Ötvenmilliós európai kisebbség – Brüsszel közömbös
Az őshonos nemzeti kisebbségek európai szervezete, a FUEN alapos munkát végzett, kezdeményezését az európai bíróság csaknem teljes egészében legitimnek minősítette. Ám az Európai Bizottság megint az elzárkózást, az elutasítást választotta.
2021. május 4. 08:57

Őry Péter – ma7.sk/Katona Tamás

Magyar politikusok üdvözölték, hogy az Országgyűlés szerdán határozatban jelentette ki, továbbra is kiáll a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett. Őry Péter, a felvidéki Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis Társulás elnöke szerint a Minority SafePack ügye szimbolikus ügy, amely a magyarság “elmúlt száz évének kálváriáját” is jól mutatja. Őt kérdezte a Gondola.

 

 

Őry Péter – MTI

– Elnök úr, az Ön civil szervezete aláírásgyűjtést kezdett a Felvidéken annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) bírálja felül az – európai kisebbségvédelem uniós jogrendjének kialakítását célzó – Minority SafePack kezdeményezéssel kapcsolatban januárban hozott negatív döntését. Minthogy a szélsőséges uniós politikusok lesöpörték az asztalról ötvenmillió európai polgár érdekeit, melyek érvényesülését több mint egymillióan már aláírásukkal támogatták, miben bízhatnak a felföldi aláírók?

– Hogy a végén kezdjem: egy kitartó és hosszú – több éves – harcban, hiszen ahhoz is, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése megkezdődhessen, az európai bíróságnak kellett elmarasztalnia az Európai Bizottságot, mely már a kezdet kezdetén elutasította az uniós kisebbségvédelmi jogrend létrehozásának gondolatát arra hivatkozva, hogy az kizárólag nemzetállami hatáskörbe tartozik. Vagyis: nem kívánt teret adni 50 millió polgára elvárásainak. Az őshonos nemzeti kisebbségek európai szervezete, a FUEN alapos munkát végzett, kezdeményezését az európai bíróság csaknem teljes egészében legitimnek minősítette, ami azt jelenti: közösségi jogrendben szabályozható a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzete. A sikeres aláírásgyűjtést követően a cselekvés – a jogalkotás megkezdése – helyett a Bizottság megint az elzárkózást, az elutasítást választotta. Ötvenmillió polgárának azt üzente: nem érdekel, mit akartok, s nem csupán a sikeres petíciót, hanem saját „legfőbb” jogi ügydöntnöke ítéletét is a kukába dobta. Hozzáteszem: a jogállamisági alapelvek legnagyobb dicsőségére! Nincs más lehetőségünk, mint újra a bíróság elé citálni az európai Bizottságot; újabb döntést kérni arról, ami egyszer már eldöntetett, s míg az megszületik, a fizikai-szellemi létükben érintett, szülőföldjükön veszélyeztetett helyzetben túlélni próbáló uniós polgárok soraiban újabb támogatókat keresni és találni ügyünknek. Leveleket, állásfoglalásokat írni és benyújtani az Európai Bizottságnak, hogy rákényszerüljön elutasító magatartása megváltoztatására, s hogy tudatosuljon benne: ötvenmillió ember akaratát nem söpörheti le az asztalról.

– Az Európai Bizottság kisebbségellenes döntését olyan hungarofób politikus jelentette be, aki hazájában huzamos időt töltött előzetes letartóztatásban, és a bűncselekmény gyanúja azóta sem oszlott el. A napokban az Európai Bizottság egy másik tagja bukott le brutális korrupció gyanújával. A testület erkölcsi színvonala így meglehetősen alacsonyra süllyedt, ennek ellenére mi ad okot nekünk az optimizmusra?

– Věra Jourová biztos asszonytól a nemzeti kisebbségek nem sok jót várhattak és várhatnak. Ő a Beneš-dekrétumok szellemiségének örököse.

 

A Beneš-dekrétumok szellemiségének örököse. 

Csehország és Szlovákia jogrendjében az egykori jogfosztó rendeletek máig hatóan jelen vannak.

S érdekes módon ez nem képezi jogállamisági vita-vizsgálatok tárgyát.

Ahogyan az elhallgatás jellemzi a bizottsági tagok viselt dolgait, korrupciógyanús ügyleteit is Brüsszelben.

Az értékrenddel, a mércével, az etalonnal, az erkölcsi színvonallal nagy baj van. Optimizmusra nincs okunk. Túl sok a felfelé buktatott politikus az EU különböző szerveiben, akiktől saját hazájuk úgy szabadult meg, hogy Brüsszelbe delegálta őket. Különösen azokat, akik ilyen-olyan ngo-k szövetségesei voltak, tehát megvan a megfelelő „civil”- és médiahátterük is. Hogy ezzel a „közös Európa” eszméje degradálódik, nem nagyon érdekli a hatalmon lévő nemzeti politikusok többségét. Egy kisebbségi létre kényszerített ember azonban ilyen körülmények közt sem adhatja fel. Sziszifuszi a küzdelem, de hát mi az életünkért, a meg- és fennmaradásunkért harcolunk. Nekünk vannak olyan értékeink, amelyek erkölcsi tartást is adnak. Még egy sarkaiból kifordult orwelli világban is.

Csallóközcsütörtök ősi magyar címere

 

– A belső-magyarországi civil szervezetek, amelyeket nem atlanti tőzsdei grémium támogat, hanem hazai forrásokból hazai célokért fáradoznak, miket tehetnek azért, hogy a Csallóköz, a Kárpátalja, a Székelyföld vagy akár az Őrvidék és sok más térség magyarjai megkapják az őket illető európai rangot?

– A maga helyén, a maga eszközeivel mindenki tudja segíteni az ügyünket. Belső és külső kapcsolatain keresztül, a kulturális kapcsolatrendszerük útján építhetnek ki olyan hálózatokat, melyek az uniós többséget alkotó egyszerű és – klasszikus értelemben véve – normális embereket tudnak megszólítani értékeink védelme érdekében, s rá tudják őket ébreszteni arra, hogy ha az „egységes unióról” szóló birodalmi lázálom valóra válik, akkor a legnagyobb nemzetek is kisebbséggé válnak, s a „virágozzon minden virág” és az „egység a sokszínűségben” szép elképzelés eredménye vagy egy egérszürke megtaposott és elfásult „rabszolgahad” lesz, vagy Európa utcáin tobzódó anarchista, nekivadult tömeg. Most kezdődik egy új vita az unió jövőjéről. Mozgósítson, aki tud, önmaga és minden európai nemzet és népcsoport megmaradásáért.

gondola
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó