Ilyen volt Ferencváros a Fradi születése idején
Napra pontosan 120 esztendeje, hogy megalakult a Ferencváros futballszakosztálya. 1900-ban mindez csak egy rövid hírt ért az újságokban, hiszen ki gondolta volna akkor, hogy a football nevű játék ennyire sikeres lesz, az FTC futballszakosztálya pedig minden idők legeredményesebb hazai focicsapatát adja. Újságcikkeken keresztül mutatjuk be, milyen volt a ferencvárosi valóság az előző századelőn.
2020. december 5. 11:49

Milyen volt az élet 1900-ban a Ferencvárosban? Milyen hírek foglalkoztatták az ott élőket, ha már a football-szakosztály megalakulása, akkor nem hoztak annyira lázba őket? 1900 januárjában például mindenki megijedt, ugyanis a Budapesten pusztító kanyarójárvány a IX. kerületet is elérte. Az újságok is megírták, hogy a gyerekek védelme miatt három hétig nem lesz tanítás a Lónyay utcai elemi iskola elsőseinek.

Februárban aztán a bűnügyi rovatban hozták a hírt, hogy a Külső Soroksári úton a kenyérszállító kocsikat fosztogatják a gyerekekből álló bandák. Egy Sváb István nevű soroksári kenyérsütő történetét írták meg, aki minden nap hajnalban hozta a friss kenyeret a fővárosba. A Gizella-malom és a sütők malma között egy suhanc felhasította a kocsi oldalát, a sok kerek cipó pedig kigurult a kövezetre.

Erre a tolvajok gyorsan összeszedték a kenyereket, szegény péket pedig késsel fenyegették.

Márciusban aztán a címlapokon jött a hír, hogy a ferencvárosiak azt szeretnék, hogy az új Nemzeti Színház náluk épüljön fel. A tudósítások szerint a Kálvin téri református templom helyét nézték ki a teátrumnak. Lebontották volna a színház kedvéért, de a reformátusok kaptak volna egy új templomot. Mi már tudjuk, a terv csak terv maradt.

A Ráday utca a Kálvin térről nézve. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György felvétele

Ferencvárossal kapcsolatos hír volt 1900. március 15-én, hogy egy újságíró elment az Angyal utcai földszintes házikóba, hogy megszólaltassa Táncsics Mihály özvegyét. A 86 éves, beteg asszony könnyezve emlékezett a férjére, akivel szerinte méltatlanul bánt el a történelem.

Azért a Ferencváros focicsapata is bekerült a hírekbe. Április 13-án például arról írtak a lapok, hogy az FTC ellenfele, a Magyar Úszó Egylet a második félidőben levonult a pályáról, pedig 2:1-re vezettek. Mégis levonultak, mert a vesztésre álló ferencvárosiak annyira nem bírták elviselni az eredményt, hogy

az úszóegylet öt játékosát is harcképtelenné tették a pályán.

A Ferencvárosban 1900-ban a malmok, szeszgyárak és szalámigyárak mellett több vágóhíd is volt, s rendszeresen sertésvásárt tartottak. Április végén az újságok azt is megírták, hogy a vásáron gazdára talált az egymilliomodik sertés is. A Mészárosok és Hentesek Lapja (ilyen is volt), gyorsan cáfolta a hírt. Mint írták, május első napjaiban lesz a nagy esemény. Így is történt, május 5-én érkezett a „jubiláris hízó”, amiről így írtak az újságok:

„Ma reggel robogott be a ferencvárosi pályaudvarra az a vonat, amely a szakkörökben oly epekedve várt milliomodik sertést hozta a vásárra. Nagy Sándor és Czandray István debreceni gazdák tisztes nevelését érte a kiváló szerencse, hogy a nagy kerek szám ünnepeltje lett. Természetesen kellő ünnepélyességgel fogadták a szerencsés hízót, amely szinte büszkén hordta fekete szőrén a vörös betűkkel rajzolt hatalmas számot, amelyet megérkezésekor mázoltak oda. De a dicsőség nem tartott sokáig. Dvorzsák Ferenc hentesmester urrá lett a hízó felett.”

Májusban a református templom utána a ferencvárosi katolikus templom is bekerült az újságokba. Pontosabban a templom órája, amely sosem a pontos időt mutatja. Ez a derék óra ugyanis, mióta az Ybl Miklós építette sugár tornyában elhelyezést nyert, sosem mutatta a rendes időt. Neki ágyúzhattak déli tizenkettőt a budai reáliskolából – hol előbbre, hol hátra járt egy félórával, mint Budapest összes többi órái. Tömérdek kontrabontnak lett ez által okozója. Elkozmásodott miatta sok jó ebéd és megsemmisült számos szerelmi légyott. Nemrégiben azt cselekedte meg a derék masina, hogy éjfél után két órakor ütötte el a négy órát. A Ferencvárosban pedig felébredt a világ.”

