Az iszlám és a baloldal kéz a kézben jár
Ma már az élet minden területén lehet érezni a bevándorlás negatív hatásait – mondja Thibaud Gibelin francia történész, aki szerint hazájában a 80-as évek óta folyik a vita a migrációról, de a téma sokáig tabunak számított.
2021. március 14. 12:33

A neves gondolkodó szerint manapság az iszlám és a baloldal kéz a kézben jár, miután a baloldal felcserélte a proletariátust a muzulmánokkal. A történész, aki franciául írt könyvet Orbán Viktorról, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának azt is elárulta, hogy milyen a magyarok megítélése hazájában és, hogy befolyásolja ezt a média.

Tudom, hogy sok időt töltött Magyarországon, több barátja is van itt. Mikor kezdődött el érdeklődni hazánk iránt?

Véletlenül történt minden. 2012-ben Erasmus ösztöndíjat kaptam, hogy angol tudásomat fejlesszem. Nagyon sokat gazdagodtam, amikor megismertem Önöket. A magyar nagyon eredeti nép. Jól emlékszem, amikor megérkeztem és feljöttem a Deák téren a metrómegállóból, megláttam egy hatalmas épületet, amelyre rácsodálkoztam. Akkor már éreztem, hogy ez európai kultúrnép, de nem germán, és nem szláv. Aztán az első hónapokban felfedeztem a vidéket is, megszerettem a kis falvakat, mint Hollókő. Később a régiókat jártam a Vajdaságban, Felvidéken vagy Erdélyben. Egy teljesen egyedi nemzeti karaktert találtam. Ez adott ihletet, hogy a magyar nemzeti jelleget kezdjem el vizsgálni. Számomra ez a nép - miközben az európai civilizációt hirdeti - mindig megvédi a saját kultúráját.

Korábban 20-30 évvel ezelőtt franciák kapcsán beszéltek erről az eredeti, unikális nemzeti karakterről. 

Nem tudom, hogy érdemes-e időpontokhoz kötni mindezt, de az tény, hogy a nyugati francia karakter már évszázadokkal ezelőtt beleolvadt a római kultúrába. A nyelv is változott és Franciaország gyakran gondolta magát egyetemesnek, univerzálisnak. Így az eredeti karakterét az évszázadok során elvesztette. Az is közrejátszott ebben, hogy mindenki tudta adaptálni a francia kultúrát. Ezzel szemben Magyarország sohasem vesztette el. Ez példa lehet minden nép számára, hiszen szerintem nincs egyetemes küldetéssel bíró nép. Minden nép saját maga kultúrájában gazdag. Ezzel hibázik nagyot Európa, hiszen ő maga is egyetemesnek gondolja magát, míg a többi nagy kultúra, az iszlám, a kínai vagy az indiai saját magát adja és nem is akar egyetemes etnikai csoportnak mutatkozni.

Thibaud Gibelin (Fotó: Facebook)

Azért is kérdezem ezt Öntől, mert emlékszem, amikor a 90-es években ösztöndíjas voltam Belgiumban és Franciaországban, amikor az évfolyamtársaim megtudták, hogy magyar vagyok, akkor valami egzotikus valaminek néztek, aki a Drakula hazájából jött. Volt olyan, aki megkérdezte, hogy van-e melegvíz Budapesten. Ez változott azóta, gondolom. Hogy néznek ránk most a franciák?

Szerintem az utóbbi tíz évben változott meg minden, vagy mondjuk azóta, amióta Magyarország az unió része. Sajnos a tömegturizmus nem tett jót, hiszen legtöbbször azért jönnek ide, mert olcsó az ország, jókat lehet enni-inni, de ez minden. 2015 óta nagy médiafigyelem övezi az országot. Akik turistaként, ösztöndíjasként jártak az országban, többnyire nagyon jól érezték magukat, viszont a médiában teljesen más kép él Önökről. Azt sugallják, hogy ez a nép idegengyűlölő, gyanakvó és retrográd. Sajnos ez nem tesz jót a két népnek, inkább megzavarja a franciákat és nem nagyon értik, hogy akkor most mi történik ott.

Érdekes, amit mond, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a francia sajtó inkább negatív színben tünteti fel hazánkat, miközben sorban szólalnak meg neves francia értelmiségiek, Zemmour, Obertone, Puppinck és mások is akár ebben a műsorban is, akik teljesen mást mondanak. Van tehát különbség.

Igen a különbség az, hogy azok a francia értelmiségiek, akiknek neveit említette lefedik a francia a népet. Ezzel szemben van a média, amely viszont ugyanazt vallja, mint az uralkodó politikai réteg. Ők pedig a globalizációt sugallják. A francia értelmiség azon része, amely tiszteli a magyarokat ritkán kap szót, talán csak egy konzervatív hangvételű tévécsatorna van, ahol elmondhatják álláspontjukat. De akár negatív akár pozitív hírek is jelennek meg Magyarországról, mivel nem ismerik Önöket, ezért csak követik az eseményeket, de nem szintetizálnak. És tulajdonképpen egy közép európai vagy pusztán magyar kérdést mindig arra használnak fel, hogy a francia politika két ágense vitatkozzon azon.

Nem azért van ez, mert a francia értelmiségi réteg soha nem érdeklődött igazán a közép európai történések iránt? Mi mindig csak a lesajnált kelet voltunk… és nem a nyugati kultúrát jelentettük.

Tökéletesen igaza van. A franciáknak a Habsburg birodalom és az oroszok voltak mindig érdekesek. Ami a kettő között volt, az nem. Remélem, hogy könyvemmel ezen tudok segíteni, hogy megértsék, itt egy igazi kultúra létezik, egy olyan ország, amelynek nagyon érdekes a politikája a franciák számára.

Azt írja könyvében, hogy meg kell ismerni a magyar történelmet ahhoz, hogy Orbán politikáját megérthessük.

Igen, sorra veszem a magyar történelem kulcseseményeit, a török hódítást, majd a Habsburg törekvést, amely megakadályozta az ország függetlenségét, de amely ellen folyamatosan lázadtak a magyarok. Ez Orbán politikájának fontos eleme. Magyarország ma is nyugati kultúra része, ahogy évszázadokkal ezelőtt a Habsburg Birodalom része volt, de mindig is nemzeti politikával. És ezt próbálják Önök erősíteni, ahogyan csak tudják.

Most néztem meg a neves publicista Eric Zemmour Facebook oldalát, aki néhány napja dicsérte a magyar kormány családpolitikáját. Érdekes volt nézni a kommentelőket. Nagyon sok francia azt írta: igen, a magyar utat kell követni Franciaországnak, a magyar büszke, állhatatos kép. Nem is tudom mikor mondtak franciák utoljára ennyi pozitív dolgot Magyarországról, egyáltalán volt e ilyen a történelemben, hogy egyes franciák a magyar utat akarják követni.

Van történelmi analógia. A 100 éves háború során a 14. és 15. században volt a nikápolyi csata az Oszmán Birodalom ellen. Emlékezhetünk, hogy a nagyon erős francia sereg hogy bukott el a magyarok oldalán a törökök ellen. Akkor nagyon sok francia mondta, hogy nem az angolokkal kellene csatázni, hanem a magyarokkal kellene küzdeni az iszlám hódítás ellen. Később sajnos a mohácsi vész után Magyarország megszűnt mint nagyhatalom, és a franciáknak nem volt már annyira érdekes az ország.

Figyelve a francia sajtót mostanában, gyakran beszélnek a baloldali iszlámról. Ez mit jelent?

Igen, nagyon érdekes, hogy a hagyományos baloldal a második világháború befejezése óta a munkásosztályra támaszkodott. A 80-as évektől kezdve azonban sorban zártak be az üzemek, bányák. Ezt vette észre a baloldal és felcserélte a proletariátust a muzulmánokkal. Ezért ma létezik olyan francia párt, amely szinte kizárólag csak a bevándorlókra épít. Vagyis az iszlám és a baloldal kéz a kézben jár. A francia elit felhasználja őket, a muszlim szervezetek pedig rájuk építenek.

Egyetért azokkal a hangokkal, amelyek azt mondják, hogy a jövő nagy vitája az iszlámról és a bevándorlásról fog szólni Európában?

Ez a vita nálunk már a 80-as évek óta tart. Csak korábban tabunak számított, és ha valaki ezt megemlítette, akkor rögtön bűnösséggel vádolták. Ma már az élet minden területén lehet érezni a bevándorlás negatív hatásait. Azt kell észrevenni, hogy a viták során a felek mikor kínálnak fel igazi megoldást és mikor akarják elbagatellizálni azokat. És azt se felejtsük el, hogy a globalizációval minden évben újabb és újabb százezrek érkeznek a hazánkba.

Könyvének az a címe, hogy Orbán játszik és nyer. Miért gondolja, hogy Orbán nyerő játékos?

Miért mondom, hogy játszik? Azért mert őt a nemzeti érdekek mozgatják. És azért mert az utóbbi években szinte csak nyert. Az utóbbi években az ugyanahhoz a kultúrához tartozó Közép-Európa összezárt és kevésbé sebezhető, mint önmagukban korábban. Orbán jól érzett rá, hogy Csehország, Lengyelország és Szlovákia múltja sok közös elemet tartalmaz, őket is állandó támadás érte vagy a Habsburgok vagy az oroszok felől. Ez az érzés pedig testvéri sorsközösséget is eredményez. Mellettük Szlovéniának, Szerbiának és más balkáni államnak is az az érdeke, hogy ennek a közösségnek a része legyen. Ahogy majd Lengyelország bevonhatja később ugyanide a balti államokat.

Soha nem lesznek nyugati szövetségesek?

De igen, de ehhez olyan helyzet is kell. Például Európa védelmét illetően sok mindenben egyetért Macron és Orbán. Aztán ha a következő hónapok során hatalomra kerül Olaszországban a jobboldal, akkor ott is erősebbé válhatnak a kapcsolatok.

Néhány hónapja adták ki könyvét. Milyen annak a fogadtatása?

Konzervatív oldalról jó, és annak is örülök, hogy a baloldali értelmiségi réteg sem támadta, ami szerintem azt jelenti, hogy egyetértettek vele. De a munka nem áll meg. Folytatom Orbán politikájának a megismertetését, és remélem, hogy jövőre, amikor választások lesznek Önöknél és nálunk is, már sokkal többen fogják ismerni és megérteni azt.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Szlávik: bár jók az oltási adatok, a védekezést nem lehet elengedni
    Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, de ez nem azt jelenti, hogy a védekezést "el kell engednünk"; a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre továbbra is, akár még egy jó ideig szükség lesz - figyelmeztetett a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiának adott interjújában.
  • Bayer Zsolt: Tusk a Katynban
    Donald Tusk remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik.
  • Novák Katalin: Komoly jobboldali erő a láthatáron
    A Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, pártjuk egyelőre élvezi a nagyobb mozgásteret és szabadságot jelentő függetlenséget.
MTI Hírfelhasználó