Aba Sámuel, az első választott magyar király
Aba Sámuel nemcsak kortársa volt Szent Istvánnak, de a sógora, egyben a nádorispánja is. Mindez azt sugallja, hogy támogatója, sőt, aktív résztvevője volt a szent király politikai programjának, a magyar társadalom gyökeres átalakításának. Ugyanakkor Szent István kijelölt utódjával, Péterrel szembefordult.
2020. november 27. 08:56

Az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjai Abasáron. MTI/Komka Péter

A 10-11. századi körtemplom (rotunda) köveit rendezik az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjainál Abasáron 2020. novemberében. A szakemberek feltételezik, hogy ezen a területen található Aba Sámuel király sírhelye. Uhrman Iván történészt, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Történettudományi Tanszékének egyetemi docensét kérdezte a Gondola.

- Tanár úr, a kor, amelyben Aba Sámuel élt, miért lehet rokonszenves egy történésznek?

- Egy történésznek elvben minden kor rokonszenves lehet, hiszen egyik nélkül sem volna teljes maga a történelem, az emberiség és azon belül az egyes népek, így a magyarok fejlődéstörténete. Magyar szempontból azonban Aba Sámuel kora mindenképpen kulcsfontosságú, hiszen ez egyben Szent István kora, a magyar államalapítás kora is. Aba Sámuel, ha csak kisgyermekként is, még láthatta a régi, törzsszövetségi magyar társadalmat, mely aztán Géza és Szent István munkássága nyomán egyfajta „feudális" királysággá alakul át. Két nagyon élesen elhatárolódó korszak határán élt. Paradox, hogy míg magyar szempontból e kor (a 11. század közel első fele) a régi lezárásának és az új éppen csak megindulásának kora, addig Nyugatabbra ez már a középkor virágzó szakaszának kezdete: beindul a városiasodás, a nagy volumenű távolsági kereskedelem, új mezőgazdasági technológiák terjednek el, megugrik a népszaporulat. Aba Sámuel halála után harmincegynéhány évvel (ami történelmi léptékben nagyon kevés idő!) megindulnak az invesztitúra-háborúk, újabb húsz-egynéhány év elteltével a keresztesháborúk.

A falkoronát állítják helyre munkások az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjainál a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárásán Abasáron 2020. november 18-án. A szakemberek feltételezik, hogy ezen a területen található Aba Sámuel király sírhelye. MTI/Komka Péter

- Aba Sámuel alakja erősen vitatott, miért mindenképpen érdekes mégis?

- A „mégis" szót itt igazából nem érzem helyénvalónak. Egy erősen vitatott személyiség már pusztán attól is érdekes, hogy erősen vitatott. Tudnunk kell: a 11. század elejéről, kivált Magyarországon eleve nagyon kevés konkrét történelmi személyiség ismert, s még azok egyéni jellemvonásai, illetve tényleges történelmi szerepük, jelentőségük is csak igen bizonytalanul rekonstruálható a forrásokból. Aba Sámuel nemcsak kortársa volt Szent Istvánnak, de a sógora, egyben a nádorispánja is. Mindez azt sugallja, hogy támogatója, sőt, aktív résztvevője volt a szent király politikai programjának, a magyar társadalom gyökeres átalakításának. Ugyanakkor Szent István kijelölt utódjával, Péterrel szembefordult, vele szemben mint ellenkirály lépett fel. Komoly, tekintélyes kutatók emiatt Aba Sámuelt egyenesen az ún. „pogánylázadók" közé sorolják, akik valójában a Szent István előtti állapotok visszaállításáért küzdöttek, nyilvánvalóan retrográd jelleggel. Mások szerint éppen ő próbálta menteni Szent István örökségét attól a kockázattól, amelyet egy túlzó és rugalmatlan utód jelentett. Megint mások mindenekelőtt a nemzeti függetlenség bajnokaként, a sok száz éves németellenes függetlenségi harcok első hőseként kívánták őt rehabilitálni. Hogy mindebből mi az igazság, azt ma is csak bizonytalanul ítélhetjük meg, vagyis a téma még bőven igényel további kutatásokat.

