Mi a nők szerepe a környezetvédelemben?
Nem helyes a radikális feminista szellemi irányzatok visszaigazolását keresni az ökológiai mozgalmakban.
2021. március 10. 00:21

Számos tanulmány tekintette már át az évek során a nők szerepét a környezetvédelmi törekvéseken belül, noha ezek zöme csupán a radikális feminista szellemi irányzatok visszaigazolását kereste az ökológiai mozgalmak tükrében. Ha szélesebb perspektívából közelítünk a kérdés felé, és megtisztítjuk a progresszív külsőségektől, azt láthatjuk, hogy a nőknek valóban kiemelt szerepe van a környezettudatos gondolkodásban.

E kérdéseket számos oldalról vizsgálhatjuk, makro- és mikroszinten egyaránt. Kutathatjuk például azt, kik a legnagyobb szennyezők és hogyan tudunk leginkább nyomást gyakorolni rájuk. Elemezhetjük a gazdasági folyamatokat és megpróbálhatjuk újra strukturálni azokat. Kereshetjük a környezetvédelmi megoldásokat a társadalom szövetében vagy nemzetközi egyezmények megkötésében és érvényesíthetjük az alapvető értékeinket a nemzeti politikában is.

Bármilyen megoldásban gondolkodunk, végső soron mindig az egyénhez jutunk: az egyéni felelősségvállaláshoz, a gazdaságot is befolyásoló egyéni magatartáshoz és a megválasztott képviselők felhatalmazása és a politikai akarat mögött lévő tömegbázishoz, amelyet maga az egyén alkot. Éppen ezért akármilyen politikai vagy gazdasági megoldásról is legyen szó a klímaváltozással kapcsolatosan, a lakosság támogatására is kívánkozó szükség van. Ehhez azonban fontos elhinni: egyéni szinten is tudunk változtatni!

A lakosságnak ugyanis elvitathatatlan szerepe van a környezet védelmében. Egyrészről, minél környezettudatosabbak az emberek, a kormánynak és az önkormányzatoknak annál könnyebb dolga van a környezetvédelmi feladatainak ellátása során. Másrészről, ha a lakosság gondolkodása környezetbarát, akkor sokkal inkább normakövető magatartást tanúsít a természetszennyezés kapcsán is, s annál inkább hajlandó egyéni áldozatokat hozni a közvetlen és tágabb környezete érdekében. A természettel összhangban lévő gondolkodás tükröződhet az életünk számos egyéb területén: hogyan közlekedünk, milyen termékeket vásárolunk, milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe, mennyi energiát pazarolunk el, stb.

A Klímapolitikai Intézet nemrég megjelent kutatása szerint a klímaváltozás kérdését az emberek a koronavírus-járvány ellenére továbbra is fontosnak tartják.

A közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 72 százaléka állította, érdeklődése a téma iránt a járványhullám ellenére sem változott, 17 százalékuk szerint még nőtt is. Ugyanakkor fontos figyelembe vennünk, hogy a klíma- és természetvédelmi törekvések sikerességében kitüntetett szerep jut a nőknek. Az évek során számos kutatás mutatott rá arra is, hogy a nők környezet iránti elkötelezettsége, a környezeti problémák iránti érzékenysége általánosságban nagyobb, mint a férfiaké és ezzel pozitív hatást is gyakorolhatnak férjükre, családjukra.

A Századvég 2020-as tanulmánya, amely az emberek jövőtől való félelmét vizsgálta, ugyancsak ezt az állítást támasztotta alá. Ez alapján megállapítható, hogy 2017 és 2020 között a magyar társadalom általános félelme a jövőre vonatkozóan egységesen csökkent, azonban a klímaváltozás kapcsán más eredményeket láthatunk. Míg 2017-ben közel azonos volt azon férfiak (21,5 százalék) és nők (21,1 százalék) aránya, akik jelentősen aggódtak a klímaváltozás miatt, addig 2020-ban a nők 16,3 százaléka választotta ezt a választ, míg a férfiak csupán 9,5 százaléka.

Miért kapcsolódik szorosan a nőkhöz a környezettudatos gondolkodás? Mit oly sok mindenben a nők és férfiak kiegészítik egymást, azonban a nőkben ösztönösen nagyon erős az empátia és a gondoskodás. Ugyanez a gondoskodás nyilvánul meg és ölt testet a szeretteikért való cselekvésben, valamint a természetért való tenni vágyásban, a természet megóvása iránti vágyban. A mindennapi apró cselekedetek összeadódnak és meglepően nagy hatással tudnak lenni a világra.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2020-as felmérése igazolja, hogy a nők áldozatkészsége nem hiábavaló. A reprezentatív felmérésből egyrészt kiderül:

a nők 62,8 százaléka, míg a férfiak 52,5 százaléka elkötelezett a környezet védelme iránt, másrészt az is, hogy a gyermekes családok 65,1 százaléka aktívan elkötelezett a környezetvédelem iránt, ami nagyon magas szám. A nők nem csak környezettudatosan gondolkodnak, de cselekedeteikkel lehetőségük van aktívan alakítani a közvetlen környezetüket. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség internetes felmérése szerint a nők számos kérdésben meghatározó döntéseket hoznak: a felmérés szerint 65 százalékban a nők döntik el, hogy milyen lakásban lakjon a család, csaknem 100 százalékban rajtuk múlik, hogy hova járjon a gyermek iskolába és a családok kétharmadában is ők azok, akik nyaralási célpontot választanak. A mindennapos bevásárlás kapcsán is ők hozzák meg a döntéseket az élelmiszerek, tisztítószerek, napi használati termékek vonatkozásban.

A politikai célkitűzéseknek mindig az egyéni kezdeményezés ereje és hitelessége ad igazi ösztönzést. Amikor azonban arról beszélünk, hogy mi a hölgyek szerepe a környezetvédelmi törekvéseken belül, nem szabad abba a hibába esnünk, hogy ezt a tagadhatatlanul fontos kérdéskört túlértelmezzük,

és a természetvédelem kérdését, valamint az ökologizmust felfeszítsük egy radikális feminista agendára. Ez óriási tévedés lenne!
Ugyanakkor ki kell emelnünk a nők környezettudatos gondolkodásának, az ehhez kapcsolódó döntéseik fontosságát a család mindennapi életében. A nőknek a környezetvédelem kapcsán döntő szerepe van abban, hogy az egyéni felelősségi szinten eldönthető kérdésekre megfelelő választ fogalmazzunk meg. Mindent egybevetve: ha a nő környezettudatos, akkor annak meghatározó szerepe van a család gondolkodásában és a környezet megóvásában! Ha erre az értékre is odafigyelünk, megint tettünk egy lépést a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Juhász Hajnalka, országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke, a párt Nőtagozatának elnöke

mandiner.hu