Rövid egyeztetés volt a jogállamiságról
Orbán Viktor is felszólalt az EU-csúcson
A miniszterelnök megerősítette a hazai álláspontot az országvezetők előtt. Az Európai Tanács elnöke pedig arról beszélt: mindenki számára elfogadható feltételrendszeren dolgoznak.
2020. november 19. 23:31

A magyar és a lengyel vétóról is egyeztettek az uniós állam- és kormányfők csütörtök esti videókonferenciáján, amely e sorok írásakor is tartott. A költségvetési patthelyzet ugyanakkor „csak” a találkozó kezdetén, kevesebb, mint fél órán át volt terítéken, miután a háttérben jelenleg is intenzív diplomáciai egyeztetések zajlanak.

A jogállamisági feltételrendszerről szóló rövid vitában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Angela Merkel német kancellár, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszéltek. A felszólalók között volt még Mateusz Morawieczki lengyel, valamint Janez Janša szlovén kormányfő.

EU-s források a csúcsértekezletet megelőzően biztosra vették, hogy egyetlen online találkozón nem sikerül áttörést elérni. Az állam-és kormányfők december elején szintén összeülnek – inkább valószínű, hogy ekkorra már eredményre vezethetnek a háttérben zajló diplomáciai folyamatok.

Charles Michel eredetileg is azzal a céllal hirdette meg a mostani EU-csúcsot, hogy az országvezetők eleget tegyenek korábbi ígéretüknek, miszerint a koronavírus-járvány második hulláma idején is folyamatos lesz az egyeztetés a tagállami védekezés tapasztalatairól.

Ursula von der Leyen: dolgozunk a pénzügyi csomagért

Az Európai Bizottság elnöke a találkozót követő sajtónyilatkozatában megerősítette, hogy a német EU-elnökség irányításával dolgoznak azon, hogy mielőbb zöld jelzést kapjon az uniós keretköltségvetés és mentőalap. Ursula von der Leyen elmondása szerint számára egyenlő mértékben fontos a büdzsé megléte, illetve hogy annak végrehajtása során valamennyi tagállam megfeleljen a jogállamiság követelményének. – Leülünk tárgyalni és megpróbálunk megoldást találni a problémára, mert az európai emberek és vállalkozások számítanak ránk – húzta alá.

Charles Michel pedig arról beszélt, hogy a cél olyan kondicionalitás kialakítása, amely valamennyi tagállamnak megfelel. Mint fogalmazott, az országvezetők decemberi csúcstalálkozójukon visszatérnek az ügyhöz, addig pedig valamennyi tagállammal folyamatosan tárgyalni fog. Megerősítette azt a sajtóinformációt is, hogy összesen három EU-ország részéről jelezték levélben, hogy fenntartásaik vannak a pénzügyi csomaghoz csatolandó feltételrendszerrel kapcsolatban.

Magyarország és Lengyelország mellett Szlovéniáról van szó, bár az Európai Tanács elnöke csütörtök este egyelőre nem nevezett nevén egyetlen vétózó, illetve kritikus EU-országot sem, mondván: nem akarja hátráltatni az alkufolyamatot. Lapunk is írt róla, hogy a héten Janez Janša szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, és kérte, hogy tartsák tiszteletben a júliusi megállapodást. Az éles kritika ellenére Szlovénia hivatalosan nem jelezte a pénzügyi csomag vétózásának szándékát.

Judi Tamara (Brüsszel)

Orbán Viktor miniszterelnök videokonferencián egyeztet a visegrádi partnerekkel (V4) az EU-csúcs előtt a Karmelita kolostorban 2020. november 19-én. A képernyőn Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják

Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) esti híradójában sugárzott interjúban az uniós költségvetési csomag lengyel és magyar vétójáról.

A költségvetési csomag kapcsán tett javaslatok értékelésében Magyarország mindig konstruktív partner lesz - hangsúlyozta Varga Judit. "Egy viszont biztos, Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják, soha nem fogadja el azt az elvet, miszerint nem jogállam az, amelyik nem fogadja be a bevándorlókat" - tette hozzá a miniszter.

A következő időszakban csakis a jogi és politikai szempontból elfogadható megoldások kerülhetnek az asztalra - hangsúlyozta. A tárgyalások új kiindulópontjának Varga Judit szerint annak a szolidaritásnak kell lennie, amelyik a költségvetési csomagra vonatkozó kompromisszumot eredményező júliusi uniós csúcstalálkozóra volt jellemző.

Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége által a költségvetési csomagot érintő lépéseknek semmi közük a joghoz, a jogi biztonsághoz, politikai és ideológiai nyomásgyakorlásról van szó - szögezte le a miniszter.

Úgy látta: amennyiben Lengyelország és Magyarország nem állnának ki álláspontjuk mellett, gyakorlatilag "aláírnák, hogy a jövőben bármelyik országot zsarolni lehet csak azért, mert nem egyezik bele az Európai Unió migrációs politikájába és ideológiájába". Ez pedig - mint Varga mondta - ellentmond a jogállamiságnak és az európai értékeknek. "Látjuk, hogy ennek semmi köze a jogszerű cselekvéshez, politikai zsarolásról van szó" - jelentette ki.

Lengyelország és Magyarország a költségvetési témában szövetségesek, már a csomag tervezete megjelenésekor egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg, "tisztességesen és lojálisan figyelmezették" uniós partnereiket, hogy soha nem fogadják el a feltételrendszert, amely ideológiai eszközök segítségével egyes országok álláspontjának megváltoztatását, zsarolását szolgálja - húzta alá az igazságügyi miniszter.

Hangsúlyozta: nem a két ország felelőssége, hogy a német soros elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodás következtében módosítottak a júliusi uniós csúcstalálkozón elért költségvetési kompromisszumon. "A felelősség azokat terheli, akik felülírják a júliusi történelmi megegyezést", amelyben a pénzt nem kötötték a jogállamiságot érintő ideológiai nyomásgyakorláshoz, és azokat, akik felbontották a költségvetési csomag elvét, kivonva a csomagból az egymással összefüggő elemek egyikét - érvelt Varga Judit.

A legnagyobb probléma az, hogy felülírják az uniós szerződéseket, mert a jogállamisággal a 7. cikkely foglalkozik, megsértéséről pedig csak egyhangúan dönthetnek a tagállamok - tette hozzá.

"A felelősség azokat terheli, akik felesleges ideológiai és politikai vitákat szítanak ebben a történelmi pillanatban, amikor egyes országok várva várják a segítséget" - fogalmazott az igazságügyi miniszter.


 
magyarnemzet.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Szijjártó: a globális biztonság forog kockán
    Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság 3. miniszteri szintű ülésén Bangkokban.
  • Kövér: kiválóak a magyar-török kapcsolatok
    Az ukrán-orosz háború hatásairól és veszélyeiről, valamint a magyar-török kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Mustafa Sentop, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke szerdán Budapesten.
  • Nemzeti konzultáció az EU-szankciókról
    A kormány szerdai ülésén elfogadta a Fidesz-frakció kezdeményezését: nemzeti konzultációt indítunk a szankciókról - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után a Facebookon.
MTI Hírfelhasználó