A V4 a közép-európai identitást képviseli
Krakkóban tárgyalnak ma a harminc éve sikeresen működő visegrádi csoport miniszterelnökei.
2021. február 17. 11:09

„Geopolitikai érdekeink és kapcsolataink hosszú távú fejlődése szempontjából lényegtelenek a napi viták és különbözőségek. E stratégiai szövetséget az országok, nem a kormányok alkotják” – írja a Mladá fronta Dnes cseh napilap a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – harminc évvel ezelőtt, 1991. február 15-én visegrádi csoport néven megalakult együttműködéséről. A lap szerint a tömböt nem csupán a külpolitikában elért sikerei alapján kell értékelni, hanem a társadalmi kötelékeket is ki kell emelni.

Orbán Viktor miniszterelnök ma látogat Krakkóba, ahol részt vesz a V4 kormányfőinek csúcstalálkozóján.

A kerek évforduló kapcsán a Wpolityce lengyel hírportál az együttműködés biztonságpolitikai aspektusát emeli ki, amely Václav Havel akkori csehszlovák elnök sürgetésére jött létre, egy hónappal azután, hogy a végnapjait élő Szovjetunió megpróbálta megdönteni a függetlenségét kikiáltó Litvánia kormányát, s a szovjet csapatok fellépése következtében tizennégy civil vesztette életét. Az akkor még három országból álló, Csehszlovákia kettéválása előtti V3-ak akkor döntöttek a NATO-hoz való csatlakozási folyamat megkezdéséről, ma pedig egy másik biztonságpolitikai jelenség, az illegális bevándorlás elleni közös fellépés az, amelynek köszönhetően a csoport újra fontos tényezőjévé vált az európai politikának – írja a szerző.

Antall József miniszterelnök (középen), Václav Havel, a csehszlovák tárgyalócsoportot vezető köztársasági elnök (balra) és Lech Walesa lengyel államfő (jobbra) aláírja az együtműködési nyilatkozatot a visegrádi Mátyás Múzeumban a hármas csúcstalálkozón. Fotó: MTI/Kovács Attila

– Akkor tudott sikeres lenni a V4, amikor ugyanaz a cél lebegett a tagállamai előtt, ilyen például a közös uniós piac vívmányainak a megőrzése vagy az EU külső határainak a védelme. Az elmúlt harminc évet nézve fontos kiemelni a közép-európai létet és annak megőrzését, a közös történelmi múltból és a közös kulturális gyökerekből fakadó identitás képviseletét Európában, amely a mai napig meghatározza országaink gondolkodását – mondta a Magyar Nemzetnek Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

– A visegrádi négyek szövetségének köszönhetően a térség harminc év alatt az európai gazdaság motorja és leggyorsabban fejlődő régiója lett. A V4 azonban több mint gazdasági tömörülés. Értékközösség, amelyet szorosan összetart a keresztény kultúra, a nemzeti szuverenitás, a történelem és a hagyományok tisztelete – közölte hétfőn az évforduló kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter is. Az Országgyűlés ugyancsak a hétfői ülésén fogadott el politikai nyilatkozatot, amelyben a képviselők leszögezik: a V4 közösségének ereje tette lehetővé a regionális érdekek védelmét és a nemzetközi elismerést.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kiemelte: a V4-re értékként tekintenek, amelyet nem áldoznak fel a pártpolitikai csatározások oltárán.

– A V4 mindig is az aktuálpolitikai tényezők hatására fluktuáló együttműködés volt, de az, hogy három évtizede nem szakadt meg ez az együttműködés, azt mutatja, hogy fenntartásában megkérdőjelezhetetlenül érdekelt mind a négy főváros – közölte Dobrowiecki Péter, hangsúlyozva: a visegrádi együttműködés az elsődleges céljainak – a NATO- és EU-csatlakozás – elérését követően hol aktívabban, hol visszafogottabban, de folyamatos jelleggel megmaradt külpolitikai tényezőként Európában; ez egy olyan siker, amely elismerést érdemel.

A regionális együttműködések szintjén mindenki elismeri a visegrádi csoport fontosságát – hangsúlyozta a szakértő.

Ilyen, a V4-ekhez is köthető regionális együttműködés a Három tenger kezdeményezés is, amely a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó közlekedési és energetikai összeköttetést hivatott fejleszteni a közép-európai országok között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen a múlt héten jelentette be, hogy húszmillió euróval Magyarország is csatlakozott a kezdeményezés alapjához. A magyar eredményekre kitérve beszámolt arról, hogy Magyarország gázkapcsolatokat épít ki Szlovákiával és Romániával, valamint Szlovéniával is tervez hasonló együttműködést.

Ősszel befejeződik a Via Carpatia autópálya 230 kilométeres szakaszának építése Magyarországon. Megtették továbbá az első lépéseket a visegrádi országok fővárosai közötti nagy sebességű vasút kiépítésére.


 
magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Új pacifizmus
    Ha mégis – legalább szimbolikusan – ragaszkodunk a NATO létezéséhez, és mindenáron védelmezni akar minket, NATO-polgárokat, álljon őrt Európa határainál, és állítsa meg azt az inváziót. Amit migrációnak álcázva szabadítanak kontinensünkre.
  • A szankciós politika okozza a gazdasági bajokat
    Mihálffy Béla (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra kérte a szegedi városvezetést, hogy a hatszorosára nőtt áram- és többszörösére drágult gázszámlát küldjék el Brüsszelbe, és ott a baloldali politikai szövetségeseik közbenjárásával intézzék el, hogy azok ki legyenek fizetve.
  • Az energetikai infrastruktúra összekötése
    Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a szlovéniai Cirkovcében a Cirkocve-Pince villamosenergia-távvezeték átadóünnepségén.
MTI Hírfelhasználó