Nyíltszívű emberek a Szent Angyalok-templomban
Fontos, hogy sok elmaradt tudást pótoljunk, felnőtt emberek számára, akik nem részesültek hitoktatásban, bibliaismeretek megszerzésében. Korunk tüneteit is fontos megbeszélni. És a keresztény álláspontot képviselni: nem tekintélyelvűen. Hanem magyarázattal.
2021. május 18. 08:45

„Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk” (Gal 6,9). Ez a papi jelmondata Dr. Szederkényi Károly Miklós címzetes prépostnak, esperesnek, gazdagréti plébánosnak. Őt kérdezte a Gondola.

– Plébános atya, Ön Gazdagréten a Szent Angyalok földi lakóhelyét építheti. Ez elsősorban küldetés vagy hivatás, miért?

–Amikor 2009-ben elődöm, László atya meghalt, szomszédja voltam Farkasréten, illetve esperes voltam itt, a kerületben, és egy évig mind a két plébániát elláttam. És választhattam 2010-ben, hogy melyik plébánián szeretnék tartósabban szolgálni. Nehéz megmondani, hogy küldetés vagy hivatás. Talán a küldetés a helyes ebben az esetben. Úgy éreztem, itt lenne a további szolgálatomnak a helye: Gazdagréten.

 

A Szent Angyalok temploma

Itt akkor a félbe maradt a templomépítés részfeladatait kellett ellátni, sok jogi ügyet kellett rendezni, számos munkát folytatni. Előtte árván maradt az egyházközség népe, a nyáj, nem volt pásztora. Itt láttam helyét további papi küldetésemnek. És a bíboros úr ide kinevezett plébánosnak.

– Zuglóban kapta a vonzást Krisztus követéséhez. Gyerekként mi adta az élményt a jócselekedetek gyakorlásához?

– A zuglói plébánia nagyon fontos számomra. A Bosnyák téri Páduai Szent Antal plébánián kereszteltek meg, ott voltam elsőáldozó, ott bérmáltak meg, és pappá szentelésem is ott történt 1984. június 9-én. A hivatásom is ott ébredezett. Még a középiskolás diákéveim előtt. Az ott szolgáló atyák nagy hatással voltak rám. Név szerint: Haid Árpád atya, Mócsai Gábor atya. A liturgia ott fogott meg, és a templomtól függetlenül: szenvedélyemmé vált a zene. A kettő együtt ott, a templomban fölemelő hatással volt rám. Amikor segédkeztem Gábor atya mellett, akkor a karitász tevékenységbe is be tudtam kapcsolódni. És a szeretetszolgálatnak a vonzása ott érintett meg először. Még a gyermekévekben.

– Pannonhalmán tanulhatott, sok magyar ember utólagos álma ez. Az ezeréves magyar intézmény hogyan ragyogtatta föl a magyar keresztény ívet: Szent László, III. Béla, Szent Erzsébet, Nagy Lajos, Mátyás király, Balassi, Pázmány, Rákóczi, Széchenyi, Mindszenty legendás alakját?

– Amikor már a papi hivatásomra készültem, nagyon vágyódtam arra, hogy külföldön is tanulhassak, hogy nyelveket megismerjek, és a külföldi tanulmányok is a látókörömet szélesítsék. Ez nem adatott meg, még a nehezebb időkben nyertem el a papságomat, és készültem erre. Ezzel szemben megadatott számomra, hogy a magyar kereszténység bölcsőinél tudtam tanulni. A Szent István királyunkhoz kötődő fontos helyeken…

– És Géza fejedelemhez is…

– És Géza fejedelemhez. És Szent Gellérthez: ott van a dombormű Pannonhalmán a gimnázium falán: Szent Gellért Imre herceget neveli… Ezt adta az Úr számomra: ezeken a fontos történelmi helyeken készülhettem a hivatásomra: Pannonhalmán és Esztergomban. Pannonhalmán megérezhettem a múltnak a mélységeit és fontosságát egy történelmi helyen. A gimnázium ugyan nem olyan ősi, de maga az oktatás igen. Arra tekinthetünk vissza, hogy első szent királyunknak fontos volt a szent hegy: Szent Márton hegye.

