Máért - Semjén: 2021 legyen a nemzeti újrakezdés éve!
Legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve - javasolta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet ülésén csütörtökön. A tanácskozást a járványhelyzet miatt idén online rendezték meg.
2020. november 26. 14:21
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a koronavírus-járvány miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem kellett megszüntetni, azokat az online térbe helyezték át, illetve kiegészítették. Ha a járványhelyzet elmúlik, minden program a hagyományos formájában folytatódhat - jelezte a miniszterelnök-helyettes.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az elmúlt tíz évben több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások. A külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért az oktatási-nevelési támogatásokra, a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására.
Kifejtette: a hagyományos identitásvédelem a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja. Kitért arra, hogy a Szülőföldön magyarul! program keretében tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el. Ez azért kulcsfontosságú, mert ezáltal intézményes kapcsolat jön létre a külhoni magyar családok és a magyar állam között. A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a program nagyszerűen működik. Külön kiemelte a Rákóczi Szövetség és a közelmúltban elhunyt tiszteletbeli elnöke, Halzl József tevékenységét, akit a magyar nemzetpolitika "hőseként és napszámosaként" jellemzett.
Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében.
A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon - mondta. Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással. Jelenleg 83 intézménnyel, 12 programmal és 170 szervezettel kötöttek ilyen megállapodást.
A Petőfi Sándor program keretében 78 ösztöndíjas utazik a szórványhoz - ismertette. Az anyasági támogatást igénylők körében 10 ezer babacsomagot osztottak szét, ami mutatja a kormány családok iránti elkötelezettségét a határon túli magyarságnál is.
A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében mintegy 400 ezer gyermek juthatott el külhoni magyar területekre.
A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek.
Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a "józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint". Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák - mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: "Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár."
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén Budapesten 2020. november 26-án. MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely
Semjén Zsolt ismertette: "több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá" a honosításon keresztül, és a parlamenti választáson szavazás módját is amennyire lehet, egyszerűsítették.
A kormányfő helyettesének összegzése szerint Magyarország - alaptörvényéből következően is - elkötelezetten nemzeti politikát folytat, amely egyúttal egyetemes politika is. Álláspontjuk szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amelyet csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyarok felelőssége az egyetemes emberiséggel szemben a magyarságuk "kimunkálása, megőrzése és felmutatása", mert ezáltal gazdagíthatjuk a többi nemzetet is - jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta: "amint elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák a mi nemzetépítésünket, úgy mi természetesnek tartjuk", hogy minden más nemzet és minden más nemzetiségnek joga és kötelessége a saját nemzetépítése.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék.
Számukra minden magyar fontos, minden magyar emberre számítanak, éljenek bárhol a világban, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában - mondta, jelezve: a támogatások szinten minden magyarok lakta településre eljutottak.
Az óvodafejlesztési programról szólva elmondta, jelenleg három ütemben folyik és most készítik elő a negyedik ütemet. Kitért arra, hogy 250 hétvégi iskolával szoros kapcsolatban állnak világszerte. A családok támogatását szintén kiemelt helyen említette, és megemlítette azt is, hogy az ifjúsági szervezeteket külön keretből segítik már négy-öt éve. Mintegy háromezer, identitást őrző és szervező tevékenységet tudnak támogatni - mondta. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor programról és a Petőfi Sándor programról, közölve, a programok indulása óta az ösztöndíjasok száma megközelítette az ezret.
Emellett soha nem látott forrásokat tudtak nyújtani a szakrális helyek felújítására.
A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása - mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést. Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.
Diaszpóratanács - Orbán: ez az év bebizonyította, hogy mi, magyarok valóban összetartozunk
Ez az év és a világjárvány bebizonyította, hogy mi, magyarok valóban összetartozunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIX., online megtartott ülésére küldött videoüzenetében csütörtökön.
A kormányfő a Máért és a Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőit köszöntve arról beszélt: idén érdekes módon esnek egybe egymástól látszólag különböző dolgok, így a trianoni diktátum századik évfordulója és egy világjárvány. Mind a kettő próbatétel, és "összekapcsolódásuk arra emlékeztet bennünket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak minden nap velünk".
"Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket" - mondta a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: a világjárvány próbatétel volt abból a szempontból is, "hogy mennyire igaz az a megnyugtató, szívből jövő és őszinte kívánságunk, hogy bár a történelmi Magyarországot sok darabba vágták, mi, magyarok valójában mégis összetartozunk".
Az év bebizonyította, hogy ez nemcsak egy történeti, nemcsak egy szellemi gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság - mondta Orbán Viktor.
"Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal pedig szinte napi egyeztetésekben voltunk, és közben a politikai nehézségek ellenére a Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak is segítséget tudtunk nyújtani.
Bebizonyítottuk, hogy nekünk minden élet számít, határon innen és határon túl.
Bebizonyítottuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a világjárványnak még nincs vége, és azt kérte, "továbbra is vigyázzunk egymásra!".
Minden eszközzel le kell törni a járvány nagyon dinamikusan emelkedő harmadik hullámát, a kormányzati szigorítások szükségszerűek voltak - mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
2020 márciusa óta nagyon sok területen alakult át az élet hazánkban is a járvány következtében, de az elmúlt egy évben számtalan esetben bebizonyították a magyarok, hogy meg tudnak birkózni a kihívásokkal. Egyre több ember kapja meg a védőoltást, ugyanakkor itt van a harmadik hullám is – még egy nagy összefogásra van most szükség.