Magyar májusfák Észak-Bácskában
A tánc- és énektanulás mellet saját kultúrájuk megismerése, helyi ünnepeik átélése és továbbörökítése a cél ezeken a kisebb településeken is. Így szorosan összedolgozva, együttműködve itt, Észak-Bácskában 12 település mintegy 300 ifjú népművésze próbálja éltetni, és továbbadni mindazokat a szokásokat, értékeket, amelyek egykor részei voltak mindennapjainknak.
2021. május 2. 23:19

Májusfát állítottak Horgoson a Művelődési Ház előtti téren. Az eseményt hagyományteremtő céllal szervezte meg a Művelődési Ház a helyi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesülettel karöltve. A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület néptáncosai korosztályonként a fa feldíszítése előtt egy-egy táncot mutattak be, majd színes szalagokat aggattak fel a kijelölt fára. Szécsi Zsoltot, az egyesület művészeti vezetőjét kérdezte a Gondola.

– Művészeti vezető úr, a májusfát a lányoknak szokták felállítani a fiúk. A hagyománya az volt, hogy éjszaka a fiúk kimentek az erdőbe, kivágtak egy fát, feldíszítették és titokban, az éj leple alatt felállították a májusfát annak a lánynak a háza előtt, akinek épp udvaroltak. Miért volt fontos, hogy ez az üzenet már nemcsak a lányoknak szólt, hanem a tágabb közösségnek is?

– Nagy tisztesség volt egy lánynak, ha kapott májusfát. Mert csak azok kaphattak, akik meg voltak becsülve a szűkebb vagy tágabb környezetben. Az üzenet jelentősége abban rejlett, ami már a lány családjának és rokonainak szólt: a legény ezzel üzente, hogy komolyak a szándékai. És a májusfa kitáncolása után jön a lánykérés és a lakodalom. Ha a májusfa kitáncolása nem valósult meg május utolsó hétvégéjén, ez is egy üzenet volt! A fiataloknál valami történt. Nem lesz leánykérése.

 

 – Nagy jelentősége volt annak, ha egy fiú májusfát állított, régebben nem csak szalagok, hanem ajándékok is voltak rajta. Ezek az ajándékok elsősorban személyes alkotások, vagy vásári csecsebecsék voltak, esetleg ez is, az is annak idején?

– A fiúk a májusfát igyekeztek szép és drága ajándékokkal megrakni, díszíteni. A szalagban vásári csecsebecsék, vagy akár parfüm egyaránt megtalálható volt. A legények gondoltak a májusfa kitáncolására is. Ezért egy üveg bort is raktak a magas fára. Természetesen az volt az ügyes legény, ki fel mert mászni a magas májusfára, és lehozta a bort. A legények gyakran megviccelték egymást: paprikát és borsot szórtak a borosüvegbe.

 – Másnap a lányok járták a falut és azt lesték, hogy melyik lány háza előtt áll magasabb májusfa. Ez a fajta verseny elsősorban a lánynak vagy a fiúnak hozott nagyobb dicsőséget, s ezt hogyan fejezték ki?

– Ez a fajta úgy mond versengés úgy a fiú, mint a lány számára egyformán fontos volt. Nagy szégyen volt, ha valaki nem kapott májusfát. Vagy faágat, gallyat, seprőt, vagy egy kéve rozsét tettek a ház elé. Ezt a lány nem szerette a közösség. A lányoknak is megvolt a maguk szerepe a pünkösdi ünnepi körben. Függetlenül a májusfaállítástól a falu szakrális helyein (útkereszteződés, templomudvar) tavaszköszöntő játékokat játszottak. Helyenként akár házról házra járva. Főképpen a „Bújj-bújj zöld ág” című kapuzós játékot játszották, és ezt énekelték.

– A fa lebontásának is van hagyománya. Akkor a lányok megvendégelték a fiúkat, és mulatozva, énekelve, táncolva bontották le a fát. Ez a nemes örömforrás hogyan áradt át a fiatalokról a közösség korosabb tagjaira is?

– A paraszti úgymond kultúrkörben, vagyis mindennapokhoz kapcsolódó ünnepkörökben a derűs alkalmak nem csupán egy réteget érintettek. Minden nemzedék, a kisebbektől egészen az időseik részesei voltak. Így a májusfa-kitáncolásánál is miden nemzedék jelen volt. Nem csupán a családok, hanem az egész közösség ünnepei voltak ezek. Az öröm, a nóta, a tánc, a közösség ünnepei mind egységesítettek és erősítettek a magyar nyelvterületek összefogását, összetartozását.

 – Tóthfaluban és Martonoson is volt májusfaállítás. Horgos miképpen tudja a szélesebb térséget is bevonni a magyar kultúra gazdagításába?

Az elmúlt 15 évben sikerült a környező településeken fiatal táncosokat, énekeseket toboroznom, csapatba formálnom, tanítanom őket. A tánc- és énektanulás mellet saját kultúrájuk megismerése, helyi ünnepeik átélése és továbbörökítése a cél ezeken a kisebb településeken is. Ebben próbálok segíteni nekik. Így szorosan összedolgozva, együttműködve itt, Észak-Bácskában 12 település mintegy 300 ifjú népművésze próbálja éltetni, és továbbadni mindazokat a szokásokat, értékeket, amelyek egykor részei voltak mindennapjainknak.

Szécsi Zsolt

– A belső-magyarországi civil szervezetek mit tudnak tenni a magyar kultúra államhatárok fölötti, nemzethatáron belüli egyesítéséért?

– Az ország nem ott van, ahol a határok meg vannak rajzolva. Ahol a nemzet, ott az ország. Az egységes magyar nyelv, a mély gyökerekkel rendelkező kultúra egységes magyar nemzetett teremtett. Véleményem szerint az elmúlt években a magyarországi civil szervezettek mindegyike ezen nemes célért munkálkodott, és teszi mai napig: egységes nemzetet teremteni, az anyanyelvet és a kulturális értékeket megőrizni, gazdagítani a határon túli magyarság mindennapi életében.

Molnár Pál

gondola
  • Háború a nemzetállamok ellen
    Az internethasználók több mint negyven százaléka kezeli a platformot. Zuckerberg úr tehát moshatja kezeit: rajta igazán semmi nem múlik – vagy talán éppen majdnem minden?
  • Hazudtak, akik a CEU bezárásával kampányoltak
    Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: "Kizökkent az idő! Konferenciát tartottak Budapest belvárosában, mégpedig a CEU épületében, a Nádor utcában." "Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről" - jegyezte meg.
  • A Jogi Könyvszalon gyarapíthatja közös tudásunkat
    A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.
MTI Hírfelhasználó