Gulyás: március 1-jéig meghosszabbodnak a jelenlegi szabályok
A kormány a koronavírus-járvány miatt november óta érvényben lévő szabályok hatályát újabb egy hónappal, március 1-jéig meghosszabbítja - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón.
2021. január 28. 15:42

A miniszter a Kormányinfón közölte: a kabinet szerdai ülésén meghallgatta az operatív törzs beszámolóját, és azt állapította meg, hogy a novemberben hatályba lépett intézkedésekkel sikerült megfékezni, kordában tartani a járvány terjedését. A szakértők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy oltás hiányában bármilyen enyhítés újbóli járványhullámhoz és még radikálisabb későbbi szigorításokhoz vezethetne.

Ezért a kormány úgy gondolja, hogy a jelenlegi szabályokat fenn kell tartani - mondta. Hozzátette: ehhez a rendkívüli jogrend meghosszabbítása is szükséges, amelyet saját hatáskörben a kormány 15 napra rendel majd el február 7-én éjféltől, ezt követően pedig az Országgyűlést fogja arra kérni, hogy 90 nappal hosszabbítsa meg a rendkívüli jogrendet.

Gulyás Gergely közölte, a kormány február második felében ismételten megvizsgálja majd a helyzetet.

Két esetben van lehetőség az enyhítésre: ha a járvány terjedése tovább mérséklődik és még kevesebb lesz az aktív fertőzött, illetve ha kellő számban áll rendelkezésre vakcina - mondta.

A miniszter felhívta a figyelmet arra: Nyugat-Európa legtöbb országában ma is sokkal szigorúbb szabályok vannak érvényeben, mint Magyarországon, ennek egyik oka az, hogy ott úgy tűnik, a harmadik hulláma is megkezdődött a járványnak.

Ezt Magyarországon szeretnénk elkerülni, ezért a jelenlegi szabályok fenntartása indokolt - jelentette ki. A miniszter köszöntet mondott, amiért a magyarok többsége a nehézségek ellenére betartotta a szabályokat, valamint megköszönte az egészségügyi és szociális intézményben dolgozók munkáját is.

Arról is beszámolt: a kormány a koronavírus-vakcinák engedélyezési eljárását felgyorsítandó arról döntött, hogy minden olyan, a világban alkalmazott oltás, amellyel több mint egymillió embert oltottak be és veszélyhelyzeti felhasználási engedélyt kapott, Magyarországon is megkaphatja ezt az engedélyt.

Gulyás Gergely hangsúlyozta ugyanakkor: ettől függetlenül az nem változik, hogy minden behozott vakcinát a felhasználás előtt a Nemzeti Népegészségügyi Központ külön is ellenőriz.

A miniszter azzal indokolt: Európa le van maradva az oltásokat illetően, a közös EU-s beszerzéstől nem várható, hogy a tömeges oltáshoz elegendő legyen.

Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Bizottság által is kitűzött 70 százalékos oltottsági szintet a lehető leghamarabb elérjük.

Ehhez más vakcinákra is szükség van - tette hozzá a politikus, három olyan oltóanyagot említve - a brit AstraZenecát, az orosz Szputnyikot és a kínai Sinopharmot -, amelyből a kormány vásárolni próbál.

Az AstraZeneca oltásával kapcsolatban Gulyás Gergely azt emelte ki: az EU még nem engedélyezte a vakcinát, holott az Egyesült Királyságban már decemberben oltottak vele.

A Szputnyik orosz oltóanyagról azt közölte: az Országos Gyógyszerészeti Intézet Magyarországon alapos, több mint 2 hónapos vizsgálat után engedélyezte a vakcinát, amely biztonságos és az egyik legjobb technológiával készült. A miniszter szerint ezt igazolja az is, hogy Németország is foglalkozik ennek az oltóanyagnak az engedélyezésével. Megerősítette: az Oroszországgal kötött szerződés alapján február végéig 300 ezer emberre elég oltóanyag érkezik Magyarországra.

A kínai Sinopharm oltóanyagról szólva kiemelte: azt látják, hogy a hatékonysága kifejezetten jó, az eddigi tapasztalatok kiválóak, több mint 15 millió embert oltottak be vele a világon. Hozzátette: Szerbiában, Délvidéken magyarokat is oltanak ezzel a vakcinával. Sürgette ennek az oltásnak az európai engedélyezését is.

