A klímaszélsőség megélhetési akciózással rombol
A szélsőséges zöld, gender és egyéb mozgalmak jelentős támogatást kapnak a tudományos fórumoktól és más intézményektől. Mindezt a nagytőke, beleértve a médiatőkéseket is, azért támogatja, mert e mozgalmak ugyanannyira internacionalisták, mint ők, és így segíti őket a nemzetállamok feletti uralomban.
2021. április 9. 23:37

„Magyarország, teljesítve a kirótt leckét, mint ahogy mindenki más, beadta a Nemzeti Energia- és Klímatervét Brüsszelnek. Ebben a tervben az szerepel, hogy 2030-ra naperőművek elérik 6500 MW-os névleges kapacitást, ami lényegében azonos az ország fogyasztási igényeivel. Ez annyit jelent, hogy a nyári hónapokban, a déli órákban, ha süt a Nap, akkor le kell kapcsolni az országos hálózatról még az atomerőművet is, majd rövidesen visszakapcsolni. Ez műszakilag megoldhatatlan feladat" – írja cikkében Lóránt Károly közgazdász. Őt kérdezte a Gondola.

– Lóránt úr, európai szinten az ingadozás kiegyenlítése már ma is úgy történik, hogy az atomerőműveit felszámoló Németország „megújulókból”- származó többletét alacsony, sőt negatív árakon adja el a franciáknak. Majd miután lemegy a nap, vagy eláll a szél, lényegesen drágábban vásárolja vissza a francia atomerőművektől. A német kancellár természettudományos végzettségű, tehát tudja, mit csinál, nincs „megvezetve". Mi lehet az a félelmetes érdek, amely miatt ehhez az őrültséghez az EU legnagyobb országának is alkalmazkodnia kell?

– Úgy gondolom, hogy a tudomány szerepét egyre inkább átveszik a hiedelmek. Én a mai nyugat-európai helyzetet leginkább a kínai kulturális forradalomhoz hasonlítanám, de lehetne találni még rosszabb hasonlatokat is. Nyugat-Európát és Észak-Amerikát is elöntötte a kultúrmarxista ideológia, és ezt az ideológiát nem csak a genderpolitika, az egyes kisebbségek jogainak túlhangsúlyozása, az ellenvélemények elhallgattatása, sőt üldözése jellemzi, hanem a tudományellenesség is. Én ez utóbbiba sorolnám a klímahisztériát, az atomerőmű-ellenességet és a GMO-ügyet is. Ezekben az esetekben teljesen világos, hogy tudományosan nem alátámasztott politikai állásfoglalásokkal van dolgunk, amelyekkel a zöld mozgalmak – kihasználva a lakosság média által keltett félelmét – befolyásolják az európai politikát. E mögött az érdek magának a mozgalomnak a fenntartása. Bármit megtehet az Unió vagy az adott kormány, az újabb és újabb követelések nem szűnnek meg, mert az a mozgalom halálát jelentené. Ezt közvetlenül megfigyelhettük (én magam személyesen is) a Bős-nagymarosi vízlépcső vitájánál, amikor ha egy kérést a vízügyi hatóság teljesített, jött a következő. A szélsőséges zöld, gender és egyéb mozgalmak jelentős támogatást kapnak a tudományos fórumoktól és más intézményektől, amelyeket az 1968-as generáció, a német ifjúkommunista Rudi Dutschke által ajánlott hosszú menetelés során, az elmúlt évtizedekben elfoglalt.

 

 

Rudi Dutschke 1976-ban.

Mindezt a nagytőke, beleértve a médiatőkéseket is, egyrészt azért támogatja, mert e mozgalmak ugyanannyira internacionalisták, mint ők, és így segíti őket a nemzetállamok feletti uralomban. Másrészt eltereli a figyelmet a jövedelemelosztási kérdésekről, ami a hagyományos baloldal központi kérdése volt.

– Ha az Európai Unió valóban szél- és napenergiával akarja megoldani energiaellátását, akkor 51 ezer négyzetkilométer területet (ez meghaladja Dánia területét) kell lefedni napelemekkel, és 258 ezer négyzetkilométeren kellene szélerőműveket telepíteni, ami megfelel az Egyesült Királyság területének. Ebben a rögeszmés tervben az a jó, hogy megvalósíthatatlan. Ugyanakkor fölmérhető-e az a kár, amelyet a klímaszélsőség a következő években a program görcsös erőltetésével okoz?

