A V4 a közép-európai identitást képviseli
Krakkóban tárgyalnak ma a harminc éve sikeresen működő visegrádi csoport miniszterelnökei.
2021. február 17. 11:09

„Geopolitikai érdekeink és kapcsolataink hosszú távú fejlődése szempontjából lényegtelenek a napi viták és különbözőségek. E stratégiai szövetséget az országok, nem a kormányok alkotják” – írja a Mladá fronta Dnes cseh napilap a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – harminc évvel ezelőtt, 1991. február 15-én visegrádi csoport néven megalakult együttműködéséről. A lap szerint a tömböt nem csupán a külpolitikában elért sikerei alapján kell értékelni, hanem a társadalmi kötelékeket is ki kell emelni.

Orbán Viktor miniszterelnök ma látogat Krakkóba, ahol részt vesz a V4 kormányfőinek csúcstalálkozóján.

A kerek évforduló kapcsán a Wpolityce lengyel hírportál az együttműködés biztonságpolitikai aspektusát emeli ki, amely Václav Havel akkori csehszlovák elnök sürgetésére jött létre, egy hónappal azután, hogy a végnapjait élő Szovjetunió megpróbálta megdönteni a függetlenségét kikiáltó Litvánia kormányát, s a szovjet csapatok fellépése következtében tizennégy civil vesztette életét. Az akkor még három országból álló, Csehszlovákia kettéválása előtti V3-ak akkor döntöttek a NATO-hoz való csatlakozási folyamat megkezdéséről, ma pedig egy másik biztonságpolitikai jelenség, az illegális bevándorlás elleni közös fellépés az, amelynek köszönhetően a csoport újra fontos tényezőjévé vált az európai politikának – írja a szerző.

Antall József miniszterelnök (középen), Václav Havel, a csehszlovák tárgyalócsoportot vezető köztársasági elnök (balra) és Lech Walesa lengyel államfő (jobbra) aláírja az együtműködési nyilatkozatot a visegrádi Mátyás Múzeumban a hármas csúcstalálkozón. Fotó: MTI/Kovács Attila

– Akkor tudott sikeres lenni a V4, amikor ugyanaz a cél lebegett a tagállamai előtt, ilyen például a közös uniós piac vívmányainak a megőrzése vagy az EU külső határainak a védelme. Az elmúlt harminc évet nézve fontos kiemelni a közép-európai létet és annak megőrzését, a közös történelmi múltból és a közös kulturális gyökerekből fakadó identitás képviseletét Európában, amely a mai napig meghatározza országaink gondolkodását – mondta a Magyar Nemzetnek Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

– A visegrádi négyek szövetségének köszönhetően a térség harminc év alatt az európai gazdaság motorja és leggyorsabban fejlődő régiója lett. A V4 azonban több mint gazdasági tömörülés. Értékközösség, amelyet szorosan összetart a keresztény kultúra, a nemzeti szuverenitás, a történelem és a hagyományok tisztelete – közölte hétfőn az évforduló kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter is. Az Országgyűlés ugyancsak a hétfői ülésén fogadott el politikai nyilatkozatot, amelyben a képviselők leszögezik: a V4 közösségének ereje tette lehetővé a regionális érdekek védelmét és a nemzetközi elismerést.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kiemelte: a V4-re értékként tekintenek, amelyet nem áldoznak fel a pártpolitikai csatározások oltárán.

– A V4 mindig is az aktuálpolitikai tényezők hatására fluktuáló együttműködés volt, de az, hogy három évtizede nem szakadt meg ez az együttműködés, azt mutatja, hogy fenntartásában megkérdőjelezhetetlenül érdekelt mind a négy főváros – közölte Dobrowiecki Péter, hangsúlyozva: a visegrádi együttműködés az elsődleges céljainak – a NATO- és EU-csatlakozás – elérését követően hol aktívabban, hol visszafogottabban, de folyamatos jelleggel megmaradt külpolitikai tényezőként Európában; ez egy olyan siker, amely elismerést érdemel.

A regionális együttműködések szintjén mindenki elismeri a visegrádi csoport fontosságát – hangsúlyozta a szakértő.

Ilyen, a V4-ekhez is köthető regionális együttműködés a Három tenger kezdeményezés is, amely a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó közlekedési és energetikai összeköttetést hivatott fejleszteni a közép-európai országok között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen a múlt héten jelentette be, hogy húszmillió euróval Magyarország is csatlakozott a kezdeményezés alapjához. A magyar eredményekre kitérve beszámolt arról, hogy Magyarország gázkapcsolatokat épít ki Szlovákiával és Romániával, valamint Szlovéniával is tervez hasonló együttműködést.

Ősszel befejeződik a Via Carpatia autópálya 230 kilométeres szakaszának építése Magyarországon. Megtették továbbá az első lépéseket a visegrádi országok fővárosai közötti nagy sebességű vasút kiépítésére.


 
magyarnemzet.hu
  • Most zárnunk kell, hogy húsvétkor nyithassunk
    Most zárnunk kell ahhoz, hogy húsvétkor nyithassunk - mondta a Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: "Az biztos, hogy a mostani kéthetes zárással befordultunk a célegyenesbe, most már a vírus elleni háborúnak utolsó szakaszában, a célegyenesben vagyunk.
  • James Bond mindenkit legyőz, kivéve a genderlobbit
    Mindegy, hogy mi a titok lényege: játékszenvedély, drog- vagy alkoholfüggőség, korrupció vagy nemi orientáció. Ha a célpont életében az ellenfél talál gyenge pontot, magyarul titkot, akkor ezt igyekszik kihasználni. Így volt ez régen is, és így lesz ez a jövőben is.
  • Előrébb az agarakkal!
    A kutyatartásról írt könyvet dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. A politikus maga is tart kutyát - pumit -, így hozzáértően ajánlja a magyar kutyafajtákat a családok figyelmébe. Elsősorban az erdélyi kopó és a magyar agár megőrzésére kell vigyázni.
MTI Hírfelhasználó