Átláthatóbbá válnak a civil szervezetek
Az Európai Bíróság ítéletében megerősítette, hogy megkülönböztethető a civil szervezetek azon csoportja, amelyek képesek jelentős befolyást gyakorolni a közéletre.
2021. május 5. 20:05

Jelenleg több mint hatvanezer nem kormányzati szervezet működik Magyarországon, kiemelt társadalmi szerepük miatt alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy tevékenységük átlátható legyen. A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadta el a magyar parlament, azonban az Európai Unió Bírósága – bár a törvény célját, vagyis a civil szervezetek nagyobb átláthatóságát elismeri – tavaly júniusban az uniós joggal ellentétesnek ítélte annak eszközeit. Mindezekre figyelemmel a kormány a 2017-es törvény hatályon kívül helyezésével egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotására tett javaslatot.

A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt (civiltörvény) még 2017 áprilisában fogadta el a magyar parlament. A törvény kimondta, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában, és ezt honlapján és kiadványain feltüntetni. A törvény miatt 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, az Európai Bizottság kétszer is felszólította a magyar kormányt a törvény visszavonására. Ezt arra hivatkozva tették, hogy állításuk szerint a törvény indokolatlanul beavatkozik az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén, valamint szűkíti a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. A kormány nem tett eleget a felszólításnak, így került az ügy a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) elé 2018 elején.

 

Jelentős befolyásuk van

Az EUB tavaly júniusban uniós jogba ütközőnek nevezte a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját előíró törvényt. Az ítélet szerint Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek számára, és szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben.

A senki által meg nem választott csoportok nem határozhatják meg a magyar politikát Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Európai Unió Bírósága ítéletében mindazonáltal megerősítette, hogy az általuk követett célokra és a rendelkezésükre álló eszközökre tekintettel megkülönböztethető a civil szervezetek azon csoportja, amelyek a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni képesek.

Varga Judit igazságügyi miniszter április végén közösségi oldalán tudatta: a bíróság korábbi döntését tudomásul véve és tiszteletben tartva, a kormány az átláthatósági törvény hatályon kívül helyezésével egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotására tesz javaslatot, amely ennek az eszköznek a módosításával megnyugtató módon rendezi a konfliktust.

Hozzátette: ez a javaslat semmivel sem ró nagyobb terhet a civil szervezetekre az eddigieknél, és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt: transzparens működést.

A miniszter arra is rávilágított, hogy a civil szektor ma virágzik hazánkban: jelenleg több mint hatvanezer nem kormányzati szervezet működik Magyarországon, kiemelt társadalmi szerepük miatt alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy értékteremtő tevékenységük átlátható legyen.

Kötelező a beszámoló

A finanszírozás átláthatóvá tételének céljával az Európai Unió Bíróságának nem volt problémája, sőt ezt a testület meg is erősítette, csupán az eszközök tekintetében kértek módosítást. Az új szabályozásról szóló javaslat értelmében mindazon egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, az Állami Számvevőszéknek külön törvényben meghatározott módon, évente összefoglaló jelentést kell közzétennie. A civil szervezetek vonatkozásában a beszámolókészítés és -közzététel már a 2017. évi LXXVI. törvény előtt is évtizedek óta fennálló követelmény volt, amelyet a magyar jog 1992 óta folyamatosan előír.

Bár jelenleg a civil szervezetek nem kötelesek elektronikus úton benyújtani a beszámolót, de a kor követelményeinek megfelelően ez az opció is rendelkezésükre áll, amivel számos szervezet eddig is élt. A törvényjavaslat ezt a gyakorlatot is kötelezettségként határozza meg ötmillió forint mérlegfőösszeg felett.

Beleszólnak a politikába

A nem ismert külföldi forrásból származó támogatás megfelelő eszköz lehet külföldi érdekcsoportok kezében ahhoz, hogy magyarországi közösségi célok helyett a saját érdekeiket juttassák érvényre, hiszen konkrét politikai vagy gazdasági döntés meghozatalára, az állam demokratikus intézményrendszerének működésére is irányulhat. Ezek kockázatot jelenthetnek Magyarország nemzetbiztonságára és szuverenitására. A magyar álláspont szerint azonban átláthatatlan hátterű és senki által meg nem választott, illegitim nem kormányzati szervezetek nem határozhatják meg a magyar kormányzati politikát.

Fontos hangsúlyozni, hogy a civil szervezetek esetében az ellenőrzés csupán törvényességi vizsgálatot jelent, az Állami Számvevőszék csak a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek gazdálkodásának jogszerűségét vizsgálhatja.

A javasolt szabályozásban szerepelő rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy befolyásolják a civil szervezetek működését, viszont a tájékozódni, a civil szervezetek működését figyelemmel kísérni kívánó támogatók és más polgárok számára segítik a tájékozódást, és ezzel az átláthatóságot mind a tagok, mind a társadalom más tagjai számára, ami végső soron hozzájárulhat a civil szervezetek iránti bizalom erősítéséhez.

MNO
  • Orbán: a következő évtizedet a járványok és a migráció határozza meg
    A következő évtizedet a járványok és a migráció határozza meg, és ennek súlyos hatása van az európai kereszténydemokráciára - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Glas Koncila horvát hetilapnak.
  • Kispestre száműzte Szent Istvánt a főpolgármester
    Karácsony Gergely a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve egyik utolsó egyszemélyi döntéseként Kispestre száműzte az államalapító eredetileg Szent István parkba tervezett szobrát. A június 14-i főpolgármesteri határozattal végérvényesen a XIX. kerületbe került a szent király bronzba öntött alakja, miközben a róla elnevezett XIII. kerületi parkban semmi sem utal rá.
  • Öt helyet léptünk előre a versenyképességi rangsorban
    Öt helyet lépett előre Magyarország az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
MTI Hírfelhasználó