Totális leépülésben a baloldal
Az ellenzék a halálkampánnyal és a járvány elleni védekezést megállás nélkül támadó retorikájával saját magát lőtte lábon.
2021. április 29. 09:58

– A stratégia nem azt jelenti, hogy kiterveljük, mit teszünk majd, ha történik valami, hanem azt, hogy előre kiszámoljuk, mi történik annak következtében, amit teszünk – mondta Garri Kaszparov világhíres sakkozó. Nemcsak a sakkban, hanem a politikában is érvényes ez a kijelentés, egy politikusnak vagy politikai erőnek ugyanis ideális esetben rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy a soron következő lépéseket és azoknak a következményeit is előre lássa, magyarul, képesnek kell lennie a stratégiai gondolkodásra.

A keleti vakcinák beszerzésének ügye ugyanakkor nagyszerűen rávilágított a baloldal és a jobboldal szellemi állapota közötti különbségre: míg előbbi a totális leépülés állapotában van és képtelen a stratégiai gondolkodásra, addig a jobboldal hosszú távú stratégiaalkotásra alapozza a politikáját.

A baloldali politikusok és a tanácsadóik tavaly év végén azt a taktikát választották, hogy minden elé az aktuálpolitikai szempontokat helyezik, ezért rombolták a védekezésbe vetett társadalmi bizalmat és hergelték az embereket a keleti vakcinák ellen. Ennek az aktuálpolitikai szempontnak az volt az alapja, hogy 2020 utolsó hónapjaiban és az év elején többen voltak Magyarországon azok, akik nem szerették volna beoltatni magukat, mint azok, akik tervezték az oltás beadatását. Nemes egyszerűséggel annyi történt tehát, hogy a szavazótáboron belül a népesebb táborhoz, az oltásokkal szemben szkeptikus választói csoportokhoz szólva akarták növelni a szavazótáborukat.

Mindez jól mutatja, hogy a baloldal nem képes hosszú távon gondolkodni, kizárólag a napi aktuálpolitikai szempontok alakítják a kommunikációjukat, nem látták, hogy mi történik annak következtében, amit tesznek. Ma azonban már látjuk: sokan politikai okokból utasították el a nekik felkínált oltóanyagot, majd tragikus módon elhunytak a fertőzés miatt, a baloldali pártok pedig vakcinaügyben még a saját választóikkal is szembekerültek, így áprilisra 180 fokos kommunikációs fordulatra kényszerültek, és elkezdték letagadni a korábbi oltásellenes kampányukat.

Ha a baloldal képes lenne hosszú távú stratégiaalkotásra, akkor látták volna azt, amit Orbán Viktor már tavaly novemberben érzékelt: ha kizárólag az akadozó uniós vakcinabeszerzésre támaszkodna Magyarország, akkor még nyáron sem lehetne feloldani a korlátozásokat, az emberek pedig a gazdaság újraindítása érdekében, illetve amiatt, mert látják a saját környezetükben a vakcinák hatékonyságát, egyre nagyobb mértékben válnak oltáspártivá

Emellett európai színtéren is hasonló változás következett be: míg Brüsszel és a magyarországi helytartóinak számító baloldali politikusok még csak hallani sem akartak az orosz és a kínai oltóanyagok beszerzéséről, ma már Németország is tízmilliós tételben rendel orosz vakcinákat, az ellenzéki politikusok és véleményformálók pedig sorra ismerik el, hogy helyes volt a kormány ezen döntése.

A leglátványosabban Fekete-Győr András világított rá a baloldal szellemi válságára, aki azontúl, hogy egy interjúban még a saját életkorával kapcsolatos kérdésekre sem volt képes magabiztosan válaszolni, egy másik alkalommal arról beszélt, utólag sikeresnek minősíthető a kormány vakcinabeszerzése. A Momentum elnöke ezzel a mondatával is tökéletesen példázta a baloldal kormányzásképtelenségét és a hosszú távú stratégiaalkotás teljes hiányát. Kormányozni ugyanis nem utólag kell, hanem előrelátó módon. Ehhez fokozott szellemi munka és intelligencia kell, ami a jelek szerint a baloldalon teljes mértékben hiányzik.

Ennek előjelei egyébként már a 2010 előtti időszakban is láthatók voltak: kiszámíthatatlan döntések sorozata, kapkodó megszorítócsomagok és a vízió megfogalmazásának totális hiánya. Maga Gyurcsány Ferenc is azt mondta a 2006-os őszödi beszédében, hogy fogalma sincs döntéseinek a következményei­ről, mint fogalmazott: „Egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik a nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt.” Mindez azt jelenti, hogy – Kaszparov gondolatmenetéből kiindulva – nincsen semmilyen stratégia a baloldalon.

Nem meglepő tehát, hogy mindezek fényé­ben annak vagyunk szemtanúi, hogy az utóbbi három hónapban – még a baloldalhoz köthető közvélemény-kutatók felmérései szerint is – érezhető mértékben nőtt a kormánypártok támogatottsága, míg a baloldalon csupán az egymás közötti erőviszonyok változtak, de egyáltalán nem tudtak politikai szempontból profitálni a már több mint egy éve tartó krízishelyzetből.