Ismertetése szerint a Pfizer-vakcinából eddig az Amerikai Egyesült Államokba majd 13 milliót, Izraelbe 2,7 milliót, az EU 27 tagállamába pedig 8,5 milliót szállítottak. Ez nem elég az érdemi védekezéshez - értékelt. Az oltottak arányát tekintve - folytatta - Izrael áll a legjobban a világon, ahol a lakosság majd 50 százalékát beoltották, az Egyesült Királyságban ez 11,3 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban 7, míg az EU országaiban 2 százalék körül van.

A miniszter szerint a szolgáltatószektorban, különösen a vendéglátásban komoly gondok vannak a járvány miatt, nagy nehézségeket, veszteségeket jelent a szabályok betartása a vendéglátósok számára. Ezért tárgyaltak az érdekképviseleti szervekkel, és úgy döntöttek, hogy mindent megtesznek a bértámogatások kifizetésének felgyorsításáért. Eddig mintegy 27 milliárd forintnyi támogatásra érkezett igény, ebből 7 milliárd forintot utaltak eddig - közölte.
Kitért rá: a kormány üdvözölte, hogy a minimálbér ügyében a munkaadók és a munkavállalók között megállapodás jött létre, és így 4 százalékkal emelkedik a minimálbér, amely 167 400 forint lesz, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forint.

Azt mondta: a Belügyminisztérium javaslatot tett a közfoglalkoztatási béremelésre, a közmunkabér 85 ezer, a garantált közfoglalkoztatási bér pedig 110 ezer forint lesz.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kisboltokat támogató programot indítanak, erre 45 milliárd forintot szánnak. Az elmúlt időben több kisbolt bezárásra kényszerült a legkisebb településeken, ezért most egyedi pályázati rendszerben lehetőséget adnak arra, hogy forráshoz jussanak - mondta. Hozzátette: így olyan közösségi terek jöhetnek létre, ahol postai szolgáltatás is helyet kaphat, és vény nélküli gyógyszerek forgalmazására is lehetőség lenne.

A minisztert kérdezték Hiesz György (DK-Momentum-MSZP) gyöngyösi polgármester soron kívüli beoltásáról. Gulyás Gergely elfogadhatatlannak nevezte ezt, szerinte egy közösség vezetője - aki nem tartozik a veszélyeztetett korosztályba, mert nem 65 év feletti - nem előzheti meg annak a közösségnek a tagjait, akiknek a szolgálatára hívatott.

Jelezte, mindenkit arra kérnek, hogy az oltási rendet tartsa be, világos szabályok vannak a vakcinák felhasználására.

Kijelentette: pótcselekvésnek tartja, még ha jogilag indokolt is, ha egy kormány jogi lépéseket tervez a vakcinaszállítás késlekedése miatt. Hozzátette: a Pfizerrel szemben az Európai Bizottság tud eljárni, és ha ezzel gyorsítani tudja a vakcinaszállítást a testület, akkor a magyar kormány is biztatja a fellépést.

Bírálta az uniós vakcinabeszerzést, felhívva arra a figyelmet, hogy más európai politikusok is hasonló véleményen vannak. Az oltóanyag beszerzését Brüsszel nem bonyolítja sikeresen - jegyezte meg Gulyás Gergely.

Közölte azt is: magánszolgáltatók vakcinát jelenleg nem tudnak szerezni, ez az állam számára is nehézséget okoz.

Beszámolt arról is, hogy már több mint kétmillió ember regisztrált oltóanyagért.

Az orosz vakcinával összefüggésben elmondta, Magyarország február végéig 300 ezer vakcinát vár Oroszországból, azt követően további 700 ezer emberre elegendő oltóanyag fog onnan érkezni.    

Szerinte nem vitás, hogy ma az orosz vakcina az egyik legjobb, Nyugat-Európában is érdeklődnek iránta, sőt az európai engedélyezése is nemsokára elindul.

