Matolcsy György: Új Fenntartható Közgazdaság I.
Miért ne ismerhetnénk fel, hogy egy fenntartható magyar felzárkózáshoz biztos gazdaságelméleti alapok kellenek, miközben a korábbi alapok megváltoztak? A korábbi klasszikus, neoklasszikus, liberális, szociális piacgazdasági és más közgazdasági elméletek már nem érvényesek. Helyükre egy új, most formálódó elmélet lép. Ez a hosszútávú, fenntartható közgazdaság elmélete. Miközben haladunk előre, úgy tanuljuk az új törvényeket. Kik gondolkodnának erről, ha nem mi, unortodox közgazdászok és mikor, ha nem most, éppen a sikert ígérő felzárkózás közben – írja a novekedes.hu oldalon közzétett legújabb cikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
2021. március 29. 17:02

Egy logikai vázlat stílusában nézzünk át két részben 36 új összefüggést, amelyekre az új, fenntartható közgazdaság épülhet. A mostani, első részben szereplő 18 összefüggés egy új gondolati forradalmat tartalmaz, a második részben lévő 18 az új közgazdaságot veszi majd célba. Nézzük először az 500 évvel ezelőtti Reneszánsz és Reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható mai gondolati megújulás vezető tételeit.

1. Az anyagi gazdagság alapja egy szellemi forrás, a tudás

A tudás, ha átadják, információvá válik, egységessé formálva adattá. Az adat az új olaj, a tehetség az új tőke, a kreativitás az új föld.

2. A tudás átadásával exponenciálisan bővül

Az anyagi javak használatukkal fogynak, a pénz és tőke a használat során lineárisan nőhet, de csökkenhet is. A tudás az első olyan gazdasági erőforrás, ami megosztásával, tehát fogyasztásával exponenciálisan bővül.

3. A tehetség és kreativitás döntő erőforrássá válnak

Az ismeretek a tanulás, a munka és a szorgalom révén bővülnek, amit radikálisan gyorsít a tehetség és a kreativitás. Ez utóbbiak ma korlátos erőforrások, ezért szűk keresztmetszetté válnak.

4. A tudás exponenciális növekedése általános bőséget teremt

Az anyagi javak szűkössége helyére azok bősége áll, mert a tudás bővülése folyamatosan új, bőséget eredményező technológiai forradalmakat hoz létre.

5. Az áttörést a tudás megosztásának új technológiája hozta

Az előző évezred végén belépett a mindennapi életünkbe az internet, majd a kommunikációs forradalom többi eszköze, amelyek együtt váltanak ki új technológiai forradalmakat.

6. A tudás forradalma végül anyagi korlátokba ütközik

Az exponenciálisan bővülő tudás általános bőséget teremt, ami egy ponton természeti és társadalmi korlátokba ütközik. Az emberiség elérkezett ehhez a ponthoz.

7. A civilizációnak a fennmaradása érdekében fenntarthatósági fordulatot kell végrehajtania

A tudás minden időpontban és minden irányba exponenciálisan bővül, ezért ütközik természeti és közösségi korlátokba. Az emberi közösségnek fennmaradása érdekében az új technológiákat fenntartható irányokba kell fordítania. Erről szól a 21. század.

8. A fenntarthatósági fordulat gondolati forradalommal indul

Miután az új technológiai forradalmak döntő terepe a gazdaság, így a tudás itt ütközik először anyagi korlátokba. Ezért érkeztünk el a közgazdasági gondolkodás fordulatához.

9. A gondolati forradalom két alapelvre épül: a fenntarthatóságra és az életelvre

A fenntarthatóság elve az egyensúlyi növekedés elve, képlete az E+N. Az életelv elfogadja, hogy minden gazdasági és társadalmi szerveződés élő, ezért működése a „legnagyobb hatás„ elvét követi, az élettelen világ „legkisebb hatás” elvével szemben.

10. Az új közgazdaság a közérdek elsőbbségére épül

Minden gazdasági és társadalmi közösség a saját útját járja, de közben követnie kell a fenntartható közgazdaság törvényeit. Ennek középpontjában már nem a tőke és a nyereség, hanem a közérdek, tehát a fenntarthatóság és az élet megbecsülése áll.

