Budapest turizmusa: az oktatás előtt széles tér
2021. március 12. 09:01

A glóbuszt elöntő vírusválság különösen a turizmust rendítette meg. Hogyan tartható fenn mégis a kulturális és az oktatási turizmus - erről kérdeztük Árva László közgazdászt, a Magyar Oktatás Turisztikai Egyesületet (MOTE) elnökét.

– Elnök úr, különös ellentmondás merült fel Budapesten. A magyarok fővárosát a Tarlós István főpolgármesteri ideje alatt megszállták a nyugati, keleti turisták, pezsgett a vendégforgalom. Többek közt pont ezzel a céllal dolgoztunk éveken át, ezért akartunk még a kilencvenes évek elején Béccsel együtt, majd önállóan világkiállítást rendezni. A Covid támadása után azonban az volt az értékelés, hogy a budapesti turizmus nem lett olyan sikertörténet, ahogy azt reméltük, ugyanis „sajnos, csak" a külföldi turisták jöttek, a belföldiek kevésbé. A budapesti turizmusnak ugyanakkor egyre inkább a „nem fenntartható” jellege vált dominánssá. Kérdés, hogyan válhatott a tervezett sikerből megvalósult kudarc?

-- A helyzet az, hogy a COVID járványt megelőzően a kisebb számú üzleti vagy kulturális turista mellett nagyon sok olyan külföldi turista is jött Budapestre, akiket csak a féktelen, az otthonihoz képest ellenőrizetlen bulizás vonzott, és ezek a turisták rendszerint csak pár napos, rendszerint hétvégi buliturizmusra, esetenként legény és/vagy leány búcsúkra érkeztek a városba. Ezek a turisták jelentették a budapesti turizmus „nem fenntartható” részét, ugyanis ahhoz képest, hogy csak viszonylag keveset költöttek itt, elég nagy szemetet és koszt okoztak, valamint sok esetben a belvárosban zajongásukkal és szemetelésükkel pokollá tették az évek vagy évtizedek óta itt lakó helyi lakosok életét. A belvárosi buliturizmus körzetében a helyi lakosok egy része el is adta lakását, amelyeket rendszerint olyan vállalkozók vettek meg, akik rövid távú lakáskiadásban, airbnb-ben voltak érdekeltek. Ezek az airbnb lakások azon túl, hogy sok kellemetlenséget okoztak az ott lakó helyieknek, ráadásul komoly konkurenciát jelentettek a városi szállodáknak is. Ez a fajta buliturizmus viszonylag csak kevés számú, rövid távú lakáskiadásban érdekelt, és főként csak általában nem is itt lakó airbnb befektetőnek, illetve az etető és itató helyeket üzemeltető vállalkozóknak biztosított jelentősebb bevételeket, a kerületeknek, illetve az itt lakóknak rendszerint csak a turisták által okozott károk helyrehozása, illetve azok elviselése jutott. Ezek a bulituristák sok esetben nem csak a helyi lakosokat zavarták, hanem elriasztották azokat a magasabb költésekkel rendelkező külföldi látogatókat is, akiket elsősorban üzleti utak, konferenciák, illetve kulturális élmények vonzottak a városba. Remélhetőleg a COVID-válság elmúltával egy új típusú, a korábbinál fenntarthatóbb (mondjuk így: zöldebb, emberibb) turizmus fog kialakulni a korábbi, nem fenntartható turizmus helyén… A budapesti turizmusnak tehát nem elég újra indulnia, hanem meg is kell újulnia, „ki is kell zöldülnie”.

– A kulturális turizmus fenntartásához mennyire fontos, hogy a sok évszázados templomok, várak, múzeumok mellett a kortárs építészet, képzőművészet is fokozza az attraktivitást?