Egy másik kérdésre azt mondta, a jelenlegi helyzetben "a valóságtól erősen elrugaszkodottnak látszik a felesleges oltóanyag fogalma". Hozzátette: tavaly a járvány a magyar gazdaságnak napi szinten több mint 10 - egyes számítások szerint 12 - milliárd forint kárt okozott, ezért másodlagos mennyibe kerül a vakcina és a végén marad-e belőle.

Egy kérdésre, miszerint az AstraZeneca oltóanyagával tervezik-e a 65 év felettiek oltását, Gulyás Gergely közölte, a hatósági előírásoknak megfelelően fognak mindent alkalmazni. Jelezte, ez a vakcina nem kapta még meg az uniós oltási engedélyt, Magyarországon van engedélye, mert a brit engedély erre alapul szolgált.

Hozzátette: az AstraZenecáé kiváló oltóanyag, amellyel 65 év felett is lehet oltani és eredményes a védettség szempontjából. Elmondta: az Európai Bizottság azzal kecsegtet, hogy január végére meglesz ennek európai engedélyeztetése, remélhetőleg így megkezdődhet az oltóanyag szállítása.

Egy másik, a kínai Sinopharm-vakcinára vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, a következő hónapban 500 ezer vakcinát kaphat Magyarország, ez 250 ezer ember beoltására elegendő. Remélik - folytatta -, hogy a lehető leghamarabb megkapja ez az oltóanyag az ideiglenes engedélyt, a kormány rendelete is ezt a célt szolgálja.

Elmondta, ezzel a vakcinával világszerte 16 millió embert oltottak be, például Szerbiában is, délvidéki magyarokat, mindenféle mellékhatás nélkül. Ezért kifejezett felelőtlenség, ha nagyon hosszú vizsgálatok előzik meg az engedélyezést - hangoztatta Gulyás Gergely. Hozzátette: a behozott vakcinát a Nemzeti Népegészségügyi Központ külön is megvizsgálja. Megjegyezte: nem hiszi, hogy nagy mértékben eltérne a kínai vakcina ára a Pfizerétől.

Arra a felvetésre, hogy a baloldal a szórakozóhelyek kinyitását szorgalmazza, Gulyás Gergely közölte, annak a magatartásnak a folytatását látják, hogy az ellenzék a védekezésben semmilyen felelősséget nem hajlandó vállalni, de a legképtelenebb állításokat fogalmazza meg. Elmondta, a baloldal mindent megtesz, hogy a vakcinákkal szemben bizalmatlanságot keltsen, miközben nyitást követel úgy, hogy ennél kedvezőbb adatok mellett néhány hónapja a teljes zárást követelte.

Rögzítette: akkor lehetséges kinyitni a szórakozóhelyeket, ha az nem jár az emberek életének veszélyeztetésével.    

A nyitás időpontjáról azt mondta, a kormány nem lát előre, de folyamatosan konzultálnak a virológusokkal, a szakértőkkel. Ma teljes a szakmai konszenzus abban, hogy a jelenlegi intézkedéseket indokolt fenntartani - jelentette ki. Hozzátette: hosszú távú megoldás csak az oltás lehet.

Arról is beszélt, hogy a vendéglátóhelyek kinyitása nem polgári engedetlenség, nem lehet használni ezt a kifejezést ebben az esetben. A hatóságok bezárják azt a vendéglátóhelyet, amely kinyit, és aki odamegy, az szabálysértést követ el és bírsággal kell számolnia - közölte. Hozzátette: a szabályok a járvány megfékezésére vannak, és a kormány érti a nehézségeket, ahol tud, segít is, de mindenkinek be kell tartani az előírásokat.

A nagyvárosok iparűzési adójáról a miniszter azt mondta, a kormány nem vette el az iparűzési adót, annak a felét a kis- és közepes vállalkozásoknál hagyta.

Olyan időszakban, amikor az egyik legfontosabb feladat a munkahelyek megőrzése, akkor a legjobb, ha a vállalkozóknál több pénz marad - magyarázta. Jelezte, nyitottak arra, hogy az így kieső adóbevételről egyeztessenek az önkormányzatokkal, ellenzékiekkel is, de vannak olyan önkormányzatok, amelyek inkább az EU-tól várnak segítséget.

Úgy értékelte, a balliberális propagandának a valóság cseppet sem számít, és mivel az ellenzék gyenge, ezért egyes médiumok úgy érzik, az ellenzék szerepét kell, hogy ellássák.    

