A Corvinus hallgatói és oktatói már látják a modellváltás eredményeit
Az alapítványi modell a korábbinál lazább működést, a magánegyetemi státusszal összefüggő lazább szabályozási környezetet, ugyanakkor a hosszú távú és kiszámítható tervezés lehetőségét is biztosítja – jelentette ki a hirado.hu-nak Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke.
2021. május 13. 10:28

Azt is elárulta, hogy életpályájuk során a Corvinuson diplomát szerző hallgatók mennyivel kereshetnek többet a gazdasági szakokon végzettekhez képest. Az is kiderült, hogy az egyetem oktatói és dolgozói is jelentős béremelésben részesültek.

– Az első modellváltó egyetemként a Corvinusnak már gyakorlati tapasztalatai is vannak az új struktúráról. Melyek a legfontosabb előnyök, amelyek az alapítványi fenntartással járnak együtt?

– A legfontosabb előny, hogy az alapítványi modell a korábbinál lazább működést, a magánegyetemi státusszal összefüggő lazább szabályozási környezetet, ugyanakkor a hosszú távú és kiszámítható tervezés lehetőségét is biztosítja. Nagy előny még, hogy ez a struktúra lehetővé teszi a piaci szemlélet hangsúlyosabb behozatalát az egyetemre. Mindezeknek a modellváltás után közel két évvel már látszanak is az első eredményei: gyorsabb és hatékonyabb döntési mechanizmus, az egyes projektek rövidebb idő alatt való megvalósulása, piaci szinthez folyamatosan közelítő bérezés az oktatóknak és a háttérterületeken dolgozó munkatársaknak.

– Elsőként mindig nehezebb végigmenni egy ösvényen. Milyen tanácsot adna azoknak az egyetemeknek, ahol a küszöbön van a modellváltás?

– Minden egyetem helyzete speciális, ezért nem tudnék egy egységes, mindenkire egyformán ráhúzható modellt mutatni. Azt tudom elmondani, mi hogyan csináltuk a Corvinuson. A legelső lépés a kezdeti célok meghatározása volt. Amikor ezekről a célokról kialakult az intézményi konszenzus, akkor kiválasztottuk azt a vezetői kört, amelyik nemcsak azonosulni tudott a kitűzött célokkal, hanem meg is tudta valósítani azokat. Harmadik lépésként pedig szükség volt egy egységes stratégiai tervre, más néven intézményfejlesztési tervre. Ez a három lépcsőfok a Corvinus esetében elengedhetetlen volt a szilárd alapok lerakásához és a hosszú távú előre tervezéshez.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke

– Egy évtizeden belül a Corvinus a régió egyik legjobb egyeteme lenne. Megvalósíthatónak látja ezt a célt?

– Abszolút. Az alapokat leraktuk hozzá, és a Corvinus oktatói, munkatársai is ennek a stratégiai célnak az eléréséért dolgoznak. Célunk, hogy a Corvinus 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen. Ehhez regionálisan kiemelkedő oktatási programokra, nemzetközileg jegyzett kutatási eredményekre, nemzetközileg versenyképes oktató-kutató közösségre, világszínvonalú hallgatói élményre, vállalati és intézményi partnerekkel innovatív együttműködésekre van szükség. Minden említett terület fejlesztésére alakult egy projektteam, amely a stratégia célok elérése érdekében előre megtervezett ütemterv és határidők mentén dolgozik.

– Kik ebben ma a legnagyobb versenytársak?

– A Corvinus Egyetem itthon első a közgazdaság- és gazdaságtudományi képzési területeken. A mi célunk azonban, hogy pár év múlva a közép-európai régióban is kiemelkedőnek számítson az egyetem, ezért elsősorban olyan régiós egyetemekkel versenyzünk, mint például a bécsi, zágrábi, varsói vagy prágai közgazdaság- és gazdaságtudományi egyetemek. Nagyon sok tehetséges magyar diákot szívnak el Anglia, Hollandia, Ausztria vagy Németország egyetemei is. Ezek az országok is versenytársainknak számítanak, ugyanakkor igyekszünk partnerséget is építeni a külföldi egyetemekkel, hogy mindazt, amit ezek az intézmények biztosítanak, mi is biztosítani tudjuk.

