövőbe tekintenek a vendéglátósok, akik a járvány tetőzése és az év elején szokásos holtszezon miatt április előtt már nemigen nyitják újra a második hete bezárt üzleteiket. Az elviteles ételek áfájának csökkentése után további javaslatok tartanák életben a piacot.
2020. november 19. 12:17

Időben lépett a kormány az áfacsökkentéssel a kiszállítást vállaló melegkonyhás étkezőhelyek megsegítésére, amit további munkahelymegtartó, ­piacélénkítő intézkedések követhetnek, hogy a várhatóan 2022–2023-ra visszaépülő vendéglátóipar megerősödhessen, és addig ne kelljen több szakképzett dolgozót más területek javára elengedni – közölték a szakma képviselői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének konferenciáján tartott turizmus témájú kerekasztal-beszélgetésén.

Elhangzott: az iparági szereplők már elengedték a következő öt hónapot, mivel a vírus novemberben és decemberben tetőzik, a január–márciu­si időszak pedig mindig holtszezon volt, amikor karbantartásra, az új üzleti év megtervezésére fordították az időt – vagyis várható, hogy teljeskörűen csak jövő áprilisban nyitnak ki újra a második hete bezárt vendéglátóüzletek. Ám ha ez késlekedik vagy még hónapokra elmarad, akkor a már most is veszélyzónában lévő kkv-körben tömeges felszámolások, üzletbezárások jönnek.

– Őszre már nemcsak a budapesti, hanem a vidéki turizmust is kiütötte a koronavírus második hulláma, ami miatt augusztus végén határlezárásra volt szükség, majd novembertől a vendégfogadó üzleteket be is kellett zárni. Utóbbi olyan váratlanul érte az iparágat, hogy roskadoznak a fagyasztók az eladatlan libacomboktól – fogalmazott a kutatóintézet vezetője.

Kutasi Gábor beszámolójából kiderül, hogy a Covid évében példátlan mély­ütés érte a szektor munkaerőpiacát: a januárban még 400 ezer főt foglalkoztató turizmusban a szálláshelyek 200 ezer, a vendéglátóhelyek és a rendezvényszervezők 60 ezer dolgozót veszítettek el eddig, míg a kiutaztatásban teljesen megtorpant utazási irodáktól ötezer ember távozott.

– Riasztó tendencia, hogy az elvándorló több tízezer szakképzett munkavállaló nagy része valószínűleg nem fog visszatérni az újranyitás után a kényelmesebb időbeosztású informatikai, közigazgatási vagy multiknál betöltött adminisztratív munkakörökből. A szállodák és a vendéglátóhelyek ott fognak állni félháznyi kapacitással – állapította meg Kutasi Gábor, megjegyezve, hogy újabban a felsőoktatás jelentkezőit is elriasztja az iparági helyzet.

Az áfacsökkentés sokaknak segít abban, hogy ne húzzák le végleg a rolót Fotó: Bach Máté

A szakmabeliek arról is tanácskoztak, hogy a fővárosi szállodaiparon nem lehet segíteni a hazai vendégek megszólításával, kedvező árú csomagokkal, legalábbis az elmúlt hónapok tapasztalatai ezt mutatják a paradigmaváltásra sarkallt területen.
– A vidéki lakosság egyáltalán nem törekszik megszállni Budapesten. Függetlenül az érvényes lezárástól, sem a jövedelmük, sem az országon belüli távolságok, sem az igényük, sem a motivációjuk nem indokolja, hogy a belföldiek a fővárosban és az itteni szállodákban töltsék az idejüket – összegezték a szolgáltatók.

Az állami szerepvállalásról az érintettek azt mondták: az a legfontosabb, hogy ne a mai állapotokat konzerváló támogatásokat adjon a kormány, hanem piacélénkítő eszközöket alkalmazzon, ami hatékonyságra és piactisztulásra kényszerít.

Ennek jegyében született az elvitelre készített ételek áfájának kedvezményes körbe sorolása, ami a bezárással kieső éttermi fogyasztás hiánya melletti működési költségeket csökkenti. Javasolják azt is, hogy a szállodaágazat hat hónapra kapja meg a járulékmentességet a munkaerőköltségekhez, és azt is hasznosnak tartanák a vendéglátók, ha az egy-két évnyi hátralévő holtidőben az ország turisztikai infrastruktúráját olyan szintre fejlesztenék, hogy a vidék képes legyen Budapesthez hasonló minőségű úti célokat kínálni a külföldi turistáknak úgy, mint például Provence Párizs viszonylatában.

Címkép: Natura Hill Zebegény

magyarnemzet.hu
  • Az EU-ban egy szűk kör kezében van a valódi hatalom
    „Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk" - jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . "a valódi hatalom egy szűk kör kezében van", s a döntések meghozatala "zárt ajtók mögött történik".
  • Meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet
    Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.
  • Brutális erejű választási beavatkozásra készülhetünk
    Horváth József: Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
MTI Hírfelhasználó