Nagycsütörtök – Az Eucharisztia és az egyházi rend alapításának ünnepe
A nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti "szent háromnap", az egyházi év legfontosabb időszaka. Csütörtök este az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények.
2021. április 1. 13:59

Húsvét - Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este 6-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét az utolsó vacsora emlékére. A szertartáson a koronavírus-járvány miatt hívek nem vehetnek részt, de élőben közvetíti a főegyházmegye Facebook-oldala, az esztergomi városi televízió és a Magyar Katolikus Rádió.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nagycsütörtökön délelőtt a katolikus egyház székesegyházaiban az úgynevezett krizmaszentelési misén a püspökök megszentelik az olajat, amelyet kereszteléskor, bérmáláskor, pap-, illetve templomszenteléskor és a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak.

A püspök hagyományosan együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. Idén több székesegyházban zárt körű a krizmaszentelési mise, a papság pedig közvetítésen keresztül vesz részt a szertartáson.

Az esti liturgiában felidézik az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását. Az utolsó vacsora az első szentmise és az oltáriszentség alapításának ünnepe. Ezen a vacsorán hangzott el a jézusi parancs, hogy "szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket" - idézték, hozzátéve, hogy ez a tanítás különösen időszerű a mai világban.

A szertartás része a lábmosás, ezzel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán "a legalantasabb munkát vállalva", megmosta a tanítványok lábát. "Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni" - írták, hozzátéve, hogy idén a lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad.

Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér, a pap fehér miseruhát visel, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A Glória bevezető sorai után a templomok csengői és harangjai elhallgatnak és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok "Rómába mennek".

Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a szentmise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy mellékoltárhoz viszi.

"A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat" - tették hozzá.

Nagycsütörtök – Az Eucharisztia és az egyházi rend alapításának ünnepe

Nagycsütörtökön két liturgikus ünneplést tart a Katolikus Egyház: délelőtt az olajszentelési szentmisén emlékeznek meg a papság (egyházi rend) alapításáról; az utolsó vacsora emlékére bemutatott esti liturgián az Oltáriszentség alapítását ünnepeljük.

Nagycsütörtökön délelőtt hagyományosan olajszentelési szentmisét vagy más néven krizmaszentelési szentmisét mutatnak be a főpásztorok a papság tagjaival az egyházmegyék székesegyházaiban. Ekkor szentelik meg azokat a szent olajokat, amelyeket a keresztség, a bérmálás, a papszentelés, a templomszentelés vagy a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak. Ezen a szentmisén az evangélium elhangzása után a papság megújítja a szenteléskor tett ígéreteit, kifejezve közösségét a főpásztorral és az egész Egyházzal. Ezt a szentmisét idén számos székesegyházban zárt körben tartják meg, van, ahol a papság közvetítésen keresztül kapcsolódik be a szertartásba.

Az esti liturgia az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását, a szenvedéstörténet kezdetét tárja elénk. Az utolsó vacsora az első szentmise és az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Jézus ezen a vacsorán adja a főparancsot: „szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 13,34) – olyan tanítás ez, amelynek szolidaritásra és összetartásra vonatkozó üzenete a mai világban különösen is időszerű. Az ószövetségi olvasmány (Kiv 12,1–8.11–14) felidézi az egyiptomi kivonulás éjszakáját; a zsidó peszah, a húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe. A szentlecke (1Kor 11,23–26) az utolsó vacsora termét jeleníti meg – Jézus ezt mondja tanítványainak: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem…” Jézus saját testét és vérét hagyja ránk, hogy lelkünket táplálja, vére által megszabaduljunk a bűntől és az örök haláltól.

A nagycsütörtöki evangélium (Jn 13,1–15) a lábmosást tárja elénk, azt a cselekedetet, amellyel Jézus, az Úr és Mester a legalantasabb munkát vállalva mosta meg a tanítványok lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. A lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad ugyan, ám annak alázatra hívó gesztusa így is érvényes.

Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér – ezért van a pap fehér miseruhában –, az öröm hangjaként szól a szentmise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A Dicsőségre minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd a Gloria bevezető sorait követően nagyszombat estig elnémulnak. A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A néphagyomány szerint ilyenkor a harangok „Rómába mennek”; és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, hogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jelét adja.

A szentmise részeként az áldozás után a pap az Oltáriszentséget a templomon át elviszi őrzése helyére, egy mellékoltárhoz vagy egy kápolna tabernákulumába. Ez a cselekedet Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Ezt követi az oltárfosztás, amikor minden díszt és az oltárterítőt is eltávolítják az oltárról – Jézus elfogatására és a passió kezdetére emlékeztetve. A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együttérző fájdalmat.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke április 1-jén, nagycsütörtökön 10 órakor mutat be krizmaszentelési szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Wikimedia

MTI - Magyar Kurír
  • Szlávik: bár jók az oltási adatok, a védekezést nem lehet elengedni
    Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, de ez nem azt jelenti, hogy a védekezést "el kell engednünk"; a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre továbbra is, akár még egy jó ideig szükség lesz - figyelmeztetett a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiának adott interjújában.
  • Bayer Zsolt: Tusk a Katynban
    Donald Tusk remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik.
  • Novák Katalin: Komoly jobboldali erő a láthatáron
    A Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, pártjuk egyelőre élvezi a nagyobb mozgásteret és szabadságot jelentő függetlenséget.
MTI Hírfelhasználó