A rendkívüli jogrend meghosszabbítását azért látja feltétlenül szükségesnek, mert ez kell a jelenlegi szabályok - így a kijárási korlátozás - fenntartásához.

 

Gulyás Gergely kijelentette: komolytalan politikai akciónak tartja az ellenzék részéről egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását a járványkezeléssel kapcsolatban. Közölte: emiatt sem ő, sem a miniszerelnök nem vesz részt azon a jövő héten.

Kérdezték arról, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter a lakhatási támogatás mellett a csokot is igénybe vette egy balatoni nyaraló felújításához, illetve a miniszter családja most 200 millió forintért vásárolt ingatlant. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: egy kellően gusztustalan balliberális propagandát lehet látni, amelynek áldozata a miniszter és családja. Szerinte Varga Judit etikusan és törvényszerűen járt el. Kifejtette: amikor a miniszter élt a csokkal, akkor Brüsszelben dolgozott, és onnan Balatonhenyére kívánt hazatérni, de munkája most Budapesthez köti. A törvény mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy felmentést kérjen a csokkal épült ingatlanban élés kötelezettsége alól, vagyis ha a miniszter és családja öt éven belül nem költöznek be, visszafizetik a támogatást - fejtette ki.

A kabinet a lengyel kormánnyal egyeztet, majd március 15-ig adja be keresetét az Európai Unió Bíróságára a jogállamisági határozat miatt - válaszolta egy másik kérdésre a miniszter.

A magyar-ukrán viszonyt érintően leszögezte: a magyar fél alapvető kérdésekben nem fog engedni, például a kisebbségek anyanyelvhasználatát durván korlátozó nyelvtörvény esetében.

A véleménynyilvánítás korlátozására jelenleg csak az állam jogosult, de az állam is csak szélsőséges esetben, bírósági felügyelet mellett. Jelenleg azonban a nagy technológiai cégek, például a legnagyobb közösségi oldal ezt teszi - jelentette ki, hozzátéve: ez ellen a leghatékonyabb az egységes uniós szabályozás lenne, ennek hiányában azonban a nemzeti szabályozás is jobb, mint a semmi.

A tárcavezető elmondta: Magyarországon van egy alkotmányos rend, és a szólásszabadságnak megvannak az alkotmányos korlátai, ezeket kell érvényesíteni. De egy olyan platformon, mint a Facebook nem az Országgyűlés által elfogadott szabályok érvényesítése jellemző, hanem egy világcég akarata érvényesül, a cenzúra önkényes - jelentette ki. Hozzáfűzte: Magyarország keresi a hatékony fellépés lehetőségét.

A fővárosi, budavári lakásbérlők helyzetéről azt mondta: a legjobb megoldás az lenne, ha az ott élők megvehetnék az általuk használt, műemléki védettség alatt álló lakásokat. "Meglátjuk, hogy ezt bármilyen szabályozással lehetővé lehet-e tenni" - fogalmazott, hozzátéve: jó lenne, ha ezzel az önkormányzat is egyetértene, párthovatartozástól függetlenül.

A miniszter felhívta a figyelmet a dán kormányfő szavaira, aki szerint biztosítani kell, hogy minél kevesebb bevándorló vegye célba országukat, máskülönben megszűnik az egyébként is kihívásokkal küzdő társadalmi kohézió. Magyarország ezt hosszabb ideje fogalmazza meg - emlékeztetett -, "meglátjuk, hogy ez fordulatot jelent-e az eddig kifejezetten migránspárti skandináv bevándorláspolitikában" - fogalmazott.

Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselő uniós minimálnyugdíjról szóló nyilatkozataira úgy reagált: Dobrev Klára saját felelősségét érezheti abban, hogy pártjának képviselői szavazatokkal járultak hozzá ahhoz, hogy egyhavi nyugdíjat vegyenek el az idősektől. Szerinte nem helyes, ha valaki pártja korábbi bűneit valótlan állításokkal próbálja semmissé tenni.

A minimálbér összegéről azt mondta: az 2010 óta csaknem 130 százalékkal emelkedett, míg a garantált bérminimum mintegy 150 százalékkal.

MTI
MTI Hírfelhasználó