Nyilvánvalóvá vált 2021-re, hogy a közösségi médiafelületek nem csupán vállalkozások, hanem komoly véleményformáló szereppel is bírnak. Politikai kampányokat dönthetnek el, és bőven túlterjeszkedtek a cuki cicás videók gyűjtőhelyeként ismert formájukon.

Legutóbb az amerikai elnökválasztási kampányban mutatták meg ezek a cégek, hogy mekkora hatalommal is bírnak: Donald Trumpot elnöksége idején letiltották a Twitterről, álhírekként jelölték meg a szavazatszámlálás viszontagságairól szóló beszámolókat, és sorra tiltottak le jobboldali tartalmakat.

De nem kell Amerikáig menni, hogy érezzük a techcégek fojtó szorítását. Magyarországon sem példa nélküli, hogy a jobboldali politikai véleményeket a Facebook előszeretettel hallgattatja el, vagy éppen nem enged hirdetéseket megosztani, míg a liberális fősodor véleményét korlátlanul terjeszti.

Nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter már többször is felhívta a figyelmet a közösségi média szabályozásának szükségességére, de Brüsszel is hasonló lépésekre készül.

Konzultálva a témában illetékes állami intézmények vezetőivel, az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot fog az Országgyűlés elé terjeszteni a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról.
⚠️ Semmi mást nem szeretnénk elérni a nagy tech cégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést. Semmi mást, mint ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik.
➡️ Továbbra is együttműködünk az Unió...Továbbiak

Ahogyan azt Brüsszeltől megszokhattuk, még évekbe telhet, mire képes lesz hatékonyan fellépni a közösségi média véleménymonopóliuma ellen, de a szándék – legalábbis egyelőre – megvan erre.

A Facebook azonban nem üdvözli ezeket a változtatásokat, és most a birodalom visszavág: a cég bejelentette, hogy a médiapiaci szabályozásról szóló ausztrál törvény miatt a továbbiakban ausztráliai platformján nem engedélyezi használóinak a hírek megismerését vagy akár megosztását.

A közösségi médiaóriás már a látszatra sem ad, nyíltan megmutatja hatalmát, a be nem hódoló kormányok és politikai erők pedig rövid úton azon kaphatják magukat, hogy a Facebook, nem pedig a választók igényeinek kell megfelelniük, ha nyerni akarnak a választásokon.

A demokráciára a legnagyobb veszélyt a 21. században nem a különböző színezetű politikai erők, hanem a Facebookhoz hasonló monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok jelentik, melyek megtagadják a választók információk megismeréséhez való jogát, de ezzel együtt minden egyes felhasználó adatait összegyűjtik, és üzletelnek azokkal.

A 20. század totalitárius diktatúráinak vezetői fél karjukat adták volna egy ilyen eszközért, amely hatalom jelenleg a liberálisok kezében összpontosul. A liberális totalitarizmus megjelenése nem a demokráciát, hanem a liberális diktatúrát hozza el a világ számára.