Aba Sámuel ábrázolása a Thuróczi-krónikában - wikipedia

- A valódi civil szervezetek miket tehetnek avégből, hogy az ezer évvel ezelőtti, meglehetősen zavaros história iránt a fiatalok érdeklődése kinyíljon?

- Bármely történelmi személyiség kultuszának helyes ápolása csakis a tudomány legkorszerűbb eredményeinek szem előtt tartásával, és azok népszerűsítésével történhet. Ami azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi, "klasszikus" tudományos feldolgozásokat ne lenne érdemes és helyénvaló őrizni és népszerűsíteni. Az Aba Sámuel működésére és korára vonatkozó írott források immár mind elérhetők magyar fordításban, sőt, egy kötetben is (Az államalapítás korának írott forrásai. Kristó gyula [szerk.]. Szeged, 1999.) A személyével foglalkozó (tudtommal idáig) egyetlen monográfiát, mely először még 1891-ben jelent meg, az Attraktor kiadó megjelentette szép, új kiadásban. (Kandra Kabos: Aba Samu király. Máriabesnyő, 2011.) Ám van még több, személyével foglalkozó fontosabb szakirodalom túl a magyar középkor-kutatás legnagyobb klasszikusainak (pl. Pauler Gyula, Hóman Bálint, Deér József,, Görffy György, Kristó Gyula) az egész korszakot átfogóan vizsgáló munkáin túl Szabó Károlytól (Péter és Aba. [Székfoglaló értekezés] Értekezések a történeti tudományok köréből II/2. [1872].) Kiss Lajoson (aki nem tévesztendő össze a nyelvésszel!! -- Nemzeti függetlenségünk védelme III. Henrik ellen I.
Hadtörténelmi Közlemények, 4 [1891]. 27–59.) Kristó Gyuláig (Megjegyzések az ún. „pogánylázadások kora” történetéhez..in u.ő: Tanulmányok az Árpádkorról.

Uhrman Iván - or-zse.hu

Budapest, 1983. 93–131.; .Sámuel és Károly Róbert családi kapcsolatairól. Acta (Historica) Universitatis Szegediensis, 96 [1992]. 25–30.) Egy társaságnak, mely a fiatalok érdeklődését kívánja felkelteni Aba Sámuel kora iránt, e könyveket, periodikákat kell minél nagyobb példányszámban beszereznie (akár xerox-másolatban vagy elektronikus változatban is), és terjesztenie, népszerűsítenie, a rövidebb tanulmányokat esetleg kötetben újra kiadnia, ha van erre anyagi fedezet. Emellett természetesen igen fontos az, amit Önök máris elkezdtek: az Aba Sámuel személyéhez köthető építésztei maradványok (körtemplom, monostor) régésztei feltárása, majd a feltárt maradványok ápolása, őrzése és megint csak népszerűsítése tanulmányi kirándulások, kiadványok, esetleg az Internetre is feltölthető népszerűsítő videofelvételek által. Hasonlóan szép gesztus lenne az Aba Sámuelt ábrázoló szobrok hasonló ápolása és népszerűsítése (Abasáron, Abaújváron, Encsen). Bár e szobrok értelemszerűen nem hitelesek, hiszen semmilyen hiteles információval nem rendelkezünk, ne is rendelkezhetünk Aba Sámuel külső megjelenéséről, szélesebb körben való népszerűségük azonban éppen úgy a hagyományos nemzeti kultúra gazdagítását jelentené, ahogyan ennek jegyében ápoljuk az ismertebb, népszerűbb történelmi alakok szobrait is, így például Szent Istvánéit. És végül, de semmiképpen nem utolsósorban: gondosan őrizkedni kell, hogy a hagyományőrzés és -újjáélesztés e szép munkája véletlenül se, egyetlen pillanatra se válhasson a hagyományőrzés fogalmával, tágabban a nemzeti történelemmel gátlástalanul visszaélni szerető politikai erők, szereplők játékszerévé!

gondola