 

Szent Márton hegye: Pannonhalma

És az ottani monostor; akkor gyakorlatilag mégiscsak az oktatásnak a kezdeteit oda vissza lehet vezetni. Ezt a bencés atyák meg tudták velem éreztetni. Magam még olyan klasszikus korban járhattam oda – és valóban én is megtiszteltetésnek éreztem azt, hogy oda járhattam –, amikor még a tornatanárunkon kívül más civil tanár nem volt az iskolában. A mai viszonyokhoz képest az még nagyon kiváltságos időszak volt. Nemcsak a prefektusunk vagy az osztályfőnökünk volt bencés, hanem minden tanárunk. Ez valóban maradandó élményt jelentett számomra. Illetve most is meghatározza a liturgia szeretetében, az istentisztelet végzésében, és sok minden más kulturális kérdésben is a szemléletmódomat.

– Utána pedig a magyar Sionon keresztény értelmiségi kiválóságoktól tanulhatott. Hogyan érezte át akkor, hogy ez kivételes isteni kegyelem?

– A mi évfolyamunk végig Esztergomban tanulhatott, akkor még ötéves volt a képzés. Számomra nagyon sokat jelentett az, hogy a Bazilikában tartottuk a miséket, ott asszisztáltunk az atyáknak. A főpásztorhoz közel voltunk. Akkor még Esztergom volt az egyházmegye központja, nem volt kettős egyházmegye, mint most: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye.

A Magyar Sion

És ha a főpásztorunk, Lékai László bíboros atya otthon tartózkodott, közel voltunk hozzá, átjött a vizsgáinkra, a szemináriumi ünnepségekre, neki asszisztáltunk fenn a Bazilikában. Családias környezetet adott a szeminárium is, meg maga a város is. Békés zárt közösség vett körül bennünket. És azt a történelmi szelet is mindig érezhettük, amely Pannonhalmán is megérintett bennünket. Az épületek, az esztergomi várnál, a szeminárium környékén, mind nagy hatással voltak rám.

– Terepmunka is jutott Önnek osztályrészül: a nyolcadik kerületben adhatott lelkierőt ott élő krisztuskövetőknek. Mit tanult ebből a munkából?

– A nyolcadik kerület nagyon közel állt a szívemhez. Nem túl messze, a Krúdy utcában lakott a nagynéném. És korábban a nagyszüleim is ott laktak, az unokatestvéreim. És a Szent Rita kápolna a Kun utcában kis ékszerdobozként játszott szerepet, ma már plébániai rangú közösség. Számomra a négy kápláni helyem közül a szívemhez ez állt a legközelebb. Azt a környezetet csodáltam, az ott lakóknak a szeretetét élvezhettem. Számomra örömteli szolgálat volt azok között az ódon házak között. Nagyon meleg hangulatot adtak, és oda jártunk gyerekekkel: a környékbeli kórházba, vagy idősotthonba is átmentünk. A vörös csillag a tűzoltóság épületéről a szemem láttára hullott le – az egyik hittanóra után... És akkor lehetett elkezdeni a misézést a baleseti sebészeten, a kápolna közelében. Betlehemezni is jártunk családokhoz, és a kórházakba is, az idősotthonba. És ami a szívemhez a zene iránti szeretetemben közel állt, az pedig az Erkel Színháznak a szomszédsága. Ide gyalogosan három perc alatt el tudtam jutni. És a gyerekkoromtól megszokott kulturális élményeket tudtam befogadni, feltöltődve lelkileg.

– Most Gazdagréten egyfajta lakótelepi hívő sereg gyónhat, áldozhat az Ön által elevenen tartott templomban. A papi gyakorlatban itt mi a fölemelő?