A Fidesz intellektuális fölénye tehát ismét sikert hozott: a választók büntetik a pitiáner politikát folytató baloldalt, míg jutalmazzák a hosszú távú célokat és terveket megfogalmazó jobboldalt. Egyáltalán nem törvényszerű egyébként, hogy egy ilyen krízishelyzetben erősödni tud az adott kormánypárt támogatottsága, jól példa erre Németország. Az oltások kapcsán a Karácsony Gergely által többször is mintaként emlegetett – közösségi oldalán egy teljesen üres német oltópontot is mutogatott követendő példaként – Németországban a lakosság egyáltalán nem elégedett a járványkezeléssel és az oltási program sebességével, a kormányzó CDU/CSU támogatottsága pedig gyakorlatilag szabadesésnek indult az utóbbi hónapokban, és egyre reálisabbá vált, hogy az ősszel tartandó szövetségi választás után kikerül a kormányból.

A Fidesz esetében ilyenről egyáltalán nem beszélhetünk, sőt éppen ellenkezőleg: még a baloldalhoz köthető Medián felmérése szerint is elégedett a többség a járványkezeléssel, az oltási program sebességét pedig szinte a teljes felnőttnépesség gyorsnak tartja. A baloldal halálkampánya és a járvány elleni védekezést megállás nélkül támadó retorikája tehát nem ért célt, azzal az ellenzéki politikusok csupán saját magukat lőtték lábon.

Egy belső átrendeződés azonban megindult a baloldali pártok között: míg a Jobbik valamelyest erősödött, a DK és a Momentum veszített az eddigi pozíciójából. Mindez nem meglepő, hiszen Dobrev Klára gyakorlatilag egy hónapra kiesett a politikai közbeszédből, miután elkapta a koronavírus-fertőzést, Gyurcsány Ferenc pedig Brüsszelben tartózkodott, míg Fekete-Győr András kínosabbnál kínosabb megszólalásaival rengeteg ellenzéki szimpatizánst idegenített el a Momentumtól. Mindeközben pedig Jakab Péter hangosabbnál hangosabb megnyilvánulásai­val hívta fel magára a figyelmet, így a baloldalon belül zajló nagyotmondási versenyben most éppen ő áll a legjobban.

Ez a kommunikáció és annak eredménye ugyanakkor önbecsapás, hiszen miközben ugyan erősödhet egy-egy párt a baloldalon egy másik baloldali párt rovására, de a bizonytalanokat, illetve a pártokhoz nem olyan szorosan kötődő választókat elidegenítik maguktól. Jól mutatja ezt, hogy a baloldali szivárványkoalíció nem tudott javítani a helyzetén az utóbbi hónapokban, még ebben a rendkívüli nehéz helyzetben sem tudtak érdemben erősödni. Innentől kezdve pedig még nehezebb dolguk lesz, ugyanis a rendkívül sikeres oltási programnak köszönhe­tően Magyarország Európában az elsők között tudja újraindítani a gazdaságát, ez várhatóan jelentősen javítja majd a közhangulatot, amelynek eredményeként a kormány támogatottságának további növekedése várható.

Miután Fekete-Győr András a botrányos interjújával gyakorlatilag kiírta magát a komolyan vehető politikusok és a potenciális miniszterelnök-jelöltek versenyéből, a baloldali előválasztás második fordulójában várhatóan Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter fogja megméretni magát. Jól mutatja, hogy a baloldali tárgyalásokon belül a Demokratikus Koalíció tudja a legjobban érvényesíteni az érdekeit, hogy a miniszterelnök-jelöltek előválasztásánál a második fordulóba három politikus juthat majd be, így az egyik legelutasítottabb magyarországi politikusnak számító Dobrev Klárával szemben két másik baloldali politikus oszthatja majd meg a vele nem szimpatizáló ellenzéki szavazók táborát. Így könnyen előállhat az a fura helyzet, hogy az előválasztást nem a legnépszerűbb baloldali politikus fogja majd megnyerni, ami ugyancsak komoly problémát jelent majd e pártoknak.

A Momentum, az LMP és az MSZP érdemben már nem fog beleszólni az előválasztás folyamatába, ezek a pártok egyedül Gyurcsány Ferenc jóindulatában bízhatnak. Mindhárom párt kevés egyéni jelöltre számíthat majd, és mivel a közös baloldali lista helyeit is az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján osztják szét, sok befutó listás helyre nem számíthatnak a jelenlegi erőviszonyok alapján.

Deák Dániel

A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője

Magyar Nemzet
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
  • Megérkezett a Békemenet az állami ünnepség helyszínére
    Megérkezett a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szervezte Békemenet az állami ünnepség helyszínére szombaton délután, az ünneplő tömeg megtöltötte az Erzsébet teret és a Deák teret, az emberek a Károly körúton is állnak egészen az Astoriáig
MTI Hírfelhasználó