„Nem azt mondták, Feri!” – 13 éve szavazták le a magyarok Gyurcsány reformjait
Tizenhárom esztendeje, hogy 2008. március 9-én megtartották az úgynevezett „szociális népszavazást”, mely a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését célozta, eredménye pedig az MSZP– SZDSZ-kormánykoalíció felbomlása, hosszabb távon pedig Gyurcsány Ferenc bukása miniszterelnökként.
2021. március 10. 12:56

A 2006-os választások és Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő őszödi beszédének kiszivárgása után, melyben bevallotta, hogy „hazudtak reggel, éjjel meg este”, az MSZP– SZDSZ-koalíció nem hátrált ki Gyurcsány mögül, épp ellenkezőleg, nagy erőkkel támogatta az akkori kormányfő „reformcsomagnak” nevezett megszorításait.

A Fidesz és a KDNP kezdettől fogva nem értett egyet a gyurcsányi politikával, ezért 2006 őszén országos ügydöntő népszavazást kezdeményezett a két párt a kormányzati „reformpolitika” emblematikus intézkedései ellen. Az eredeti hét kérdés közül kettő (vizitdíj és tandíj) jutott el a népszavazási kérdésként való hitelesítésig, ezekhez társult a kórházi napidíjat visszavonatni szándékozó kérdés.

Az akkori kormányzó erők persze igyekeztek bagatellizálni a népszavazást, és minél inkább elodázni annak időpontját, nem egy esetben fordult elő, hogy az utolsó pillanatban nyújtottak be alkotmányjogi panaszokat. Az akkor még „független újságíróként” tevékenykedő, azóta a Gyurcsány-párt színeiben politizáló Kálmán Olga is igyekezett védeni a szocialistákat, mondván, nem az akkori kormánypártok álltak a népszavazást akadályozó kísérletek mögött.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) végül csak 2007 őszén, az Alkotmánybíróság határozata után hitelesítette a kérdéseket, amelyekre a két ellenzéki párt megkezdte az aláírásgyűjtést. A rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat a Fidesz képviselője, Tarlós István adta le 2007. október 24-én. Az OVB december 5-én hitelesítette a leadott íveket.

Hosszas huzavona után zöld lámpát kapott a népszavazás

Az Országgyűlés december 17-én (tehát több mint egy év után) nagy szavazattöbbséggel a népszavazás kiírása mellett döntött. Az Országgyűlés határozata ellen magánszemélyek kifogást emeltek az Alkotmánybíróság előtt, amelyet 2008. január 22-én a bírák elutasítottak.

A Fidesz a 2008-as népszavazáson való részvételre buzdító plakátja

Ezzel minden akadály elhárult, és a magyarok csaknem másfél évvel a népszavazási kezdeményezés elindulása után véleményt mondhattak a Gyurcsány-kormány megszorításairól 2008. március 9-én.

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Ezekre a kérdésekre kellett a magyar embereknek akkor válaszolniuk. A Fidesz intenzív kampányt folytatott, míg az MSZP a népszavazás érvénytelenségére spekulált, ezért igyekezett csitítani a közhangulatot. Az SZDSZ a kampány utolsó heteiben igyekezett felvenni a versenyt és kiállni a számukra fontos reformok mellett, míg az MDF kimaradt mindenből, mondván ilyen témákról nem népszavazáson kell dönteni.

Kóka János, az SZDSZ elnöke beszél a népszavazási kampányzáró rendezvényen

„Nem azt mondták, Feri!”

A népszavazás végül érvényes és eredményes lett, 50,51 százaléknyi részvétellel. A Fidesz és a KDNP álláspontját, azaz a vizitdíj, a tandíj és kórházi napidíj eltörlését a voksolók több mint 84 százaléka támogatta.

