Jourová kezében a pisztoly
A 2010 előtt elpocsékolt nyolc évben a multik voltak a fővállalkozók, míg a magyar cégek általában csak alvállalkozóként jelentek meg. A pénz akkor postafordultával ment ki az országból, másokat gazdagított. Most fordult a kocka, és ahol van alkalmas hazai cég, ott már az a fővállalkozó.
2021. április 6. 23:56

A globalisták nagyon idegesek Brüsszelben. Így jár az, aki elhiszi a saját propagandáját, vagy hisz az olyan párttársaiknak, akik szerint Magyarország a földi pokol. Mozgalmas hónapok előtt állunk.

Soros György brüsszeli szinkronhangja interjút adott a Spiegelnek. Ebben ismét “betegnek” nevezte a magyar demokráciát, megsértve ezzel a szabadságszerető magyarokat. Jourová igazán tanulhatott volna elődei példájából, akikre már senki sem emlékszik, és akik mind kudarcot vallottak. Neelie Kroes, Rui Tavares, Judith Sargentini és társaik mind elhitték a globalista propagandasajtó és a “civil szervezetek” állítását, miszerint Magyarország egy olyan “korrupt” ország, amely az uniós támogatások nélkül összeomlana.

Tekintsünk el attól a “csekélységtől”, hogy az uniós támogatás minden tagországot megillet, és az nem könyöradomány, hanem a piacnyitásért, tízezerszám a mi pénzünkből kiképzett és nyugatra elvándorolt munkaerőért, illetve az itt működő multicégek innen elvitt profitjának ellentételezésére járó pénz. A “holland és német adófizetők” felemlegetése persze a “jó populizmus” része, amivel a Lajtán túl lehet választást nyerni, de aminek vajmi kevés köze van a valósághoz.

Az uniós források átlagban a magyar GDP 3-4 százalékát teszik ki, és a járvány előtti fejlődési ütemhez való visszatérés esetén a növekvő magyar nemzeti össztermék mellett ez az arány várhatóan csökken. A patrióta magyar gazdaságpolitika járvány előtti növekedési tempójához való visszatérés esetén hazánk, mint a többi V4-ország is, várhatóan 2030 után már nettó befizetővé válik, vagyis többet fizetne be az unió költségvetésébe, mint amennyi pénzt onnan visszakap.

Az uniós források (még) valóban meghatározóak egyes infrastrukturális beruházásoknál, ám ezek jellemzően a kelet-nyugat irányú tranzitot (is) szolgálják, ami leginkább a nyugati multik érdekében áll. A keleti és globális nyitás jegyében azonban egyre több unión kívüli nagyberuházás (Paks 2, Belgrád-Budapest vasút, Fudan Egyetem budapesti kampusza stb.) is elindul, így az uniós források aránya a fejlesztéseken belül — a közlekedő edények logikája alapján — tovább csökken.

Amit pedig a globalista buborékban “korrupciónak” neveznek, az valójában annak a nyugaton már évtizedek óta praktizált patrióta gazdaságpolitikának a követése, amely — ahol lehet — a hazai cégeket részesíti előnyben. A 2010 előtt elpocsékolt nyolc évben a multik voltak a fővállalkozók, míg a magyar cégek általában csak alvállalkozóként jelentek meg. A pénz akkor postafordultával ment ki az országból, másokat gazdagított. Most fordult a kocka, és ahol van alkalmas hazai cég, ott már az a fővállalkozó.

Nem lehet elégszer elismételni: Ha úgy akarunk élni, mint az osztrákok és a németek, akkor az ő megoldásaikat kell átvennünk. Náluk valahogy mindig a hazai cégek a fővállalkozók, így a profit nagyobb része az országon belül marad. Persze ők is szívesen látják a külföldi cégeket alvállalkozóként, a profit kisebb részéért.

Ha ez a politika ragadós lenne, Lengyel- és Magyarország mellett például — egy 2021 januári előrehozott választás után — Salvini Olaszországa is ebbe az irányba fordulna, akkor Brüsszel valódi fékekkel és ellensúlyokkal szembesülne. Ezért támadnak minket most ilyen hevesen, ezért hadonászik Jourová kezében a “jogállamisági” pisztollyal.

Az uniós biztos ezek szerint elhiszi párttársa, az árulkodásával online fórumán büszkén hencegő Donáth Anna helyzetleírását, miszerint csak el kell zárni az uniós pénzcsapot, és a 2022-es választáson a globalisták fényes győzelmet fognak aratni. Jourová ezért reméli azt, hogy az EU Bírósága még az idén határoz a “jogállamiságinak” csúfolt mechanizmus módszertana elleni lengyel-magyar keresetről, és még az országgyűlési választás előtt élesíteni tudják a mechanizmust.

A globalisták eddig mindig külső tényezőktől várták a polgári kormány bukását. 2014-ben az “IMF nélkül nincsen adósságkonszolidáció” és a forint bedőlése volt a remény forrása. 2018-ban az uniós “atombombának” nevezett 7. cikkely szerinti eljárástól remélték a fordulatot. Most éppen a “jogállamisági mechanizmusra” hivatkozva akarják az uniós forrásokat felfüggeszteni. Pont azért támadják ilyen elkeseredetten Magyarországot, mivel a járvány alatt és a járvány után is működőképes alternatívát kínál a multicégek és spekulánsok oligarchikus rendszerével szemben.

Kiszelly Zoltán

mozgasterblog.hu
  • Szlávik: Nyárra talán elérhető lesz a nyájimmunitás
    Ha a védőoltásokat sikerül megfelelő ütemben beadni, és az emberek minél nagyobb számban kérik is azt, akkor talán nyárra elérhető a tömeges immunitás - erről a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője beszélt a közmédiának szombaton.
  • Alakul a Facebook-diktatúra
    Mintegy 90 százalékkal csökkent a magyar kormány, a tagjai és intézményeinek közösségi oldalain az elérés és az interakciók száma, a Facebook erről sem előzetes értesítést, sem utólagos magyarázatot nem adott.
  • Reneszánsz barátság
    Olyan világot kell visszahozni, mely méltó Európa múltjához, őseink áldozatvállalásához.
MTI Hírfelhasználó