Mesél a bécsi videó
Az úgynevezett Ibiza-botrány háttere csupa hazudozás, homály és ködösítés.
2021. április 28. 11:08

A világjárvány jótékony leple alatt Ausztriában több hónapja látványos politikai ingyencirkusz zajlik. A produkció jobb megértéséhez két évet vissza kell menni az időben.

2019. május 17-én a biztonság kedvéért egyszerre két német lap, a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung nyilvánosságra hozott egy videót, amelyen az akkori osztrák alkancellár, a szabadságpárti Heinz-Christan Strache Ibiza szigetén orgiázik egy szőke orosz bombázó társaságában. A szürreális felvételeken a szereplők vodkát vedelnek, kábítószerről beszélgetnek, sőt fura módon a homoszexualitás diszkrét bája is belengi a társalgást, miközben Strache jól jövedelmező állami megbízatásokat ígér milliomos partnernőjének.

A közzététel másnapján a balliberális oldalról folyamatosan nácizott, fasisztázott, bevándorlásellenes alkancellár lemondott, a néppárti–szabadságpárti koalíció pedig megbukott. Szeptemberre új választásokat írtak ki, ahol a Szabadságpárt természetesen labdába sem tudott rúgni, majd 2020 januárjában a régi-új kancellár, a néppárti Sebastian Kurz a zöldekkel alakított koalíciós kormányt. Az év közepén kiderült, hogy az időközben Ibiza-videó néven elhíresült több mint tizenkét órás felvétel úgy, ahogy van: hamisítvány. Ez persze az első pillanattól kezdve nyilvánvaló és világos volt az érdekeltek számára, de ha rögtön közlik a hamisítás tényét, nem lehetett volna leszámolni a gyűlölt ellenféllel.

Az ügy tisztázására, az igazság kiderítésére, valójában a demokrácia látszatának fenntartására még szintén tavaly agyonülésező vizsgálóbizottság alakult, amely azóta is folyamatosan tárgyal, hallgatja meg az érdekelt feleket, de semmi kézzelfogható eredményt nem tud és nem is akar felmutatni.

Legutóbb, április 8-án éppen a hamisítvány készítője, Julian H. magándetektív került sorra. Igen, a személyiségvédelem jegyé­ben itt is működött a jól bevált demokratikus recept: az elkövetők kilétét ezúttal is jótékony homály borítja, arcát a fotókon kitakarják, míg az áldozatot meztelen felsőtesttel, Heinz-Christian Strache néven lehetett meghurcolni a nyilvánosság előtt.

Ez a bizonyos Julian H. egyébként egész egyszerűen nemzetközi szélhámos és csaló. Bécsbe Berlinből szállították át, ahol már jó ideje vizsgálati fogságban ült körülbelül másfél kilogramm nagy értékű, valamint ismeretlen mennyiségű kisebb értékű kokain forgalmazása miatt, emellett pedig egy másik, az Ibiza-videóval feltehetőleg kapcsolatban álló ügyben is kihallgatták gyanúsítottként. A meghallgatáson a magándetektív természetesen mosta kezeit, és úgy elfújta az előre betanított liberális leckét, hogy az embernek tátva marad tőle a szája.

Először is készséggel magára vállalta a néhány segítőtárssal összevágott videó elkészítését és manipulálását, tagadta viszont, hogy ő adta volna tovább vagy kínálta volna eladásra a felvételeket, amelyekért pedig tízezertől kétmillió euróig terjedő összegeket kínáltak neki. Másodszor: a közzétételt más személyek végezték, akiknek a nevét azonban nem kívánta elárulni. Harmadszor: az egészet nem a pénz, hanem a Kremllel cimboráló jobboldali populizmus veszélye miatt csinálta, amelyet már a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban is megtapasztalt.

Végül, de nem utolsósorban persze az ellene felhozott legfőbb vádat, Strache alkancellár megzsarolását sem vállalta magára. Ő úgymond csak a néppárti–szabadságpárti koa­líció és általában az osztrák politika, a rendőrség és az igazságszolgáltatás erkölcstelenségét akarta leleplezni, amelynek maga is áldozatául esett, mert Ausztriában nincs szilárd jogállam. Na, ebben az egyben történetesen tényleg a színtiszta igazat mondta.