A közvágóhíd a Soroksári úton. Fotó: Budapest Főváros Levéltára/Klösz György felvétele

Arról, hogy Budapesten és a Ferencvárosban milyen volt az élet 1900-ban, némi ízelítőt ad az újságíró Rákosi Viktor tárcája, amely a Budapesti Hírlapban jelent meg. Rákosiról tudni kell, Józsefváros szerelmese volt, ebből a szempontból kell helyén kezelni a sorait (ő egyébként ebben az évben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt): „A Lipótvárosban a házak igen nagyok, komorak és az emberek igen hallgatagok. A Terézváros és Erzsébetváros nagyon lármás, a Ferencváros nagyon decentralizált s ezért ereje vesztett, élettelen. Már csak azért se laknám ott, mert roppant messze van a színházaktól s közel van a vágóhídhoz. A vágóhídhoz pedig jó minél messzebb lakni.”  

Ferencváros életében

1900-ban amúgy a legnagyobb hír az volt, hogy megjelent a villamos a kerületben.

A Mester utcán keresztül egészen a ferencvárosi pályaudvarig ment, s azt is tudni lehet, hogy nyolc percenként követték egymást a szerelvények. „Ezzel a villamossal a legsötétebb Ferencvárosnak egy új utcája került bele a főváros zajos életébe. A nemrégen még teljesen elhanyagolt utca, amelynek végén még pár esztendővel ezelőtt zavartalanul követhettek el egy nagyobb rablógyilkosságot (pisztollyal lőttek le egy szerb disznókupecet), s amely barátságtalan és kihalt volt, egyszerre megváltozott képet mutat.”

Decemberben egy megható történet is napvilágot látott a ferencvárosi mindennapokból. A lapok szerint a ferencvárosi búcsúban három apró, kiéhezett gyermek feltört egy mézeskalácsos ládát és a zsákmánnyal odébb álltak. Egy rendőr elkapta őket, s kiderült hármójuk közül csak egy volt idősebb 13 évesnél, így őt bíróság elé állították és egy napos elzárást kapott. A bíróságon elmondta, azért loptak mézeskalácsot, hogy eladják és a pénzből élelmet vásároljanak maguknak.

Ugyancsak megírták a lapok, hogy több haramiát is köröznek, akik rendszeresen feltűnnek ferencvárosi kocsmákban. A jellemzésüket Rejtő Jenő is megirigyelhette volna: „A Jonatán nevű férfi arról ismerhető fel, hogy a gégéjén hatalmas forradás van, emléke annak a vágásnak, amelyet akkor kapott, amikor egy embert meg akart gyilkolni pénzért. Nagy Vilmost a hebegése árulja el, ami nem veleszületett baj, hanem korcsmai verekedés következménye. Taschner György, álnéven Fidler János  különösen meg van verve ismertető jelekkel: szinte törpe emberke, száznegyven centiméter magas, bal tenyerén késszúrástól származó forradás van, bal kézfején pedig T. S. monogram és egy tízágú korona van tetoválva.”

Karácsony napján aztán ismét bekerült az újságokba a Ferencváros, amely – immár hivatalos futballszakosztállyal – december 23-án az Újpest ellen játszotta az év utolsó footballmérkőzését.

A találkozót a Ferencváros nyerte 2:1-re. A meccsről pedig ezt írták a lapok: „A minden tekintetben korrekt játékot csakis az átfagyott talaj keménysége látszott zavarni, mely még csuszamló voltánál fogva a játszókat az elbukás veszélyének tette ki. Bíró Malaky M. volt.”

Fradi-pálya 1935-ben (Fortepan; adományozó: Lőrincze Judit)

A többit tudjuk. Az 1900-ban alakult ferencvárosi futballszakosztály sikert sikerre halmozott. Sárosi doktor, Varga, Albert, Nyilasi, Lisztes, Gera. Csupán egy-két név a históriából. Most pedig történetük során másodszor a Bajnokok Ligája csoportkörében játszanak, ami a klub történetének egyik legnagyobb sikere.

De ez már egy másik történet, nincs hozzá köze az egymilliomodik sertésnek, a Mester utcai villamosnak és még Fidler Jánosnak sem, aki különösen meg volt verve ismertető jelekkel.

Sal Endre

mandiner.hu
  • Eger írócsillaga magyar örökség
    Cs. Varga István: Magyar Örökség Díj „a világ magyarságának szellemi becsületrendje”, amely valóban kitüntető reflektorfénybe helyezi Gárdonyi életművét: a díj és díjazott egymás fényét erősíti.
  • Legyilkolt, elhamvasztott magyar nők és gyermekek
    Csehszlovák krematóriumban hamvasztották el 1947 októberében 195 magyar és német nemzetiségű, két esztendővel korábban, 1945 nyarán brutális módszerekkel halomra gyilkolt nő és gyermek földi maradványait. Erre azért került sor, hogy újra, véglegesen eltüntessék egy akkor már lassan-lassan kitudódó tömeggyilkosság nyomait.
  • Hazánk támogatja Észak-Macedónia EU-tagságát
    Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke kedden a Karmelita kolostorban fogadta a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetőségét, Hrisztijan Mickoszki elnököt és Alekszandar Nikoloszki alelnököt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
MTI Hírfelhasználó