A balliberális kormányoldal meglepődött a részvételi arány nagyságán, de több SZDSZ-es politikus továbbra is kiállt bukott elképzeléseik mellett: Magyar Bálint kijelentette, hogy a tandíj eltörlése szerinte igazságtalan helyzetet konzervál. A szintén liberális Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a megkezdett reformoknak a népszavazási eredménytől függetlenül folytatódniuk kell, és az állam nem fogja kipótolni a kieső díjak okozta veszteségeket.

Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára is leadta szavazatát a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében kiírt népszavazáson

Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal magyarázta a bizonyítványt, hogy a Fidesz valódi célja a kormány megbuktatása volt, de ez nem járt sikerrel. Szerinte a Fidesz kezdeményezése az emberek pénztárcájára apellált, az ország pedig veszít a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével. Korábban Gyurcsány elmondta azt is, hogy az így kieső jövedelmet a költségvetésnek nem áll módjában, a kormánynak pedig nem áll szándékában visszapótolni.

A Horn Gábor által „kemény csapatnak" nevezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (középen) és csapata: balra Juhász Ferenc elnökhelyettes, jobbra Veres János pénzügyminiszter, az elnökség tagja és Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, elnökségi tag

Az eredmények ismeretében tartott beszédében az azóta megbukott Gyurcsány így magyarázta a bizonyítványt: „Nyilván vannak olyanok, akik erre a nagyon konkrét kérdésre mondtak nemet. Azt mondták, hogy »ha nem muszáj fizetni 300 forintot, akkor én inkább nem fizetnék 300 forintot«.”

Eközben az SZDSZ eredményváróján Horn Gábor, akkori SZDSZ-es politikus, a koalíciós egyeztetésekért felelős államtitkár is kommentálta a történteket.

Gyurcsány 300 forintos mondatára reagálva hangzott el az azóta szállóigévé vált mondat, mely szerint „nem azt mondták, Feri, azt mondták menj a p*csába! Valljuk be!”

Szétverte a koalíciót, de Gyurcsány maradt

A népszavazási eredmény után visszavonták a díjakat, ami feszültségeket okozott a kormánykoalícióban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP pártértekezletén kifejezte azon szándékát, hogy meneszteni kívánja Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert és javasolta a koalíciós partnernek, hogy közösen jelöljenek ki új egészségügyi tárcavezetőt. Az SZDSZ elutasította Gyurcsány javaslatát és kiállt Horváth mellett, azzal fenyegetőzve, hogy kilép a koalícióból és/vagy megvonja a miniszterelnöktől bizalmát.

Kóka János, az SZDSZ elnöke és Horváth Ágnes egészségügyi miniszter sajtótájékoztatót tart a március 9-i ügydöntő országos népszavazás eredményéről és következményeiről
 
Gyurcsány Ferenc ennek ellenére 2008. március 31-én április 30-i hatállyal felmentette a miniszter asszonyt.

A koalíciós szerződés felrúgását jelentő lépésre válaszul az SZDSZ-frakció bejelentette: javasolni fogja ügyvivői testületének, hogy április 30-i hatállyal hívja vissza az SZDSZ-es kormánytagokat. Az aznap kora este összeült SZDSZ ügyvivői tanács a javaslatot egyhangúlag megszavazta, így a koalíció 2008. április 30-án után megszűnt.

Az ezután kisebbségi kormányt vezető Gyurcsány azonban még csaknem egy évig regnált, a miniszterelnöki pozíciót végül 2009. március 21-i lemondásával engedte csak el.

hirado.hu
  • Háború a nemzetállamok ellen
    Az internethasználók több mint negyven százaléka kezeli a platformot. Zuckerberg úr tehát moshatja kezeit: rajta igazán semmi nem múlik – vagy talán éppen majdnem minden?
  • Hazudtak, akik a CEU bezárásával kampányoltak
    Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: "Kizökkent az idő! Konferenciát tartottak Budapest belvárosában, mégpedig a CEU épületében, a Nádor utcában." "Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről" - jegyezte meg.
  • A Jogi Könyvszalon gyarapíthatja közös tudásunkat
    A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.
MTI Hírfelhasználó