Máskülönben az egész „vallomás” csupa hazudozás, csupa homály, csupa ködösítés, csupa névelhallgatás. Egyetlen néven nevezett személyként az annak idején botrányos körülmények között megválasztott zöldpárti államelnök, Alexander Van der Bellen jelenik meg, akit Julian H. állítólag levélben előre figyelmeztetett a videó megjelenésére. Erre az elnök az érintettség okán kénytelen-kelletlen reagált is, elismerve, hogy kapott ugyan tőle egy levelet, de abban egy szó sem volt a videóról.

A vizsgálóbizottság a hamisítvány közzétételének ügyében korábban mások mellett meghallgatta a szocialista párt, az SPÖ egyik vezető politikusát, a szintén kafkai névtelenségbe burkolózó Nikolaus P.-t. Ő tisztességet mímelve bevallotta, hogy felkínálták ugyan neki a videót, de visszautasította, mivel azt hitte, rágalmazásról van szó, és csak a megjelenés után „hullott le a hályog a szeméről”. Ennyi jóság láttán tényleg meg kell a szívnek szakadni! Ne legyünk naivak! A bizottság még nagyon hosszú ideig el fog ülésezgetni, meg fogják erősíteni a hamisítás tényét, az igazi okot, a zsarolást viszont soha nem fogják egyértelműen kimondani, és a szálak mozgatóit soha nem fogják néven nevezni.

Heinz-Christian Strache sem lesz soha újra alkancellár, a Szabadságpárt pedig pedálozhat, hogy visszaszerezve régi szavazóit valamikor ismét kormányzópozícióba kerülhessen.

Az utóbbi időben egyes osztrák újságírók a megszokottnál is arcátlanabbul támadják a magyar demokráciát és sajtószabadságot. Közülük is kitűnt egy bizonyos Franziska Tschinderle, aki már a magyar külpolitikába is bele akarja ütni az orrát. Így például legutóbb a jobboldali populizmus, az antiszemitizmus és minden egyéb galádság térhódításának veszélyét próbálta belemagyarázni Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini budapesti tárgyalásaiba. Ezeknek az osztrák bajkeverőknek az Ibiza-videó ismeretében adhatunk egy jó tanácsot: inkább söpörjenek a saját portájuk előtt. Van ott éppen elég szemét! Ugyanakkor tágabb összefüggésekbe helyezve aknamunkájukat, korántsem szabad őket félvállról venni.

Gondoljunk csak a szélsőségesen nacionalistának bélyegzett Jörg Haiderre, aki 2008 őszén egy sikeres választás után, gyanús körülmények között szenvedett halálos autóbalesetet. Strachéhoz hasonlóan az osztrák balliberális oldal annak idején őt is alkoholizmussal és a tömegek felhergelésére mindenkor alkalmas homoszexualitással igyekezett lejáratni. Gondoljunk csak arra, hogy az Ibiza-videó közzététele előtt tíz nappal, 2019. május 6-án Strache éppen Orbán Viktorral tárgyalt Budapesten. És gondoljunk csak arra, hogy egy év múlva Magyarországon parlamenti választások lesznek, amikor a magyar és az európai baloldal végképp le akar számolni egy másik gyűlölt ellenféllel.

Ehhez pedig minden eszközt képesek bevetni, még a járványban meghaltakból is politikai ügyet kreáltak. Mindezeket egybevetve az embernek bizony balsejtelmei támadnak. Egy versekkel megvert irodalmár ilyen válsághelyzetben óhatatlanul is Arany Jánoshoz fordul. Támaszért, tanácsért és intő figyelmeztetésért: Rossz időket érünk, / Rossz csillagok járnak: / Isten ója nagy csapástól / Mi magyar hazánkat!

Ircsik Vilmos

A szerző író, műfordító

Magyar Nemzet
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
  • Nagy eredmény a védettségi igazolvány kölcsönös elismerése
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Milo Dukanovic montenegrói államfőt. A megbeszélés fő témái közül kiemelt a vakcinaigazolványok kölcsönös elismerése, amely nagyban hozzájárul majd a mindkét ország számára kulcsfontosságú turizmus ismételt fellendüléséhez.
MTI Hírfelhasználó