– Beszéljünk néhány szót a Corvinus-brandről. Mennyire tartja fontosnak, hogy a külföldiek számára nehezen kimondható Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem helyett egy Magyarországon kívül is jól „marketingelhető” névre váltott az intézmény?

– Ahogy mondtam, mi nemzetközi dimenzióban gondolkodunk, nemzetközi viszonylatban is sikeres és kiemelkedő egyetemmé szeretnénk rövid időn belül pozicionálni a Corvinus Egyetemet. A nemzetközi stratégiának logikus része, hogy a külföldi hallgatók számára is egyszerűen megjegyezhető, felismerhető névvel és jól azonosítható branddel működjön az egyetem.

– Hogy alakul a külföldi hallgatók száma? Tervezik-e, hogy növelik a külföldi hallgatók részarányát, és ha igen, milyen eszközökkel szeretnék ezt elérni?

– Több mint kétezer nemzetközi hallgatója van jelenleg az egyetemnek.  Tavaly a mesterszakjainkra felvettek harmada külföldi hallgató volt még a járványhelyzetben is. Folyamatosan növeljük a Corvinuson tanuló külföldi hallgatók számát, és célunk, hogy az elkövetkező években több diákot vonzzunk a Corvinusra a kelet-közép-európai régióból. Ennek érdekében az elmúlt évben egy nemzetközi hallgatókat toborzó szervezeti egységet is létrehoztunk, amelynek elsődleges feladata a külföldi hallgatók számának növelése. Ezzel a folyamattal párhuzamosan pedig folyamatosan bővítjük angol nyelven is vagy kizárólag angol nyelven elérhető képzési portfóliónkat.

– Budapest, mint az egyetem helyszíne mennyire jelent ebben előnyt vagy hátrányt?

– Kedvező közép-európai lokációja miatt, a nagy európai városok közelsége, illetve egyre növekvő turisztikai vonzereje miatt Budapest ideális és kedvelt célpont a külföldi hallgatók számára. Mi emellett még abban is bízunk, hogy a város nyújtotta előnyök és lehetőségek egyre több jó nevű külföldi egyetemen oktató-kutató kolléga Corvinusra csábításában is a segítenek bennünket.

– A folyamatos fejlődés egyik kulcsa az oktatás színvonala, amihez megfelelő bérezésre van szükség. Az akadémiai életpályamodellel a Corvinus tett egy lépést ebbe az irányba. Hogyan fogadták az egyetem oktatói az új struktúrát?

– A modellváltás óta eltelt közel két év alatt átlagosan 38 százalékos összjövedelem-emelkedésben részesültek a  Corvinus oktatói és dolgozói. A jövedelem kulcskérdés, hiszen magas minőségű munka csak akkor várható el a munkatársaktól, ha nem kell másod-, harmadállást vállalniuk és szétaprózniuk az energiáikat ahhoz, hogy tisztességesen meg tudjanak élni. A bérfejlesztéssel párhuzamosan idén februártól hosszas előkészítő munka, sok párbeszéd és konstruktív vita után itthon elsőként vezettük be az akadémiai életpályamodellt, amelynek elsődleges célja, hogy minden akadémiai területen dolgozó arra a területre fókuszálhasson, amelyben a legkiemelkedőbb teljesítményt tudja nyújtani: az oktatásra vagy a kutatásra.

– Mi a következő néhány év legfontosabb feladata a Corvinus számára?

– Tavaly ősztől négy szakunk indult el megújult formában és tartalommal, idén szeptembertől még nyolc fog megújulni. A következő években is folytatjuk teljes képzési portfóliónk megújítását, illetve olyan új, Magyarországon még nem létező szakok indítását is tervezzük, amelyekkel nemcsak itthon, hanem a közép-európai régióban is versenyelőnyre tehetünk szert. Nemzetközi stratégiánk részeként folyamatosan növeljük angol nyelvű képzéseink és külföldi hallgatóink számát, illetve szeretnénk, ha minél több külföldi oktatót tudnánk a Corvinusra csábítani. Az idén bevezetett akadémiai életpályamodelltől azt is várjuk, hogy az eddiginél több nemzetközileg is jegyzett kutatási eredmény szülessen corvinusos kutatóktól, amelyhez minden eszközt és támogatást megadunk új kutatásösztönző rendszerünkkel. Fontos területe az elkövetkező éveknek a vállalati és intézményi partnerekkel való innovatív együttműködések számának növelése is.