– A lakótelepi közegben most is azt érzem, hogy titokzatos és zárt rendszer, ami körülvesz: a panelrengeteg. Mégis, akik innen jönnek a templomba, nyitott szívű emberek, igazi élő közösséget alkotnak. A lakótelep sokszor olyan, mintha néptelen birodalom lenne: úgy megyek az utcákon, hogy alig találkozom valakivel. Sokszor bezárkóznak az emberek. Akik viszont kilépnek, közösséget keresnek és találnak nálunk, a plébánián, ők nagyon aktívak, összetartóak tudnak lenni. És igazából most már a szolgálatom itteni területe igen kibővült. Hatalmas lakópark épült alattunk, amely a városhatárig elhúzódik, Budaörsig. Itt a Madárhegyen. Ide nagyon sok kedves, többgyermekes fiatal család költözik. És amikor itt találkozik a két lakóterület, szép egységet tudnak alkotni. Reményt adva arra, hogy kibontakozó, virágzó közösséggé fog erősödni. Most már tanuszoda is épült itt a templom szomszédságában. Közösségi terület, amely a kezelésünkhöz tartozik a templom mellett. Alkalmunk van tehát ebben a csodálatos környezetben: az elénk táruló táj Budaörs, Törökbálint irányában, nos, itt van alkalom a közösségépítésre.

Fényben a gazdagréti istenháza

A templom mérete, számos adottsága sok kulturális programmal, koncertekkel reményt ad arra, hogy gazdagodjon a közösségünk.

Ön a médiában is tapasztalatokat szerzett. Megszervezte, két évig vezette a hazai Mária Rádiót. Most pedig az Apostol Televíziót emeli mind magasabbra. Miért kell minél több keresztény vezetővel megértetni, hogy a médiahálózat nélkülözhetetlen az evangelizáláshoz a mai világban?

– Nemcsak a világi vezetőkkel kell ezt megértetni, hanem sokszor paptársaimmal, az atyákkal is. Egyházi vezetőknek is jó ezt megfontolni. Magam nem erre kaptam az elsődleges hivatásomat. Pannonhalmán még nyilvánosan felolvasni sem volt bátorságom az emberek elé kiállva, tehát én nem a médiaszolgálatra születtem. De amikor felkérést kaptam a Mária Rádió indulásának előkészítésére mint papi műsorigazgató, akkor ezt elfogadtam. Akkor érzékeltem, hogy mit jelen egy médium az Egyház és az Ige szolgálatában. Hiszen elsődlegesen az evangélium hirdetése a szerepe a tömegtájékoztatásnak a keresztény életben. Óriási hatást vált ki. Az igehirdetés, tanítás, közösségi imák nagy jelentőségűek.

Gazdagréti hívek

Sok embernek tanácsot tudunk adni, számos közösséget meg tudunk erősíteni. Sok vigasztalást nyújthatunk: ez a mostani járvány idején is igazolódott. Sokak számára amikor az Egyház kilép ily módon a templomokból, és belép az otthonokba, akkor széles körben közösséget formálunk. A legfontosabb azonban a tanítás, a szemléletmód, a gondolkodásmód alakítása a médiaszolgálat által. Fontos, hogy sok elmaradt tudást pótoljunk, felnőtt emberek számára, akik nem részesültek hitoktatásban, bibliaismeretek megszerzésében. Korunk tüneteit is fontos megbeszélni. És a keresztény álláspontot képviselni: nem tekintélyelvűen. Hanem magyarázattal. Lényeges, hogy az értékrend, a kultúra forrását, eredetét feltárjuk, megértsük, és azt értelmileg is tudjuk követni, ne csak megszokásból. A ránk átörökített életformát mi is tudatossá téve gyakoroljuk, és adjuk tovább a fiatalabbaknak. Ebben a médiának nagy szerepe van.

– A nem külföldi spekulánsok által pénzelt, hanem hazai forrásokból hazai célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy egyre több fiatalember felismerje: nem fáradhatunk bele tenni a jót?

– A jócselekedeteknek a késztetése mindig személyes jó példával fokozható. Fontos, hogy sokakat bevonjunk az önkéntes szolgálatba. Egyházi szinten jól ismert lehetőség, amikor hívő emberek összefognak. Most már az oktatás részévé is vált, hogy az érettségi előtt ötven óra közösségi munkát kell elvégezni. A kapcsolatteremtések is nagyon meghatározóak. A szükséget szenvedő és a jóakaratú, segítőkész felajánlkozó találkozzon. Szervezőmunka: a kapcsolatok létrehozása alapvető feladat. Ezt ma már sokféle technikai eszköz, fórum elősegíti. A technikai eszközöket nem csupán szórakozásra, hanem tudatos közösségépítésre is használni lehet és kell. És az életteli közösségekben soha nem fáradunk bele tenni a jót.

Molnár Pál

gondola
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
MTI Hírfelhasználó