11. A hozzáférés esélye a tulajdon elé lép

Ma már a tehetség és a kreativitás a szűk keresztmetszet, így minden egyén, család és közösség számára a tulajdonnál fontosabbá válik az élet alapvető javaihoz való hozzáférés. Az alapvető javak az emberiség közös tudása és a tudás bővítését lehetővé tevő eszközök (munka, otthon, minőségi oktatás és egészségügy). Ezekhez hozzáférve érvényesül a tehetség és kreativitás.

12. A növekvő hozadék elve lép a csökkenő hozadék elve helyére

Az exponenciálisan bővülő tudás és a technológiai forradalmak leváltják a csökkenő hozadék elvét. Már a tudás, egy nem korlátos erőforrás a vezető erőforrás, miközben a ma még korlátos források: a tehetség és kreativitás a szűk keresztmetszetek, ezért az emberi tevékenységekben mindenhol megjelenik a növekvő hozadék.

13. A fenntarthatóság gondolati forradalma épít a növekvő hozadék elvére

Kettős módon is. Egyrészt a közérdek mentén tereli a kutatásokat és a beruházásokat a fenntartható technológiai áttörések felé. Másfelől számol azzal, hogy a növekvő hozadék magasabb kockázatokat hoz, különösen a természet/ember és az egyén/közösség kapcsolatok terén. Mindkét módszer erősíti a fenntarthatósági gondolatot, majd a fordulatot.

14. A fenntarthatóság és az életelv együtt nem-lineáris gondolati forradalmat hoznak

A tudás exponenciális bővülése nem-lineáris folyamatokat indít be, amelyeket már érzékelünk a természeti károsodások és a társadalmi károk terén. Aszimmetrikus lefutások, több pillangó-hatás, egyre több nem pontosan azonosítható ok-okozati kapcsolat lép fel, ezért a gondolati megújulás sem lineáris, hanem exponenciális és új kreatív lefutásokat hoz.

15. A gondolati forradalom „küldetés” jellegű

Az exponenciálisan terjedő változások nem engedik meg a korábbi semleges technikai megközelítéseket, mert egyre nő az emberi tevékenység minden területén a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság. Korunk gondolati forradalma (ahogy korábban a Reneszánsz és a Reformáció) „küldetéses„, tehát érzelmeket és érzéseket visz a gondolkodási, majd valóságos átalakulásokba, ezzel erősíti és gyorsítja a gondolkodás fordulatait.

16. A tudás forradalma kettős valóságot teremt

A létező világ, ezen belül a mai működő gazdaság mellé épít egy virtuális világot és virtuális üzleti életet. A hagyományos árutermelés világa mellé lép egy kommunikációs világ, amelynek mások a mozgástörvényei, mint a valóságos világnak. A fenntartható közgazdaság is kettős lesz, mint a fizika világában a nagy testek és az elemi részecskék fizikája.

17. A fenntarthatósági fordulat új térszerkezetet épít

Gondolkodásunk fenntarthatósági forradalma szakít a korábbi időfelfogással, mert az egyre nagyobb tömegű tudás időbeli terjedése gyorsul és az emberi tudás egyre növekvő energiája elhajlítja a modern gazdaság térszerkezetét. Felértékelődnek a közös terek: az otthonok, a közterek, a közösségi események terei, a városok, városközpontok. Ezek mellett az egyéni és családi „pihenő” terek is felértékelődnek: a kertek, parkok, erdők, vizek, hegyek. A térszerkezet a tudás megosztása és bővítése érdekében megváltozik és kettőssé válik. 18. Az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni A múlt sikeres példáit érdemes átemelni a jövőbe. A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.

Einstein üzenete világos: „Egyetlen probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.„

novekedes.hu
  • Magyar rajztanítási módszer világsikere
    Huszár Antal: A „Huszár-módszer” 2020-ban egy újabb mértani felfedezésemmel bővült, mely az emberi szem által érzékelt legszebb arány, az „arany-arány”, vagy ismertebb nevén az „aranymetszés” művészetekben történő alkalmazására nyújt forradalmian új megoldás.
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
MTI Hírfelhasználó