Bayer Zsolt: Tusk a Katynban
Donald Tusk remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik.
2021. április 17. 13:07

„Magyarország és Lengyelország tragikus rekordokat dönt a halálozások és az új esetek számában. Ilyen, amikor az illiberális demokrácia akcióban van. Azt ígérték, hogy a kisebb szabadság árán a polgárok védelmet és biztonságot kapnak. Betartották az ígéretet, de csak az első felét” – írta Twitteren Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke.

Nézzük előbb ezt az embert. A Katyń című csodálatos film végén (Wajda búcsúja s életművének megkoronázása, ha nyugdíjas leszek, megírom az esszémet arról, a mi hasonló tehetségű és indulású Jancsónk miért volt képtelen megkoronázni életművét, és miért rombolta le helyette a Nekem lámpást adott…-féle ócska fércművekkel), szóval a film végén van egy jelenet, amikor a kommunista kihallgatótiszt vallatja az egyik főhősnőt, és arra akarja rávenni, írja alá a nyilatkozatot, miszerint Katyń a németek műve volt. Mikor a nő megtagadja ezt, a kihallgatója így szól hozzá:
– Maga nem akar itt élni a hazájában?
– Ez itt már a maga hazája… – feleli a nő. A tiszt ráripakodik:
– Meguntad az életedet?
– Őrnagy úr, a németek öt éven át próbálkoztak. Maga meg öt percig?

S ekkor az az aljaember így szól: – Nekünk több időnk van, mint a németeknek…

Mostanában mindig Tusk arcát látom ebben a jelenetben.

Tusk már se nem lengyel, se nem hazafi, pusztán egy ócska brüsszeli bürokrata. A remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik, ahogy előírják neki, akár Brüsszelből, akár Berlinből, akár Washingtonból jön a parancs.

S ha holnap valaki azzal állna elő, hogy Katyń mégis a németek műve volt, Tusk lenne az első, aki ezt hivatalos brüsszeli álláspontként, majd mindjárt utána a saját meggyőződéseként bejelentené. Az identitás nélküli emberekből ez és ennyi marad: egy szánalmas és visszataszító roncs.

Ami pedig az „illiberális” dumát illeti. Éppen most jelent meg egy cikk a The Economistban, bárki elolvashatja. Ebben többek között arról értekezik a szerző, miszerint a Covid-elhalálozások objektív mércéjeként egyre több mérvadó forrás az egyes országok Covid-független elhalálozási statisztikáját vizsgálja úgy, hogy az aktuális statisztikát a Covid-mentes, 2018–2019. évekkel veti össze. Ez a módszer megoldja azt a problémát, hogy minden országban másképpen tartják nyilván a járványban elhunytakat, így aztán többnyire az almát hasonlítjuk össze a körtével. Amúgy a The Economist cikke szerint hazánk nemzetközileg az „excess mortality” vagy „excess deaths” statisztikában a középmezőnybe tartozik. S a középmezőnybe is leginkább azért, mert mi minden alapbetegségben szenvedőt, a többszörös áttételes rákos betegeket is a Covid áldozatának tekintjük, szemben például a szlovákokkal. S persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a magyar társadalom – és alapos okkal feltételezhetem, a lengyel is – lényegesen rosszabb egészségi állapotban van, mint számos nyugati társadalom.

Ennek elsődleges oka pedig az a négy évtized, amelyben a Tusk-féle gazemberek testileg és lelkileg egyaránt megnyomorították a mi országainkat.

S ha ezt mind tisztáztuk, akkor még mindig nincs válasz arra a kérdésre, vajon miért haltak és halnak meg többen számos Tusknak kedves, hibátlan „liberális” demokráciában, mint a mi „illiberális” országainkban. A fő kérdés pedig, hogy Tusk mint brüsszeli tintanyaló a hazudozáson és a rágalmazáson kívül mit tett az elmúlt egy évben azért, hogy Európában jobb legyen a helyzet vagy azért, hogy Európa több vakcinához jusson hozzá. Megmondom: semmit. Ugyanis ezt az alakot nem ezért tartják. Viszont ne ringassa magát abba a hitbe, mint filmbéli mása. Korántsem biztos, hogy nektek több időtök lesz, Tusk, ezt vésd az eszedbe…

Bayer Zsolt

Magyar Nemzet
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
  • Nagy eredmény a védettségi igazolvány kölcsönös elismerése
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Milo Dukanovic montenegrói államfőt. A megbeszélés fő témái közül kiemelt a vakcinaigazolványok kölcsönös elismerése, amely nagyban hozzájárul majd a mindkét ország számára kulcsfontosságú turizmus ismételt fellendüléséhez.
MTI Hírfelhasználó