-- Nyilván ezek a vonzerők is nagyon fontosak, már csak azért is, mert a budapesti látnivalók, szakszóval „attrakciók”, vagyis a turisztikai „vonzerők” közt az épített környezet is nagyon jelentős. Budapest – a háború, a forradalom, illetve szocialista várostervezés pusztításai ellenére – még ma is nagy számban rendelkezik olyan értékes „Bauhaus” épületekkel, amelyek – bátran állíthatjuk – világméretekben is egyedülállóak. De a Bauhaus mellett számos olyan kortárs épület is található a városban, amelyek egyedülállóak nem csak Európában, hanem akár világméretekben is… Az ilyen érdekes és értékes épületeket bemutató „tematikus utak” komoly vonzerőt jelenthetnek a kultúra iránt fogékony látogatók számára. Hasonlóképpen igen fontos vonzerőt jelenthetnek azok a múzeumok, és egyéb képzőművészeti tárgyakat bemutató, illetve esetenként árusító galériák, aukciós házak is, ahol Budapest egyedülálló képzőművészeti kínálatával találkozhatnak a látogatók…

– Az oktatási turizmusban az egyetemeken kívül milyen intézményeknek – akár magánvállalatoknak – lehet szerepük, mivel, hogyan?

– Az oktatási turizmus tulajdonképpen az egyik legújabb, gyorsan növekvő turisztikai aktivitás, és nem véletlen, hogy pár éve több szakemberrel megalapítottuk a Magyar Oktatás Turisztikai Egyesületet, a MOTE-t, amelynek jelenleg én vagyok az elnöke, és amelyben egyetemi oktatók mellett több olyan turisztikai magánszolgáltató és szervező is megtalálható, akik igyekeznek az oktatási turizmust kiszolgálni, illetve fellendíteni, erősíteni. Ez különösen azért fontos, mert a külföldi hallgatók jelentős költései nélkül több vidéki városban, de akár Budapesten is a szolgáltató vállalkozások (éttermek, pizzériák, s a többi), valamint a kiskereskedelem nagy része elvesztené a vásárlóit, és ez épp úgy jelentős gondokat okozhatna, mint amilyen gondokat jelenleg a COVID járvány is okoz… Tehát válaszolva a kérdésre, igen fontosak az oktatási turizmus esetében azon kiegészítő szolgáltatások, illetve nagyon fontos az oktatási turizmust támogató olyan infrastruktúra megléte is, mint például a magán kollégiumok, valamint olyan napi étkezést biztosító éttermek, fast-food szolgáltatók, edzőtermek, kávéházak és eszpresszók, amelyek képesek elfogadható áron minőségi szolgáltatásokat nyújtani a hazánkban tanuló külföldi egyetemistáknak. De ne feledkezzünk meg a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták szórakoztatását végző egyéb vállalkozásoktól sem. Egyértelmű, hogy kollégiumok nélkül a külföldi hallgatók nem élhetnének hazánkban, de a szórakoztatásukat biztosító vállalkozások éppen annyira fontosak, mint az itt lakó külföldi hallgatók számára élelmet biztosító vállalkozások is. Ezen szolgáltatók nyilvánvalóan alapvetően a magánszférában dolgoznak, az oktatási turizmus esetében a nem magán szférát csak az oktatási intézmények egy része és az azokhoz kapcsolódó kollégiumok jelentik… Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az oktatási turizmus a turizmusfajták közül az egyik leginkább fenntarthatót jelenti, amely nem teszi tönkre a desztinációkat olyan mértékben, ahogyan azt például a buliturizmus teszi.

Árva László

– A hazánkban működő civil szervezetek, -- köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – mit tehetnek azért, hogy a magyar turizmus fenntartható legyen?

-- A nem kormányzati, civil szervezetek (NGO) elsősorban a turisztikai kínálat, az úgynevezett „attrakciók” kialakításában, valamint az információk turistákhoz való eljuttatásában játszhatnak fontos szerepet. Az egyes attrakciók (legyenek azok akár az épített környezet vagy a természeti környezet részei – csak akkor érdekesek napjaink turistái számára, ha megfelelő módon előadva, megfelelően „elmesélve”, történetbe beágyazva jelennek meg a turisták számára… Természetesen nem könnyű olyan „történeteket” komponálni, amelyek érdekesek lehetnek a külföldi látogatók számára, de ebben a nem kormányzati szervezetek, vagyis civilek nagy szerepet játszhatnak.

gondola
  • Magyar rajztanítási módszer világsikere
    Huszár Antal: A „Huszár-módszer” 2020-ban egy újabb mértani felfedezésemmel bővült, mely az emberi szem által érzékelt legszebb arány, az „arany-arány”, vagy ismertebb nevén az „aranymetszés” művészetekben történő alkalmazására nyújt forradalmian új megoldás.
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
MTI Hírfelhasználó