Százéves az ország egyik legnemesebb civil szervezete: a Jászok Egyesülete. Az elnöknek, dr. Dobos László közgazdász-szociológusnak tett föl kérdéseket
a Gondola.

Dr. Dobos László

– Elnök úr, miért fontos Magyarországnak, hogy ilyen, minden szempontból tiszta szándékú, értékvédő közösség is működjön a civil világban?

– Egyike vagyunk azoknak a hazai önszerveződő közösségeknek, melyek a napi politikától távolságot tartva, markáns nemzeti értékrenddel működnek. Példaként tekintünk jász őseinkre, akik nem nyugodtak bele szabadságuk elvesztésébe, hanem saját erejükből megváltották magukat az eladatottságból. Ez volt a jászkun redemptio (önmegváltás) 1745-ben. Máig ez a közjogi aktus a jász öntudat alapja. A jász autonómia parasztpolgárai századokon át patikamérlegen mérték a jogok és kötelességek egyensúlyát. Ez a tradíció ma is társadalomszervező erő, példa lehet a magyar nemzet egésze számára.

– 1921-től a fővárosban működött az itt élő jászságiak szervezete, a Jászok Egyesülete Budapesten. Az egyesület vezetője dr. Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. Az szervezetet 1946-ban – több tízezer más szervezettel együtt – feloszlatták. A tudós professzort koholt vádak alapján perbe fogták, bebörtönözték. Börtönkórházban halt meg 1953-ban. Dr. Czettler Jenő alakját és az őt is tragikusan érintő rombolást miért kell a jövőben is emlékezetünkben tartanunk?

Az alapító emléktáblája - jku.hu

– Évezredek óta óta tudjuk, hogy a történelem az élet tanítómestere. Hogy ezeket a tanulságokat ne feledjük, család és közösség együtt kell cselekedjen. Ha térdünkre ültetve gyermekeinket, unkáinkat, felidézzük a családi és nemzeti múltat; ha rendezvényeken, kiadványokban, világhálós oldalakon megjelenítjük a hősi és tragikus eseményeket, fogódzót adunk a mai világban történő eligazodáshoz. A tények ismerete felvértez bennünket a tévutakkal, téveszmékkel szemben.

– Miért volt jelentősége annak, hogy már a pártállam idején a magyarok – jászok – fővárosában létrejött a Szolnok Megyeiek Baráti Köre, mely döntően
a hivatalnoki és gazdasági elit elszármazott személyiségeit tömörítette s eljártak ide a Pest-Budán gyökeret vert jászok is?

– Az egy tájról származók egymásra találását, összetartását, lobbi-erejének növelését szolgálta ez a szervezet is.

– 1991. március 19-én, Budapesten megalakult a Jászok Egyesülete. Ennek is már harminc esztendeje. Az újjáalakult szervezet hogyan tette országos
kinccsé a jász örökséget?

– Rendezvényeinken előadóként megfordult az ország, a Jászság számos jeles közéleti személyisége. Az események iránti töretlen média-érdeklődés eljuttatta a széles közvéleményhez az ott elhangzott közhasznú tényeket, információkat. Reprint kiadványainkkal újra hozzáférhetővé tettük a Jászság történelmét feldolgozó szakmunkákat. Új kiadványainkkal – így többek között Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus Jászság c. háromnyelvű fotóalbumával – a bennünket felnevelő táj mai életét tártuk az érdeklődő közvélemény elé.

– Covid-mentes időkben mozgalmas, színes rendezvényeket tart a Jászok Egyesülete. Ezekbe hogyan lehet egyre jobban bekapcsolni a jász fiatalokat?

– Jövőnk legfontosabb kérdése ez! A világjárvány alatti kényszer-helyzet felértékelte világhálós jelenlétünket. Közösségi oldalainkat (honlap, Facebook, Youtube, Instagram oldalak) tíz- és tízezrek látogatták. Köztük egyre több a fiatal. Abban bízunk, hogy érdeklődésük a járvány utáni időszakban kiterjed a rendezvényeinkre is.