Angol történész felemelő magyarságélménye
Még budapesti brit nagykövetként elhatározta, hogy könyvet ír a magyar történelemről. Vékony, turistakönyvet akart írni, ám a téma magával ragadta: több mint hatszáz oldalasra terebélyesedett az anyag. The will to survive – A túlélni akarás címmel jelent meg először angolul.
2021. március 26. 08:59

A magyar nemzet nagyszerűségét az is fénybe állítja, hogy nem „csak” történészként, hanem emberileg is kiváló az az angol tudós, akit megragadott a magyar társadalom különlegessége, a magyar história nemes izgalma, s nemcsak fölismerte, hanem fel is mutatta, hogy a magyarság egyedülálló érték a földkerekségen.

Sir Bryan Cartledge szerencsére azt is érzékelteti: nem vagyunk „egyedülállók” minden értelemben.

Ugyanis ő maga, Sir Cartledge mellettünk áll: tisztel bennünket és rokonszenvezik velünk. Dolgozik azért, hogy a világ megismerje és megértse a magyar megmaradásért zajló küzdelem lényegét, emberpróbáló kihívásait, végvári hősiességét – és szépségét.

Valószínűleg nem neki, hanem nekünk volt fontosabb, hogy filmet alkossunk róla.

 

A forgatás stúdióban

A filmet a közelmúltban mutatta be a Hírtelevízió.

Magyarország örök barátjáról Sir Bryan Cartledge élete címmel született nagyszerű magyar dokumentumfilm. Rendkívül fontos volt e film megalkotása, mert e nélkül nem tudnánk Magyarország örök barátjáról, az általa írt hihetetlenül fontos – és nemcsak a történészek számára fontos – kötetekről, és azokról az információkról sem, amelyeket az őelőtte megnyílt angol és francia levéltárakból kibányászott.

Cartledge sorsa annyiban is előnyös a história kutatásához, hogy ő nemcsak olvasta, hanem valamennyire írta is a történelmet. Gyakorló, majd vezető diplomata volt Hongkongban, Stockholmban, Moszkvában, Budapesten, Teheránban, majd újra Moszkvában. Találkozott VI. Pál pápával, Gorbacsovval, munkájával szolgálta James Callaghan, majd Margaret Thatcher miniszterelnököt, igazgatója volt nyolc éven át az egyik leghíresebb angol egyetemnek.

E kalandos életút alatt az egyik – de lehet, hogy „a” – legmeghatározóbb élménye Budapesten érte. Amikor a megfelelő szolgálati időt letöltötte, Thatcher miniszterelnök megkérdezte tőle, hol szeretné kiteljesíteni pályáját. Budapesten akarok Nagy-Britannia nagykövete lenni – volt készen a válasszal Sir Bryan.

„Azon az unalmas helyen?” – nyitotta tágra szemét a Vas lady. „Az nem unalmas hely, majd ön is látni fogja” – jövendölte meg a később bekövetkezett valóságot Magyarország örök barátja.

 

Magyarország örök barátja 

Cartledge professzor urat több kegyelemben is részesítette a sors. London egyik külvárosában, kertes házban gyerekeskedhetett. Cambridge-ben és Oxfordban is tanult – a kétévi katonai idő leszolgálása után –, ennek a kiemelkedő képzésnek az ellenére hamar kialakult benne az igény: nem tanár, hanem diplomata akar lenni. Mert ez mutatja meg a valós életet. Hongkongban könyvből kezdte tanulni az orosz nyelvet. Ennek volt hozama, mert svédországi szolgálatakor váratlanul Moszkvába helyezték át.

Ekkor már élt benne ismeret Magyarországról, az 1956-os forradalom híre az ő szellemében – bizonnyal lelkében is – tiszteletet ébresztett hazánk iránt.

Először Callaghan külügyminiszter kísérőjeként néhány napot töltött a magyarok fővárosában. Erről beszámolva (is) csillogtatta meg humorát az európai értelmiségi, mondván: Mr Callaghan „munkahelyet váltott”, külügyminiszterből miniszterelnök lett…

Még budapesti brit nagykövetként elhatározta, hogy könyvet ír a magyar történelemről. A megvalósításra azonban csak nyugdíjasként nyílt lehetősége.

Vékony, turistakönyvet akart írni, ám a téma magával ragadta: több mint hatszáz oldalasra terebélyesedett az anyag. The will to survive – A túlélni akarás címmel jelent meg először angolul.

A kiváló magyar fordítás: Megmaradni – A magyar történelem egy angol szemével címet kapta. A művet az egyik legavatottabb fordító, Bánki Vera ültette át magyarra. Ő is nyilatkozik a filmben a különlegesen szép feladatról. E munkája azért is felemelő volt, mert tiszteli és kedveli a londoni szerzőt, aki „éveket áldozott életéből arra, hogy Magyarországról írjon.” Bánki Vera később a Trianon egy angol szemével című kötetet is lefordította, érezve, hogy ezzel küldetést is teljesít. A kiváló műfordító minden nemes szenvedélyét hozzáadta e munkához, tudván, hogy Cartledge könyveit csak magas nyelvi színvonalon szabad a magyar olvasók kezébe adni. A lehető legjobb fordító asztalára került e különleges és szép feladat.