– A hallgatók számára milyen előnyöket jelenthet az új struktúra, mire számíthatnak a jövőben a Corvinus egyetemistái?

– A Corvinusra beiratkozó magyar és külföldi hallgatóknak néhány éven belül a nyugat-európai és amerikai egyetemekhez hasonló hallgatói élményt szeretnénk biztosítani. Ennek az alapjait már lefektettük modern, nyitott, coworkingre is alkalmas hallgatói irodával, saját egyetemi applikációval, illetve a teljes hallgatói ügyintézési folyamat digitalizációjával. Cserébe pedig azt várjuk a hallgatóktól, hogy egyetemi éveik alatt elsődlegesen a tanulmányaikra fókuszáljanak és törekedjenek a minél jobb teljesítményre. Ezért vezettük be az egyetemet fenntartó alapítvány támogatásával a teljesítményalapú Corvinus-ösztöndíjat, amelynek segítségével a legjobban teljesítő hallgatók térítésmentesen tanulnak az egyetemen, illetve ezért emeltük meg jelentősen a tanulmányi ösztöndíjak összegét. Minden eszközt, anyagi támogatást megadunk a jó képességű, szorgalmas hallgatóknak, cserébe azt kérjük tőlük, hogy fektessék be az időt és az energiát ezekbe az évekbe, fókuszáljanak a minél jobb tanulmányi teljesítményre. Ahogy a friss Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (DPR AAE) adatok is mutatják, a munkaerőpiacon aztán forintosítva is magasan megtérül számukra az idő és energia, amit a corvinusos diplomájuk megszerzésébe fektettek. És természetesen a tehetséges, de hátrányosabb helyzetű hallgatók is számíthatnak az Egyetemre.

– Egy egyetem sikerével kéz a kézben jár, hogy a hallgatók milyen sikereket érnek el szakmai pályafutásukban. A Corvinus mennyire követi nyomon az öregdiákok szakmai előmenetelét?

– A jelenlegi magyar politikai és gazdasági elit nagy része a Corvinuson végzett. Természetesen nyomon követjük a pályafutásukat, illetve a Corvinus hagyományainak megfelelően számítunk is rájuk a jövő szakembereinek képzésében, karrierjük elindulásának segítésében. Jelenleg is zajlik alumni rendszerünk megújítása, a hallgatói szolgáltatásokhoz hasonlóan itt is cél, hogy minél több élményalapú szolgáltatást nyújtsunk öregdiákjainknak, ezáltal is megtartva és szorosabbra fűzve velük a kapcsolatot.

– Milyen visszajelzéseket kapnak a cégektől, amelyeknél alkalmazzák a Corvinusról kikerülő diákokat?

– Személyesen is sok jó visszajelzést kapok, ugyanakkor én szeretek a számokra támaszkodni az átfogó kép kialakításához. Számításaink szerint egy teljes karrierút alatt 110 millió forinttal többet keresnek a corvinusosok, mint a gazdasági szakokon végzettek országos átlaga.

– Mik azok a készségek, amiket fejleszteni kell, hogy a Corvinus friss diplomásai ne csak Magyarországon, de a nagyvilágban is versenyképesek legyenek?

– A legfontosabb az úgynevezett „négy C”. A szakjaink megújításánál is az a legfontosabb szempont, hogy a megújult szakokról kikerülő hallgatók már birtokában legyenek a jó kommunikáció (communication), az együttműködés (collaboration), a kreativitás (creativity) és a kritikus gondolkodás (critical thinking) képességrendszerének. Szerintem alapvetően ebből a négy egyetemi évek alatt elsajátítandó skillből összeálló képességrendszer határozza meg, hogy később valaki mennyire tud sikeres lenni a hazai vagy a nemzetközi munkaerőpiacon.

hirado.hu
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
MTI Hírfelhasználó