Heteket is várhatunk a brüsszeli patthelyzet megoldására
Virtuális uniós csúcstalálkozón kerül ma terítékre a magyar és lengyel költségvetési vétó ügye. Brüsszeli diplomaták szerint a labda Budapest és Varsó térfelén pattog, míg a szóban forgó kormányok állítják: lényegében már kiterítették lapjaikat. Egyre nagyobb támogatást kaphat a francia javaslat is, miszerint a magyarok és a lengyelek nélkül adjanak zöld jelzést a mentőalap jogalkotásának. Egy biztos: messze még a költségvetési patthelyzet megoldása.
2020. november 19. 20:59

Kicsi az esélye, hogy pont kerül a jogállamisági vita végére, amikor az állam- és kormányfők virtuálisan asztalhoz ülnek csütörtök késő délután. A mai online EU-csúcstalálkozót az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hívta össze hetekkel ezelőtt abból a célból, hogy az országvezetők eleget tegyenek annak a korábbi ígéretüknek, hogy a koronavírus-járvány második hulláma idején is folyamatos lesz az egyeztetés a tagállami védekezés tapasztalatairól.

Miután hétfőn Magyarország és Lengyelország uniós nagykövetei jelezték, hogy országaik a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet miatt blokkolnák az EU következő hétéves büdzséjét, illetve a koronavírus miatti mentőalapot, az EU-csúcs központi témájává mégis a költségvetési patthelyzet vált.

Diplomáciai források ugyanakkor már az elmúlt napokban leszögezték: szinte esélytelen, hogy egyetlen virtuális egyeztetés feloldja a krízist, amelyhez hasonlítóra gyakorlatilag 1988 óta nem volt példa: az Európai Unió (ekkor még Európai Gazdasági Közösség – a szerk.) ekkortól tervez évekre előre, s készít hosszú távú költségvetést, hogy az uniós pénzek felhasználása igazodhasson a mindenkori politikai prioritásokhoz.

A magyar és lengyel kormányfő varsói találkozója 2019 tavaszán Fotó: Marcin Obara/EPA

A britek szerint Közép-Európa Thatchert játszik

Még a középtávra szóló kerettervek bevezetését megelőzően, a nyolcvanas évek elején csúcsosodtak ki feszültségek a közösségi büdzsé kiadási és bevételi oldalán, s emlékezetes, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök is ekkor harcolta ki a híres rebate-et, az eleinte csak a briteknek járó korrekciós mechanizmust. Noha a szigetország már nem tagja az EU-nak, a felemás párhuzam ma is él: brit diplomaták Brüsszelben lapunknak a magyar és lengyel kormányfő „thatcheri mozzanataként” írták le a költségvetési vétót, mondván: „korábban csak brit miniszterelnök csapott ekkorát a brüsszeli asztalra”.

Ezzel egy időben az uniós intézmények berkeiből már inkább azzal érvelnek, hogy a mintegy ezernyolcszáz-milliárd eurós csomag Magyarországra és Lengyelországra eső része olyannyira meghatározó, hogy Közép-Európa nem bírhatja sokáig a nyomást. (Hazánknak a járványügyi alapnak csak a ReactEU nevű fejezetéből több mint nyolcszázmillió euró járna – a szerk.) Látványos, hogy a főként ideológiai vitában az EU-ban irányadó liberális gazdasági lap, a brit Financial Times is úgy érvelt hosszasan csütörtöki számában: a csomag vétója Budapestnek és Varsónak is fájhat.

Brüsszelben eszerint most arra játszanak, hogy a vaskos pénzösszegekkel győzködjék a vétózó államokat. A blokkolás lehetséges nemzetgazdasági hatásairól szólva Varga Judit igazságügyi miniszter egy eheti interjúban mindenesetre nyomásgyakorlásnak nevezte ezt a narratívát. A tárcavezető szerint ugyanis leginkább a déli államok szorulnak rá a mielőbbi uniós támogatásra.

Az igazságügyi miniszter szerint zsarolóeszköz a jogállamisági kondicionalitás Fotó: Facebook

„Minden forgatókönyv az asztalon van”

A magyar és az uniós kommunikációban további ellentét feszül: míg az igazságügyi tárcavezető az említett interjúban kijelentette, hogy a labda a német EU-elnökség térfelén pattog, brüsszeli diplomaták a napokban mégis azt hangoztatták, hogy Varsónak és Budapestnek kell megmondania, hogy pontosan mit várnak a jelenlegi helyzettől. „Minden lehetőség az asztalon van” – fogalmaztak. Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős uniós biztos egy eheti tanácsülésen kimondta, hogy az EU hajlandó lenne külön garanciákat biztosítani a jogállamisági kérdésben szkeptikus államoknak, miszerint a velük szembeni elbánás sosem lehet diszkriminatív.

Kétséges ugyanakkor, hogy a jogállamisági kondicionalitás enyhítését, az Orbán Viktor miniszterelnök által is kért hatékony vészfékmechanizmust a balliberális többségű Európai Parlament elfogadná-e. A testület házbizottsága még tegnap is úgy nyilatkozott, hogy lezártnak tekinti a jogállamisági feltételrendszert bebetonozó megállapodást.

Az EP-ben egyébként szintén beszéd tárgya a francia javaslat, amely szerint megerősített együttműködés formájában – legalább kilenc tagállam részvételével, egyúttal kihagyva a magyarokat és a lengyeleket – is zöld jelzést kaphatna a mentőalap jogalkotása.

Az uniós szakpolitikák keretében egyébként létező konstrukcióról van szó. A csütörtöki beszámolók szerint pedig már Hollandia is hajlik arra, hogy támogassa a francia ötletet, noha annak végrehajtása meglehetősen sok időbe telne. Európai parlamenti források ugyanakkor lapunknak azt mondták, hogy az integráció szempontjából igazi kudarc lenne, ha ehhez a forgatókönyvhöz kellene nyúlni.

Judi Tamara (Brüsszel)
 
magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó