Tovább rikoltoznak a „jogvédők”
Úgy tűnik, hogy a jogállamiságot valójában a Soros-hálózat önkényétől kell megvédeni.
2021. január 21. 12:46

A XIX. század végén, a vérbe fojtott szabadságharcunk és a neoabszolutizmus önkénye után, a kiegyezés adta lehetőségekkel élve Magyarország jogászai azon vitatkoztak, miképpen lehetne hazánkban a jogállamiságot helyreállítani. A korabeli tanulmányokból kiderül, hogy a kiegyezést követő években a jogászok a jogállamiság eszményképének Angliát tekintették. A joguralom (rule of law) eszméje szerinti jogállamiság azt jelenti, hogy minden olyan ügyet, amely jogi relevanciával bír, bíróság elé lehet vinni, s a bíróság mondja ki az adott esetben alkalmazandó jogelvet. Ehhez a felfogáshoz azonban szükséges a common law megléte, ami az angol bíróságok ítéletei által hosszú évszázadok alatt kifejlesztett joganyag, „Anglia népeinek emberemlékezet óta fennálló joga”, amely a hatalom gyakorlóit is köti.

 

A közigazgatási bíráskodás megteremté­sét hazánkban a jogállamiság egyik alapvető követelményének tekintették. A közigazgatási bíráskodással kapcsolatban Oberschall Adolf (1839–1908), a Kúria elnöke megjegyezte: „Én azt tartanám a joguralom ideáljának, ha minden jogsérelem rendes bírói úton volna orvosolható. Ezt az eszmét megközelíti az angol jog és az annak alapján álló amerikai és más jogok.” Ehhez azonban rögtön hozzátette: „Tudom, hogy a mi jogfejlődésünk ezt lehetetlenné teszi.” A mi jogfejlődésünket ugyanis – Angliától eltérően – a kontinentális jogi kultúra határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a jogalkalmazó a jogalkotó szervek által korábban meghozott jogszabályok alapján hozza meg szükség esetén a határozatot.

Ennek a modellnek – amelyben a magánjogi és a közjogi jogviszonyok élesebben elválnak egymástól, mint az angol jogrendszer esetében – jobban megfelelt az elkülönült közigazgatási bíróság felállítása, amely az ügyek eldöntéséhez szükséges speciális szakértelemmel is rendelkezett, és amelynek működését szintén részletesen szabályozták. A különálló közigazgatási bíróság felállításáról rendelkező 1896. évi XXVI. törvénycikk megalkotása körüli vitákról szóló feljegyzésekből és a törvénycikk indokolásából kiderül, hogy Magyarország jogászai a különféle modelleket tanulmányozva, a lehetőségeket megvitatva alkották meg a jogfejlődésünknek megfelelő törvényt.

Manapság azonban, a legtekintélyesebb jogtudósok helyett, külföldről finanszírozott „civil” szervezetek instrukciói alapján a szociológus Donáth Anna, Věra Jourová és az „új Sargentini”, az új bábfigura – miközben néha elismerik, hogy hazudnak reggel, éjjel meg este – telefonon dumcsizva kívánják eldönteni, milyen legyen a jogállamiság Magyarországon. Amikor a napjainkban megalkotott közigazgatási bíróságról szóló törvény a hagyományokat követve, a jogfejlődés követelményét valósította volna meg, a TASZ-nak és a Helsinki Bizottságnak a „szakértői” a törvénnyel kapcsolatban azt a „szakmai” véleményt hangoztatták, hogy az azért nem jó, mert „alapos okkal feltételezhetik”, hogy az igazságügyi minisztert a bírósággal kapcsolatban megillető jogkörök majd visszaélésekre adnak lehetőséget. Tehát az egészet csak feltételezték, de a „jogvédők” rikoltozása nyomán már kijelenthető volt, hogy Magyarországon romokban a jogállamiság.

A Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország 2019 elején még konferenciát is szervezett ez ügyben, amelyet Hollandia budapesti nagykövetsége is támogatott. A konferencián a holland nagykövet is felszólalt, és – a tudósítások szerint – a többi résztvevővel együtt sírta tele a zsebkendőjét a magyar jogállamiság feletti aggodalmában. Ha egyes holland politikusok nem ültek volna fel a Soros-szervezetek hisztériájának, és miniszterelnökükkel, valamint Judith Sargentinivel az élen nem Magyarország, hanem saját hazájuk jogállamiságával foglalkoztak volna, Mark Ruttének most nem kellene a kormányával együtt lemondania.

Amikor a kormány levette a napirendről a közigazgatási bíróságok felállítását, a Helsinki Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) szabályozását kezdte kifogásolni. Csodák csodája, a fel sem állított közigazgatási bíróságok horribile dictu emlegetése mellett ez utóbbi köszön vissza az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében is.

Mindez azért érdekes, mert az új jogállamisági mechanizmusról szóló uniós rendelet a jogállamiság egyik fő kritériumának az igazságszolgáltatás függetlenségét jelöli meg. Az eddig elmondottakból pedig kiderül, hogy a bíróságok függetlenségének mértékét a Soros-alapítványok által pénzelt politikai aktivista szervezetek gyanúja szerint döntötte volna el az az Európai Bizottság, amely éppen 34 millió bevándorló letelepítését tervezi Európában. Tehát a „jogvédők szakértelme” mellett nem számítottak volna a hazai jogelvek, nemzeti jogi hagyományok, sőt az sem, hogy mi a valóság. Így például az sem, hogy a Helsinki Bizottság a szerintük az autokrata kormány, az OBT és az OBH háromszögében sínylődő bíróság közreműködésével próbálja fokozatosan lebontani a határzárat, sőt saját jó hírnevének védelme ürügyén politikai játszmáira is felhasználja a bíróságot.

Valószínűleg azért jajgatott Soros György a magyar és a lengyel kormányfő által kiharcolt garanciák miatt, mert így csorbát szenvedett hálózatának jól bejáratott eljárási rendszere az új jogállamisági mechanizmusban. Az Európai Tanács által decemberben elfogadott következtetések szerint ugyanis többek között megfelelően bizonyítani kell, hogy a jogsértések és az unió pénzügyi érdekeit érintő negatív következmények között elégséges közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn. A jogállamiság megsértésének puszta megállapítása (értsd a „civil” szervezetek siránkozása) nem elegendő a mechanizmus aktiválásához. A Helsinki Bizottság „szakértői” persze nem vették le a napirendről a bíróság függetlenségének kérdését, most éppen a Kúria újonnan megválasztott elnökét vették össztűz alá, akinek egyik fő bűneként azt rótták fel, hogy a „jogvédők” véleményével szemben támogatni merészelte a különálló közigazgatási bíróságok felállításának tervét.

Bár Németországban a bírójelölési rendszer tálcán kínálja a bírák politikai alapon való kinevezésének lehetőségét, a róluk szóló jogállamisági jelentésben csak a bíróságok digitalizációjának folyamatát és a bírák magas korhatárát jelölte meg problémaként az Európai Bizottság. Manfred Weber pedig újra a magyar bíróságok függetlensége miatt aggódik és a Fidesz néppárti tagságán morfondírozik.

Míg az uniós pénzek miatti aggodalom ürügyén a jogállamiság-féltők egymásnak olvasgatják fel, amit a „független civil szervezetek” aktivistái egy lapra felírtak nekik, a szerintük „autokrata,” „kleptokrata” stb. magyar kormány egyik tagja, Szijjártó Péter közzétette, hogy tavaly az állam beruházásösztönzési programjai 1433 beruházás létrejöttét segítették, ezek a beruházások 1676 milliárd forint értékben jönnek létre, amelyekhez 472 milliárd forintnyi támogatást adtak. Ezekkel összesen 12 603 új munkahely létrehozásához és 264 595 munkahely megtartásához járultak hozzá.

Úgy tűnik, hogy a jogállamiságot valójában a Soros-hálózat önkényétől kell megvédeni.

Gedeon Magdolna

A szerző jogász, egyetemi docens

Magyar Nemzet
Címkék:
  • Sztálin nem indul az előválasztáson
    A komoly jelöltek még kivárnak, és lebegtetik indulásukat. A szándékaikról szóló találgatás a legjobb nekik, mivel addig is róluk beszélnek.
  • Mindenki regisztráljon a vakcináért
    A kormányfő mindenkit arra kért pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy regisztráljon a koronavírus elleni vakcináért. Így húsvétra az összes jelentkező megkaphatja az első adagját, és ezzel pedig Magyarországon lesz messze a legmagasabb az átoltottság az unióban - tette hozzá Orbán Viktor.
  • Soltész: A kereszténység védelméért dolgozunk
    Egyre nagyobb teret foglal el a keresztényellenes ideológia és annak terjeszkedő emberi garnitúrája, sokszor éppen a tolerancia és elfogadás jelszavai mögé bújva. Pont ezért, ennek ellensúlyozása végett is szükségesek azok a jelképek, amelyek megerősítik az embereket a keresztény értékrendben.
MTI Hírfelhasználó