Magyar templomfelújítás a Felvidéken
A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
2021. május 11. 19:55

A Magyar Közösség Pártja (MKP) által közreadott képen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (k), Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye érseki helynöke (b) és Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki Révkomáromban tartott sajtótájékoztatón 2021. május 11-én. A magyar templomfelújítási program részeként a Felvidéken 96 magyarok lakta településen 69 római katolikus, hat görögkatolikus, 25 református templomot és egy zsidó imaházat újítanak fel mintegy másfél milliárd forint magyar állami támogatásból. MTI/MKP/Oriskó Norbert

A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.

Az államtitkár erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyen a magyar templomfelújítási program keretében a Felvidéken megvalósuló felújításokról számolt be. Ennek során 96 magyarok lakta településen 69 római katolikus, hat görögkatolikus, 25 református templomot és egy zsidó imaházat újítanak fel mintegy másfél milliárd forint magyar állami támogatásból. A támogatások folyósítása már a nyáron megkezdődhet.
   
Soltész Miklós a templomfelújítási programról szólva azt mondta: az segít erősíteni a hitéletet, és így a helyi magyar közösségek megőrzését, ugyanakkor segíti a helyi gazdaságot, és mutatója az egyre jobb magyar-szlovák kapcsolatoknak is. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időszakban, a 21. században ezek a nemzetek erősítsék egymást, és azt keressék, ami, összeköti őket.
   
"Ez a két nemzet, mi magyarok és szlovákok egymásra vagyunk utalva, ebben az elképesztő nagy nyomásban, részben Brüsszel, részben pedig a teremtett világunkat lerombolni akaró ideológiák részéről" - szögezte le Soltész Miklós.
   
Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye érseki helynöke a révkomáromi római katolikus plébánián tartott sajtótájékoztatón a felvidéken felújítások részleteiről azt mondta: többnyire az egyházi épületek külső tatarozására kerül majd sor, kisebb és közepes nagyságú településeken, rendszerint 15-30 millió forint közötti összegből. Ennél nagyobb összeget szánnak a révkomáromi Szent András-bazilika felújítására: az emblematikus egyházi épületet megközelítőleg 1 millió euróból (mintegy 360 millió forint) újítják majd meg.

A Szent András-bazilika a felvidéki Révkomáromban 2021. május 11-én. MTI/MKP/Oriskó Norbert
   
Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a felújítási programért, amely - mint fogalmazott - azon felül, hogy segíti a felvidéki magyar hívőket, mutatja a nagyon jó magyar-szlovák szomszédsági viszonyokat is. A támogatást nagyon szép gesztusnak nevezve rámutatott: az ilyen felújításhoz elődlegesen a helyi közösségnek kellene forrásokat biztosítani, amihez viszont a felvidéki magyarság parlamenti érdekképviselete segíthetne hozzá. A magyar kormány által jóváhagyott templomfelújítási program keretében közel 26 milliárd forint támogatásból 1800 templom és imaház újul meg, többségében Magyarországon, de részben határon túli magyarok lakta területeken is.

MTI
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
  • Orbán Viktor az OECD főtitkárával tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a Karmelita kolostorban tárgyalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkárával, Mathias Cormannal - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
  • Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya
    Amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett ugyanerre az álláspontra. Ráadásul emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában 66, novemberben pedig már 73 százalékuk utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – derül ki az Alapjogokért Központ áprilisi és novemberi közvélemény-kutatásából.
MTI Hírfelhasználó