Európai uniós önkény válthatja a korábbi kommunista önkényt
Sok évtizednyi keleti, kommunista önkényt válthat fel egy nyugati, európai uniós önkény az EU-támogatások jogállamisági kritériumokhoz kötésével - mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
2020. november 22. 09:27

"Köszönjük szépen! Mi sem a keleti, sem a nyugati önkényből nem kérünk" - jelentette ki Deutsch Tamás, aki hangsúlyozta, hazug és bosszantó módon a jogállamiság kifejezése mögé bújva akarják a lengyelekre és a magyarokra kényszeríteni például a bevándorlókat, valamint az azonos neműek házasságának elismerését.

Kiemelte, a tagállamok egyenjogúságának alapvető feltétele, hogy a legfontosabb kérdésekben mindenkinek a véleménye számít, mindenki érdekeire, szempontjaira oda kell figyelni.

Az Európai Unió nemzetállamok hatékony együttműködési mechanikájára épült fel és a siker záloga csak az lehet, ha erről az útról nem tér le - mondta, hozzátéve, az unió alapszerződésében nem véletlenül szerepel az a megoldás, hogy a legfontosabb döntéseket teljes egyetértéssel kell meghozniuk a tagországok állam- és kormányfőinek.

Deutsch Tamás szerint így ha valaki vétót emel, az nem csinál mást, mint él azon jogával, hogy jelzi: nincs meg a teljes egyetértés.

Úgy fogalmazott, sokan remélték, hogy "kimondott vagy ki nem mondott zsarolásokkal, nyomásgyakorlásokkal" jobb belátásra lehet bírni a lengyel és a magyar kormányfőt, ők azonban nem engedtek ennek.

A kormánypárti politikus megjegyezte, az unió hétéves keretköltségvetéséhez és 750 milliárd eurós újjáépítési alapjának elkezdéséhez megegyezésre kell jutni, "tehát lesz megegyezés, bármennyire is harcoskodnak most sokan". Aláhúzta ugyanakkor, a magyar és a lengyel vétó nem kerülhető meg, mert a lengyel és magyar polgárok nem tudnak elfogadni olyan uniós döntéseket, amelyek alapján a brüsszeli bürokrácia kénye-kedve szerint a tagországokra erőltetheti a bevándorlók kötelező befogadását.

"Mi nemet mondunk a bevándorlásra és nincs az az isten", aminek hatására az Európai Unió politikai vagy anyagi kényszerrel, zsarolással, fenyegetéssel meg tudná változtatni ezt az álláspontot - mondta a Fidesz EP-képviselője.

Deutsch Tamás szerint az európai országok Magyarország kivételével feltették a kezüket, amikor tömeges illegális bevándorlóáradat indult a kontinens felé, sőt "vannak olyan kibicek, élükön Soros Györggyel, akik egyenesen üdvösnek tartják ennek a folyamatnak az erősítését".

Magyarország elsőként, de már nem egyedüliként mondott nemet erre, és azóta azt kell hallgatnia, hogy jogellenesen akarja megakadályozni a bevándorlók belépését - mondta.

A kormánypárti politikus kitért arra is, az alaptörvény a magyar társadalom elsöprő többségének értékválasztása alapján nem teszi lehetővé azonos neműek házasodását, így ha az Európai Unió hozna egy ezzel ellentétes irányelvet, akkor büntetéseket is kiszabhatna az országra, arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartja be a jogállamisági szabályokat. Megjegyezte, az EU-ban van szándék az azonos neműek házasságának elismertetésére, korábban Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is ezzel a céllal kampányolt.

MTI - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Varga Judit: Történelmi idők, történelmi eredmények, történelmi távlatok
    Hétfőn kezdte meg az 5262. napját Magyarország miniszterelnökeként Orbán Viktor. A történelmi eseményhez Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Varga Judit igazságügyi miniszter is gratulált a Facebookon.
  • Ezúttal Istent vette célba Gyurcsány
    Gyurcsány el akarta venni a nemzetbe vetett hitet 2004. december 5-én, aztán el akarta venni a politikusokba és a szabadságba vetett hitet 2006-ban az őszödi beszéddel és a lovasrohammal, most pedig az Istenbe vetett hittől akarja megfosztani Magyarországot.
  • A többség elégedett a miniszterelnökkel
    A magyarok 59 százaléka mondta azt a koronavírus elleni küzdelem tizedik hónapjában, a parlamenti választások előtt nagyjából ötszáz nappal, hogy „inkább elégedett” Orbán Viktor munkájával – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet számára készített elemzéséből. A kutatók korábban nem láttak még ilyen magas értéket: a 2013 óta rendszeresen feltett kérdésre a naptári évek végén még a migrációs válság elleni védekezés után sem válaszoltak többen pozitívan.
MTI Hírfelhasználó