Advent – Az Úr érkezését várjuk
Idén november 29-én, vasárnap veszi kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak.
2020. november 29. 11:11

Advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésre utal, ami annyit jelent: az Úr érkezése, az Úr eljövetele. Szent várakozás ez, ami megelőzi a Messiás, a Megváltó érkezését. Várakozunk négy héten át azért, hogy karácsony titka megérlelődjön bennünk, hogy méltó módon tudjuk befogadni a kisgyermekként közénk érkező Istent, az élet Urát.

A keresztény és minden emberi közösség közös tapasztalata, hogy a nagy eseményekre készülni kell. Így az ókorban az uralkodó érkezését már hetekkel az esemény előtt hírmondó adta tudtul, hogy a helyiek rendbe tehessék az utakat, a házakat. Ilyen esemény az advent is: amikor a királyok királyának érkezését várjuk, akkor nemcsak környezetünket, házainkat, hanem szívünket és emberi kapcsolatainkat is rendbe szeretnénk tenni.

Az újkor adventi szimbólumának számít az adventi koszorú. A fenyőágakból font koszorúra elhelyezett négy gyertya az adventi időszak négy vasárnapjára utal. A gyertyák színe lila (a bűnbánat színe), egyet kivéve (ami rószaszín): ezek együttesen szimbolikusan azt jelzik, hogy a bűnbánati időszak harmadik vasárnapján van okunk az örvendezésre is, mert az Úrjövet már közel van.

A pirkadat előtt, hagyományosan hat órakor bemutatott szentmisék, az úgynevezett rorate misék az adventi időszak liturgikus sajátosságának számítanak, elnevezésük pedig a latin miseének kezdő sorának, a „Rorate coeli de super et nubes pluant iustum!” mondatnak a rövidítése. Mivel bűnbánati időszakról van szó, ilyenkor a templomi oltárokat nem díszítik virággal, a miséző pap pedig lila miseruhát ölt. A járványra való tekintettel idén sokan csak online módon tudnak bekapcsolódni a szentmisékbe, valamint most különösen is nagy hangsúlyt kap az otthon, illetve családi körben az adventi koszorú gyertyáinak fényében végzett imádság.

A keresztény ember számára az adventi időszak, amely egyben az esztendő utolsó hónapja is, nem az egész éves elmaradás behozatalát, önmagunk utolérését jelenti, hanem sokkal inkább azt, hogy felkészüljünk egy találkozásra, megtisztítsuk lelkünket az érkező Isten befogadására. Ezekben a hetekben megpróbálunk a lényegre figyelni, a lelkünket előtérbe helyezni és a felfokozott mindennapjaink hajszolt életviteléből a tempót visszavenni. A keresztény ember próbál elcsendesedni, önvizsgálatot tartani.

Advent, ahogy a neve is mutatja, a felkészülés időszaka: nap mint nap fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy kinek az eljövetelére várunk. Egyáltalán törődünk-e még azzal, hogy érkezik hozzánk Valaki, aki meg akarja újítani életünket?

„Rajta, menjünk fel az Úr hegyére, (...) hogy tanítson meg útjaira, és így ösvényein járhassunk” (Iz 2,1–5). Az adventi készületünk legyen tudatos várakozás. Éljük át ugyanazt a Messiás-várást, amely az ószövetségi választott nép lelkében élt. Várjuk úgy Jézus eljövetelét, mint ókori elődeink, akik teljes reménységgel és bizonyossággal imádkozták nap mint nap, hogy: Marana tha, jöjj el Uram!

Kívánjuk, hogy – ebben az évben, amely mindannyiunkat a járvány miatt még inkább próbára tesz – az adventi időszak végén megtisztulva, gyermeki hittel tudjuk hirdetni szent karácsony éjszakáján: Emmánuel, Velünk az Isten!

Forrás és fotó: MKPK Sajtószolgálat

Megkezdődött az advent

Ma már meggyújthatjuk az első gyertyát az adventi koszorún, s bár az idei karácsony valószínűleg más lesz, mint az eddigiek, erre az élményre nem hathatnak ki az év eseményei. November 29-én lesz advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.

A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje – írja összefoglalójában a hirado.hu.

A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével.

A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a VII. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban.

Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.

A gyertyák a Jézus születésével szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik MTI/Vasvári Tamás

Advent jelképe az a koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születésével szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik.

A szokás a XIX. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak.

Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik

Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat kitépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és az ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, és így férjet „édesgessenek” maguknak.

Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek.

December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz a férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.

Szent András napját tréfásan disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton vágták a disznókat, mert olyankor böjtöltek az emberek.

Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az „igazi” naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.

Az ország karácsonyfája

Az ország karácsonyfája adventtől vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret. A parlament.hu oldalon olvasható tájékoztató szerint idén a veszprémi Rábané Trombitás Irma ajánlotta fel a kb. 18–20 méter magas, hetven centiméteres törzsátmérőjű, hat–nyolc tonnás ezüstfenyőt. A fenyőfa a katasztrófavédelem szakembereinek, a honvédség és a rendőrség munkatársainak közreműködésével érkezett meg a Kossuth térre, majd feldíszítették.

Az ország karácsonyfája díszkivilágításban a budapesti Kossuth téren MTI/Máthé Zoltán

A fenyőfát új, 130 centiméter magas, 103 centiméter széles, 36 centiméter mély, háromdimenziós hatású, 25 kilogramm súlyú, nyolcágú csillag alakú, meleg fehér színhőmérsékletű, energiatakarékos LED fénnyel világító csúcsdísz ékesíti.

A díszítéshez – a korábbi évekhez hasonlóan – kétezer-ötszáz folyóméter fényfüzért használnak, 16 ezer darab energiatakarékos, színes LED-del. A szokásoknak megfelelően a fa mellé kerül a betlehemi jászol, mely december 24-én egészül ki a Kisjézussal. Az ország karácsonyfájának lebontását követően a faanyagot – tűzifaként – rászorulóknak ajánlja fel az Országgyűlés Hivatala.

Magyar Kurír - hirado.hu