Fennállásának 900. évfordulóját ünnepli a premontrei rend
Fennállásának 900. évfordulóját ünnepli a premontrei rend. A jubileum alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és a rend magyarországi elöljárói mutattak be hálaadó szentmisét szerdán a budapesti Szent István-bazilikában.
2021. február 10. 19:18

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: a premontrei rend része Magyarország történelmének, múltjának, jelenének és jövőjének is.

Az államtitkár megköszönte a közösségnek, hogy diákokat nevelnek, rászorulókat ápolnak és gondoznak, egyben "hitet adnak" és "irányt mutatnak".

Hozzátette: a kormány 2017-ben döntött arról, hogy a jubileum alkalmából támogatja a rend törekvéseit. Így épülnek és újultak, illetve újulnak meg épületek Csornán, Türjén, Szombathelyen, Gödöllőn, Zsámbékon, Keszthelyen és a határon túli Váradhegyfokon.

Soltész Miklós az egykori csornai prépostot, Kunc Adolfot idézve jellemezte a premontrei nevelés lényegét: "Istent és a hazát szolgálni nemzeti nevelés által".

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőt mond a premontrei rend alapításának 900. évfordulója alkalmából tartott szentmisén a Szent István-bazilikában 2021. február 10-én. MTI/Máthé Zoltán

Meglátása szerint erre a szolgálatra óriási szükség van a mai világban is.

Úgy fogalmazott: vissza kell utasítani a keresztény értékek, a keresztény szimbólumok elleni támadásokat, és "bizonyítanunk kell, hogy a kereszténység az embereket szolgálja, és nem a másik ember ellen tevékenykedik".

Ebben a küzdelemben pedig nagy szükség van a premontrei rendre is - tette hozzá Soltész Miklós.

Erdő Péter homíliájában arról beszélt: a mai egyházi életben különösen aktuális a rend örökségéből a liturgia tisztelete és szeretete. A premontreiek fontos küldetése az "apostoli tevékenység" és a rend női ágának szolgálata, vagyis a szegények és rászorulók gondozása, amelyet példamutatóan végeznek.

A lelkipásztori szolgálatot végző kanonokrendek olyan modellt jelenítenek meg, amely alternatívája lehet a plébániai rendszer hagyományos formájának, illetve kiegészítheti azt. A "papi közösség a hozzá csatlakozó világiakkal, a kiváló liturgikus és imaélet és az aktív lelkipásztori jelenlét" vonzó életforma lehet - mondta a bíboros.

Ha pedig egy ilyen közösség "nem az elzárkózó életet választja, hanem lelkipásztori felelősségtudattal megnyílik a környező világ felé, akkor a mai idők jelévé válhat és lényeges részt kaphat az egész egyház küldetésének teljesítésében" - fogalmazott Erdő Péter.

Balogh Péter Piusz gödöllői apát a szentmise végén elmondta: a jubileumi év programjait a koronavírus-járvány miatt a tervezettnél később, de megtartják.

Kiemelt program a Magyar Nemzeti Múzeumban várhatóan tavasszal megnyíló rendtörténeti kiállítás és az októberi zenei gála.

A jubileum alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki.

A premontrei kanonokrendet Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontrében. A pápai jóváhagyást 1126-ban kapta meg a közösség, amely ezután gyorsan elterjedt Nyugat-Európában. A premontreiek feladata a prédikálás és a lelkipásztori szolgálat ellátása volt, így kolostoraikhoz sok plébánia tartozott.

Magyarországra a hagyomány szerint II. István király (1116-1131) hívására érkeztek és Nagyvárad mellett építettek monostort 1130-ban. Az egyik legrégebbi nemzetségi alapítású premontrei monostor a csornai, amelyet a hagyomány szerint 1180-ban alapítottak. Az Árpád-korban a monostorok száma 40 körül lehetett.

A premontrei prépostságok a tatárjárás során meggyengültek, a török hódoltság, majd a protestantizmus következtében kihalttá váltak. A török uralom után osztrák és morva segítséggel éledtek újjá.

1789-ben II. József a premontreiek működését és a rend jogi státuszát is megszüntette. 1802-ben I. Ferenc császár visszaadta a premontreiek jogait, és a rend feladatául jelölte meg a lelkipásztorkodás mellett a tanítást is.

Nagyváradon 1808-ban indult el a gimnáziumi oktatás és zavartalanul folyt 1923-ig, amikor a román hatóságok bevonták a premontrei gimnázium működési engedélyét.

A 19. században premontrei középiskola működött Lőcsén, Eperjesen, Kassán, Rozsnyón, Szombathelyen és Keszthelyen, a 20. század első felében Gödöllőn, Budafokon és Csornán is.

