Hálaadás
John Rolfe, a telepesek egyik vezetője feleségül vette Pocahontas indián hercegnőt, létrehozva ezzel a békés, szelíd testvéri együttműködés alapvető feltételeit
2020. december 1. 13:02

A hálaadás ünnepe Amerika legrégebben élő hagyománya, jövő novemberben lesz pont négyszáz éve, hogy az első amerikai közösségek egyike megünnepelte a…, és éppen ez itt a kérdés, hogy mit is ünnepelt meg az a kis közösség, és hogy vajon akik ma Amerikában megünneplik ezt a napot, vajon ugyanazt ünneplik-e. A válasz azért lenne fontos, mert nincs olyan, hogy amerikai nemzet, nem volt, és most már nem is igen lesz. Pedig keményen dolgoznak ezen azok az erők, amelyek igyekeznek mindent megtenni azért, hogy Amerikát nemzetként tudja ünnepelni a mesterséges konstrukcióként, brutális léterőszakkal összerakott pszeudo-nemzetállam jobb sorsra érdemes népe. És mivel az Amerika előtt álló, módfelett kalandosnak ígérkező évtizedek folyamán úgyis kikerülhetetlenül előörvénylik majd az egész feldolgozatlan múlt, így érdemes lenne kicsit dolgoznunk azon, hogy e sötét mélység láthatatlanul maradt rétegeit felderítve, megpróbáljunk választ adni arra a kérdésre, hogy miért is kellett négyszáz éve, és miért is kellene ma hálát adnia az amerikai népnek.

A mai Amerikai Egyesült Államok területén a 16. század végén és a 17. század elején több megtelepedési kísérlet is végbement, ám egyik gyászosabb véget ért, mint a másik. Végül is két kísérlet élte túl az addig végzetes első megpróbáltatásokat, az egyik Virginiában egy Jamestown nevű településen, a másik pedig éppen az a vidék, amelyhez a hálaadás napi ünnep is kapcsolódik.

 

A Mayflower

A Mayflower nevű hajóval érkező telepeseket egy vihar sodorta jóval északabbra, ahol ma a Plymouth nevű város őrzi az emléküket. Amerika hamis önképének döntő eleme, hogy éppen a lényeg bevallhatatlan e kétségtelenül drámai próbálkozásokkal kapcsolatban. Ez a lényeg az, hogy az első telepesek, akárcsak minden más európai gyarmattartó nemzet esetében, az anyaország társadalomroncsaiból verődtek össze. És roncsból aztán volt bőven ezekben a társadalmakban, Angliában éppen az előző évszázadban ment végbe hihetetlen brutalitással a hagyományos paraszti társadalom szétroncsolása, VIII. Henrik sötét „művét” lánya, I. Erzsébet fejezte be, véres péppé darálva mindazt, ami az azt megelőző fél évezred során Anglia társadalmi talapzata volt.

Kétségbeesett kiszolgáltatottság vagy éppen kegyetlen bosszúvágy, gátlástalan kalandorság, nagyjából ebből a nem túl biztató társadalom-lélektani hulladékanyagból tevődött össze a Jamestownban megtelepedni próbálók nemzedéke. A Mayflower fedélzetén azonban egy ettől eltérő, bár szintén módfelett zavaros és „gyúlékony” elegy érkezett, puritánok, akiket vallásos hitük vett rá arra, hogy egy teljesen ismeretlen világban ennek az „egyetlen igaz hitnek” a szellemi talapzatára építve teremtsék meg az általuk elképzelt földi mennyországot.

Miután mindkét kísérlet kis híján teljes kudarccal zárult, hisz a telepesek fele már az első évben elpusztult, az életben maradtak számára világossá vált, hogy ha életben akarnak maradni, ezt csak egész létszemléletük és erre épülő létberendezkedésük gyökeres átalakításával érhetik el. Arra jöttek rá, hogy végleg el kell engedniük görcsös kényszerképzeteiket önmaguk „tökéletességéről”, és szelídséggel, türelemmel, alázattal, lassú iparkodással meg kell ismerniük új hazájukat, hogy aztán az így megismert létbe még ennél is mélyebb alázattal helyezkedjenek bele. Vagyis lassan rájöttek arra, hogy a saját, megszállottan vallott kereszténységükkel szemben a bennszülött indiánok képviselik a valódi keresztényi alázatot.