Borszéki Molnár Dalma gyártásvezető és Bánki Vera műfordító

A könyveket az Officina Nova bocsátotta közre, ennek vezetője, Balogh Katalin igazi szakmai élményként őrzi emlékében e munkákat. Egyfajta nyugati magyar értelmiségi hálózat fedezte föl a könyvet, illetve a benne rejlő lehetőséget. Az eredeti angol megjelentetéshez a kötet címlapján idézik John Lukácsot, aki kijelentette: Ez a legjobb angol nyelvű mű magyar történelemről. John Lukács a magyar kiadást is támogatta, jelen volt azon a könyvbemutatón, amelyet a korábbi angol nagykövetség épületében – Bryan Cartledge egykori, az 1980-as évek elején szolgáló munkahelyén – tartottak, s a szerző mellett az akkori brit nagykövet és John Lukács is a díszasztalnál ült. Teljesen véletlenül június 4-én, Trianon borús évfordulóján mutatták be a kötetet – idézi fel a filmben Balogh Katalin. A kiváló könyvkiadó a briliáns fordítóval együtt rendkívül fontos kötetet bocsátott közre, sokat köszönhet mindkettőjüknek – nagyszerű ráérzéseiknek, tehetséges és gondos szervezésüknek, illetve mondatformálásuknak – a magyar nemzet.

 

Balogh Katalin

Elmondja gondolatait a képsorokon Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi államelnök özvegye, valamint Martonyi János volt külügyminiszter is. Hangsúlyozzák: jelentős személy írt rokonszenvezően rólunk, lehetővé téve, hogy a világpolitikát alakító személyiségek megismerhessék a magyar szempontokat, értékeket, törekvéseket és aggodalmakat. A mai időkben ezt különösen meg kell becsülnünk, hiszen a világpolitikában nem ez a gyakori…

Különös érték a film modern szellemű és friss eszközökkel való megalkotása: eleven képsorok, jól érthető tömör megfogalmazások, az összefüggések világos és egyben érdekes láttatása, érzékeltetése. Valamennyire még a nyelvgyakorlást is szolgálja, hogy Cartledge megnyilatkozásai az eredeti angol nyelven, szép kiejtésével, a magyar szöveg aláírásával követhetők. Egy alkalommal magyarul is megszólal, a tudós ugyanis fontosnak tartotta nyelvünk valamilyen szintű ismeretét, s egy debreceni nyári egyetemen – már nyugdíjasként – elmélyedt a jelek, ragok, képzők tanulmányozásában, és vizsgát is tett.

 

Farkas György rendező

A film ügyel a háttérképek megkomponálására is – egy alkalommal Lezsák Sándor is megjelenik Cartledge társaságában a Gellért szállóban –, az archív felvételek villanásokat adnak az egykori diplomata életpályájáról, politikusokkal való találkozóiról. A forgatás 2017 és 2020 között tartott, így a Covid támadása előtti, ab ovo ehhez a filmhez tartozó felvételek is a filmbe kerülhettek, így a főhősről még színgazdagabb kép keletkezhetett a közönségben. Hozamos lett, hogy az alkotógárda megőrizte e filmkockákat, és a mű megfelelő pontjaira beillesztette kiteljesítő részletként.

Az alkotás önmagában is rendkívül tanulságos, ám külön hozadéka, hogy felhívja a figyelmet Cartlegde Megmaradni című kötetére, amelyről e sorok írója – noha erősen érdeklődik a história, különösen a magyar történelem iránt – előzőleg nem igazán hallott. Márpedig e fontos kötetről tudni kell, és minél több felelősen gondolkodó magyar értelmiségének a keze ügyében kell lennie. John Lukács mutat rá a könyv értékelésében, hogy noha egy nemzet történetét általában a nemzet fiai írják meg, kiemelten fontos hozadéka lehet annak, ha a világ más részén elő, de az adott néppel rokonszenvező tudós alkotja meg a nemzet történetéről szóló könyvet: ez a korábban kialakult látásmódot is hozzáigazíthatja a valósághoz.

A most kilencvenedik életévében járó Sir Bryan Cartledge életpályájáról visszatekintve Edith Piafot idézte: Je ne regrette rien. Nem bánt meg semmit.

Nekünk, magyaroknak fölbecsülhetetlen érték, hogy ez az értékalkotó életpálya a magyar történelemmel is találkozott, Cartledge még budapesti angol nagykövetként a két ősi európai nemzet kapcsolatait fonta szorosabbra éveken át, később történetíró tudósként pedig kiemelkedően fontos köteteket alkotott, és tett elérhetővé angol nyelvű könyvtárakban szerte a világon.

Magyarul is olvasnunk kell, mert biztosan segít nekünk – megmaradni…

Molnár Pál

   

gondola
  • Magyar rajztanítási módszer világsikere
    Huszár Antal: A „Huszár-módszer” 2020-ban egy újabb mértani felfedezésemmel bővült, mely az emberi szem által érzékelt legszebb arány, az „arany-arány”, vagy ismertebb nevén az „aranymetszés” művészetekben történő alkalmazására nyújt forradalmian új megoldás.
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
MTI Hírfelhasználó