A kommunizmus idején feloszlatott rend a rendszerváltozás után újjászervezte a Gödöllői Premontrei Apátságot és a Csornai Premontrei Prépostságot, valamint a határon túl a Váradhegyfoki Prépostságot, továbbá női rendházat alapított Zsámbékon.

Premontrei iskola van jelenleg Szombathelyen, Keszthelyen, Gödöllőn és Zsámbékon, szociális intézetük pedig Zsámbékon működik a női kanonokrend fenntartásában.

Szent Norbert 900 éves öröksége ma is időszerű

Rendjük alapításának 900. évfordulóját ünneplik a premontreiek. Az alapító Szent Norbert és első követői 1121 karácsonyán tették le ünnepélyes fogadalmukat a nyugat-franciaországi Prémontré völgyében. A Magyar Premontrei Cirkária szervezésében február 10-én, Boldog Hugó apát emléknapján koncelebrált ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros Budapesten, a Szent István-bazilikában.

A rendalapítás évfordulóját a premontrei közösségek jubileumi évvel ünneplik, mely 2020. advent első vasárnapjától 2022. vízkereszt napjáig tart.

A hivatalos nyitóeseményre február 10-én, Boldog Hugó, az első premontrei apát  emléknapján, szerdán délelőtt került sor: a Magyar Premontrei Cirkária szervezésében mutatott be ünnepi hálaadó szentmisét a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás a magyar premontreiek elöljáróival, Balogh Péter Piusz vikáriussal, gödöllői apáttal, Ullmann Péter Ágoston emeritus perjellel, Fazakas Zoltán Márton csornai apáttal, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki apáttal együtt – Isten áldását kérve a rend jövőjére.

A szertartáson celebrált még többek között Michael-August Blume pápai nuncius, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita, Snell György esztergom-budapesti segédpüspök és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát.

A szentmisén harmadrendi premontreiek, a rend intézményeinek és premontrei kötődésű települések képviselői is részt vettek.

A megjelenteket Ullmann Péter Ágoston emeritus perjel köszöntötte, kiemelve: a magyar Egyház és az egész Kárpát-medence kereszténysége a premontreiekkel együtt ad hálát a rend közel kilencszáz éves magyarországi jelenlétéért. Az emeritus perjel a megjelentek imáit kérte, hogy a premontreiek a többi szerzetesrenddel együtt továbbra is hatékonyan szolgálhassák a rájuk bízottak és az egész magyar nép földi boldogulását és üdvösségét.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta: a magyarországi premontrei rend hazánk múltjának, jelenének és hisszük, hogy jövőjének is fontos része. Külön megköszönte a premontrei rend női és férfiágának is, hogy szociálisan rászoruló embereket ápolnak, gondoznak, egyben hitet adnak és irányt mutatnak a zarándokoknak és azoknak is, akik Istent keresik. Az államtitkár leszögezte: a magyarországi premontrei rend tevékenységére ma is jellemző az, amit az 1905-ben elhunyt csornai prépost, Kunc Adolf fogalmazott meg: „Istent és hazát szolgálni nemzeti nevelés által.” Erre óriási szükség van a mai világban is, amikor vannak a hitet és a kereszténységet rombolni akaró erők. Ezeket vissza kell utasítanunk. Be kell bizonyítanunk, hogy a kereszténység a másik embert szolgálja, és nem mások ellen cselekszik. Ebben a küzdelemben továbbra is számítunk a premontrei rendre, annak férfi- és női ágára egyaránt – mondta az államtitkár.

A szentmise homíliáját Erdő Péter bíboros, prímás mondta.

Erdő Péter bíboros prédikációját teljes terjedelmében közöljük.

Főtisztelendő Apát urak, Államtitkár úr, kedves paptestvérek, Krisztusban kedves testvérek!

Tavaly volt 900 esztendeje annak, hogy megszületett a Premontrei Kanonokrend. Igaz ugyan, hogy nem előzmények nélkül jött létre, az is igaz, hogy az alapítás különböző eseményei és mozzanatai későbbi évekre esnek, például 1126-ra, amikor II. Honóriusz pápa megerősítette a premontrei közösség életformáját és szabályzatát. Azonban 1120-ban Xanteni Norbert, vagyis Szent Norbert Premontrében vándorprédikátorként kolostort alapított. Az ősegyház ideáljai vezették. Papok és más klerikusok köré férfiak és nők gyűltek össze istentiszteletre. Közös munkával keresték kenyerüket. Gondozták a betegeket, a szegényeket és a zarándokokat. Vezérfonalként Szent Norbert átvette az ágostonos regulát és egy akkoriban Szent Ágostonnak tulajdonított kolostori szabályzatot, amely útmutatást tartalmazott a közös imádságra, munkára, a hallgatásra, a gyakori böjtre. Mivel vezeklő ruháját fehérítetlen gyapjúból készítette, ez lett a rendi viselet mintája is. Társai először 1121-ben tettek fogadalmat. Műve pedig az 1126-os pápai jóváhagyás után terjedésnek indult szerte Európában.