Ez Virginiában azzal a következménnyel járt, hogy John Rolfe, a telepesek egyik vezetője feleségül vette Pocahontas indián hercegnőt, létrehozva ezzel a békés, szelíd testvéri együttműködés alapvető feltételeit.

 

John Rolfe 

A Mayflower életben maradt utasai pedig ugyanilyen testvéri szeretetben ünnepelték a második évben, hogy képesek voltak az indiánok útmutatásai alapján „a jó gazda gondosságával” beilleszkedni az így megismert létezésbe.

A hálaadás valójában a Teremtőhöz szóló köszönet volt. Köszönet azért, hogy éppen a „pogány” indiánokat használta eszközül Isten, hogy szelídségre, türelemre, alázatra szoktassa elbizakodott híveit. A hálaadás napjának ezt a legmélyebb üzenetét ma már feltehetőenegyetlen amerikai sem érti, igaz, különösebben nem is érdekli, hisz a felszínes folklór és persze a hatalmas bizniszt jelentő marketinglátványosságon kívül már semmi sem maradt a hálaadás lényegéből.

Nem is maradhatott, hisz ez az idill egy-két évtized alatt szertefoszlott.

Amint kiderült, hogy Amerika földje végtelenül gazdag, és mindent legyőzött a profit létrontó hatalma, a szakrális hagyományaikhoz ragaszkodó indiánokkal való brutális leszámolás elkerülhetetlenné vált. És innentől már ismert a történet.

Az először még alázatot tanuló és hálát adni képes roncstársadalom öntudatos és gátlástalanul kegyetlen, cinikus csúcsragadozóvá, valójában primitív élősködővé válik.

Így a hálaadás valóságos értelme, jelentése, üzenete végleg elveszett, sőt a legfőbb elfojtandó tabuvá vált. Ennek már csak logikus „meghosszabbítása” a rabszolgatartás és az a képmutató látványtechnika, amelynek során önmagát a szent emberi szabadságjogok egyetlen igaz védelmezőjének mondó, világbirodalmi Amerika most halálos csapdába hajszolja saját népét is.

Bogár László

E csapda lényege, hogy a birodalom az általa ma már ugyanúgy kifosztott fehér embert dobja oda áldozatul az ugyancsak általa szétroncsolt, veszélyes hulladékká tett fekete lázadóknak.

Az utolsó esélyt éppen az jelentené, ha Amerika népe végre valóban visszatalálna a hálaadás eredeti szakrális értelméhez.

Bogár László közgazdász

magyarhirlap.hu
  • Kettőzött erővel küzdenek a székely petíció végső sikeréért
    – Nincs más választásunk, sikerre kell vinni a székely petíciót azok után, hogy az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kezdeményezést – erről beszélt lapunknak Pesty László kampányfőnök. Ennek érdekében a kampányhajrában három országba is ellátogatnak, hogy ne csak szükséges hetedik országban, hanem még több államban elérjék a jogszabályban előírt aláírásszámot. Nyomást akarnak gyakorolni Brüsszelre.
  • Egész Európa Kínában áll sorban a vakcináért
    „Mostanra valószínűleg egész Európa Kínában áll sorban, ismét” – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnap a Facebook-oldalán.
  • Baloldali belharc: hátba szúrná a Momentum az LMP-t
    Több, egyéni választókerületi jelöltjét is bemutatta a héten a Momentum. Szembetűnő, hogy a balliberális párt azokra a körzetekre koncentrált, ahol a legtöbb szavazót vesztette az LMP az Európai Parlamenti választásokon, egyetlen, 2018-ban nyerő képviselőjükre is ráindítják saját jelöltjüket.
MTI Hírfelhasználó