– A tudományellenes szélsőségek által okozott károk már most is felmérhetők. Németország, ahol a kulturmarxista őrület a legtovább ment el, több százmilliárd eurót költött a bezárásra szánt atomerőművek szélenergiával történő kiváltására, amelynek nagy részét a villamos energia árán keresztül a lakosságra terhelték. E mellett megoldatlan a szélsőségesen ingadozó villamos energia kiegyenlítése. A felesleget gyakran negatív árakon adják tovább más országoknak, ahol helyi erőműveket állítanak le, hogy a kereslet-kínálat egyensúlyát biztosítsák. Ez a helyzet csak fokozódni fog, mert az Európai Parlament egy olyan határozatot fogadott el, hogy a szén-dioxid emisszió csökkentésének eddigi 40%-os célját (1990-hez képest) 55%-ra kell emelni.

 

Az Európai Parlament.

A tagállamok a 2030-ra vonatkozó, a Bizottságnak kötelezően benyújtandó, energia és klímatervüket a 40%-os csökkentési célra alakították ki. Ennek 55%-ra való felemelése egyszerűen teljesíthetetlen, ami jelentős feszültséget fog okozni az elkövetkező években Brüsszel és a tagországok között. A statisztika azt mutatja, hogy az Unió CO2 kibocsátása az utóbbi években lényegében stagnál (kivéve 2020-at és lehet, hogy 2021-et is a COVID19 járvány miatt) és az utóbbi tíz év tendenciáit (amikor már a csökkentés erőteljes programmá vált) előre vetítve, a 40%-os csökkentési cél sem fog megvalósulni. Az eredmény minden valószínűség szerint az lesz, hogy a szükséges villamosenergia-kapacitásokat duplán kell megépíteni (kellenek gázerőművek, hogy azok adják az energiát, ha a szél nem fúj), ami óriási költségekkel jár majd, és a zöld mozgalmak által kikényszerített klímacélok mégsem lesznek elérhetők.

– A szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése nem oldható meg, az egyetlen reális megoldás – már ha a klímasemlegességre egyáltalán szükség van – az atomerőmű. Az atomenergiát viszont az Európai Bizottság – a német Zöldek nyomására – nem sorolja a környezetvédelmi szempontból fenntartható technológiák közé. Fönnáll-e a veszély, hogy a vegytanból káprázatosan felkészült zöldek a karbon-dioxid betiltása után az erőművi hűtőtornyokból a légkörbe áramló dihidrogén-monoxidot is kiátkozzák, betiltatják?

– Persze. Könnyen elképzelhető, hogy a vizet is be akarják tiltani.

 

Az erőmű hűtőtornyából tör fel a dihidrogén-monoxid: vagyis a vízpára.

Hiszen egy időben a Greepeace például a klórt is be akarta tiltatni. Ezt Patrick Moore mondja, aki a Greenpeace mozgalom egyik alapítója volt, de éppen a klór betiltásának szándéka miatt hagyta ott a mozgalmat. A zöld mozgalmak valójában nem környezetvédő, hanem politikai mozgalmak, és a „bicikli-elv” értelmében, amely ha nem tekerik, eldől, mindig kell valami cél, amit hajszolni lehet, akár van annak tudományos alapja, akár nincs. Ha a klórt be akarják tiltani, miért ne akarnák betiltani a vizet is? Az emberek úgyis mindent elhisznek, csak jó sokszor kell nekik elmondani, ahogy ezt annak idején egy neves propagandista ki is fejtette.

Lóránt Károly

– A hazai forrásokból hazai célokért dolgozó civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – miket tehetnek azért, hogy a klímaszélsőség által végzett szellemi környezetszennyezés drámai rombolásait enyhítsék?

– A Balassi-kardnak legyen tudományos éle. Támogassa a klíma-realista cikkek és könyvek megjelenését és terjesztését, biztosítson alkalmakat arra, hogy klíma-realista szakemberek elmondhassák a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos érveiket.

Molnár Pál

gondola
  • Sikeresen tért vissza a fővárosba a körverseny
    Az ausztrál Damien Howson vasárnap megtartotta a sárga trikót a Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny záró etapján, a 92 kilométeres budapesti körözés végén Edward Theuns bizonyult a leggyorsabbnak.
  • Lemeszelt vagonok
    A rendőrség 1951. május 21-én, hetven évvel ezelőtt kézbesítette Budapesten az első deportálási határozatokat. Miért kell erről ma írni? Mert a múltat csak úgy lehet lezárni, ha az elkövetett tettekről, tettesekről, bűnökről tudunk, tisztázzuk azokat, hatásukat megpróbáljuk feldolgozni, mert különben kísértetként bukkannak fel, és később is rombolják a társadalom erkölcsét.
  • Galgóczi: a 16-18 évesek több mint 50 százaléka regisztrált az oltásra
    A 16-18 évesek több mint 50 százaléka regisztrált a koronavírus-elleni vakcinára, az oltások beadása jelenleg is tart - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője vasárnap a közmédiának.
MTI Hírfelhasználó