Három évtizedes a magyar innovációs gyakorlat
A kutatás-fejlesztés során létrejövő új termékek, szolgáltatások az egyes vállalatoknak és gazdaságunk egészének is a piacok bővülését új piacok megszerzését teszik lehetővé, ezáltal növekszik a gazdaság teljesítménya a GDP , a hozááadott érték , össességében a nemzeti jövedelem.
2021. január 5. 09:50

A Magyar Innovációs Szövetséget 1990. december 14-én, 30, K+F, ill. innováció iránt érdeklődő szervezet alapította meg. Pakucs János alapítót, tiszteletbeli elnököt kérdezte a Gondola.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség alapítója

- Elnök úr, gratulálunk a harmincéves jubileumhoz! Az innováció gazdaságélénkítő hatása az alapítás időszakában még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert az alapításkor. Ön miért érezte fontosnak, hogy harminc cég egybevonásával civil erőt adjon a magyar gazdaság fejlesztésének?

- Már harminc évvel ezelőtt is meggyőződésem volt, hogy az innovácio iletve az innovációs teljesítmények jelenthetik azt a többletet ami a gazdaság növekedéséhez szükséges . A kutatás-fejlesztés során létrejövő új termékek, szolgáltatások az egyes vállalatoknak és gazdaságunk egészének is a piacok bővülését új piacok megszerzését teszik lehetővé, ezáltal növekszik a gazdaság teljesítménya a GDP , a hozááadott érték , össességében a nemzeti jövedelem. MIndehhez hazánkban nagy lehetőséget kÍnál a tehetséges műszakiak tömege, és az ő akaratuk, alkotókedvük.

- Az alapítás után 14 évet kellett várni, hogy innovációs törvényt fogadjon el az Országgyűlés. Ez pusztán eredmény volt, vagy már siker is?

- Mindenképen siker hiszen jelentős erőfeszítéseket tettünk a mindenkori kormányok felé, nem csak lobbiztunk, hanem alapos érveléssel, nemzetközi példákra való hivatkozásokkal, írásos állásfoglalásokkal és konkrétan megfogalmazott javaslatokkal bombáztuk az illetékes vezetőket, és a kormányt. Örültünk, hogy együttműködő-készséget tapasztaltunk: a civil társadalom és az állam együtt tud igazán eredményes, sikeres is lenni.

- Újabb 14 év elteltével létrejött az innovációs folyamatokat koordináló, összehangoló minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mennyire látszik a magyar gazdaság állapotán, hogy immár nem „csak" civil erőfeszítés, hanem állami, adminisztratív erő is működik az innovációban?

- A létrejött kormányzati struktúrában az innováció kiemelt jelentőségűvé vált, nem csak jelentős központi források átcsoportosítását jelentette, hanem a gondolkozás is átalakult, és a tervezés is új megközelítésben új alapokra helyeződött. Összességében a gazdaság egésze és a kormányzás is innovatív szemléletű lett. Szövetségünk közben egyre több vállalatot és embert vont be a közös erőfeszítésbe, így az új minisztérium még nagyobb szellemi erőt kapott a MISZ köreiből.

A Szövetség tiszteletbeli elnöke

- A nem külföldről pénzelt és idegen feladatokkal ellátott, hanem hazai forrásokból magyar célokért dolgozó civil szervezetek mit tehetnek az innovációs gondolkodásmód további szervesüléséért?

- Az innováció nemcsak a műszaki életben, hanem más területeken, például a sportban vagy a kultúrában is hihetetlenül fontos. A művelődési területen dolgozó civil szervezetek között a Balassi Kard Művészeti Alapítvány maga is egy sikeres innováció a kultúra, a társadalom egészére nézve! A magas szintű kulturális élet a hazai gazdaság magasabb szinten történő működésének egyik alapfeltétele. Jól bizonyítja ezt az széles társadalmi és gazdasági, illetve vállalkozói támogatás és részvétel az Alapítvány által szervezett eseményeken!

gondola
MTI Hírfelhasználó