Szent Norbert legfőbb gondja a viszályok kibékítése, a szegénység megtartása és az apostoli élet előmozdítása volt. A mai evangéliumban Jézus kitörő örömmel dicsőíti az Istent, mert személyének és tanításának titkát elrejtette a bölcsek és okosak előtt, de kinyilvánította a kicsinyeknek. Megismertetni az Atyát az emberiséggel – ez Krisztus kinyilatkoztató műve. De magának Jézus Krisztusnak a titka is, hogy benne Isten jelent meg az emberiség körében, részét alkotja annak az örömhírnek, amit az Egyház hirdet a nemzetek között. Amikor Szent Norbert az apostoli tevékenységet tűzi ki célul társai elé, az evangélium hirdetésének munkatársa lesz. Minden nagy rendalapító, minden új karizma az Egyház életében azt segíti elő, hogy Krisztus tanítványai teljesítsék küldetésüket az emberiség körében a történelem során.

Szent Norbert öröksége ma megint időszerű. Rendjének kolostorai pusztultak el a reformáció idején, hazánkban a török korszak is a szerzetesség pusztulásához vezetett. II. József pedig hatalmi szóval oszlatta fel a rendeket. Magyarországon a középkorban számos premontrei közösség létesült, a barokk kori újjászületés a rend lelkipásztori, tudományos és kulturális hírének megalapozója lett. A jozefinizmus utáni újra indulás és az első világháború után az országhatárok drámai átrendezése új helyzetet hozott. Nagyvárad és Jászó a magyar határon kívülre került.

Felértékelődött Gödöllő és Csorna szerepe. A Premontrei Kanonokrend mint kiváló tanítórend is hírnevet szerzett magának. A kommunizmus évtizedeiben hazánkban újra eltörölték a rendet, de egy életképes csoport külföldre távozott, és Kaliforniában hozott létre virágzó apátságot.

A mai egyházi életben különösen aktuálisnak látszik a rend örökségéből a liturgia tisztelete, szépsége és szeretete, de fontos küldetés lehet a megújuló apostoli tevékenység is. Különösen fontos a szegények és rászorulók gondozása, amely szolgálatot a rend női ága végzi, példamutató módon. Nem is csupán a premontreiek, hanem általában a kanonokrendek olyan lelkipásztori és apostoli modellt jeleníthetnek meg, amely bizonyos szempontból alternatívat kínál a plébániai rendszer hagyományos formája számára, illetve korszerű módon kiegészítheti azt. Papi közösség, hozzá csatlakozó világiakkal, kiváló liturgikus és imaélet, és aktív lelkipásztori jelenlét egy-egy nagyobb régióban olyan életforma lehet, amelyre már látunk is vonzó példákat. Mert az emberek megérzik, ha valahol egy közösség élete a hit és a szeretet ritmusára jár.

Ha pedig ez a közösség nem az elzárkózó életet választja, hanem lelkipásztori felelősségtudattal megnyílik a környező világ felé, akkor a mai idők jelévé válhat, és lényeges részt kaphat az egész Egyház küldetésének teljesítésében.

Ennek az eleven küldetésnek a kegyelmét adja meg Isten Szent Norbert mai követőinek, a férfi és a női közösségeknek, Egyházunk és egész népünk javára. Ámen!

                                                                                                                                *****

A szentmise végén Balogh Péter Piusz vikárius, gödöllői apát mondott köszönetet minden jelenlévőnek.

Kiemelte: nagyon fontos számukra ez az év, és remélik, hogy sok kegyelemben lesz részük, tervezett programjaikat, ünnepségeiket megtarthatják. Rendtörténeti kiállításra készülnek, amelynek helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum lesz. Szent Norbert és Szent Ágoston emléknapja környékén, júliusban és augusztusban a közmédia premontrei tematikus napokat tart majd, hogy ezzel is hírül adja, amit a rend ma tesz hazánkért, az itt élő emberekért. A Magyar Posta pedig a premontreiekkel kapcsolatos bélyegeket bocsátott ki, hozzájárulva ahhoz, hogy Szent Norbertről többet tudjanak meg az emberek.

A gödöllői apát Isten áldását és Boldog Hugó apát közbenjárását kérte a jelenlévőkre, s így búcsúzott: „Maradjunk továbbra is Istennel együtt, az emberek között.”

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel

MTI - Magyar Kurír
MTI Hírfelhasználó