A közellenségnek kikiáltott szén-dioxid hatása
A földi atmoszférában a domináns üvegházhatású gáz nem a szén-dioxid, hanem a vízgőz.
2021. május 18. 23:53

Az ezredforduló legnagyobb üzleti vállalkozása alighanem a nagy klímabiznisz, amelynek a propagandája, mondhatnánk „marketingje” tudatosan felépített hazugságláncolaton áll. Nem csoda, hogy az éghajlatváltozásra épülő zöldenergia-iparágak profitja ma már vetekszik a gyógyszeriparral és a hadiiparral.

Egy jól felépített hazugságlánc általában valamilyen nyilvánvaló igaz­ságból indul ki, amelyet azután úgy lehet továbbgondolni, csűrni-csavarni, újra meg újra átértelmezni, továbbfejleszteni, hogy abból felépíthető legyen az igazságoknak álcázott hazugságok áttekinthetetlenül bonyolult dezinformációs hálózata. Jelen esetben a kiindulási alap egy nemes célkitűzés, nevezetesen a környezet és a természet védelme.

Több mint fél évszázaddal ezelőtt fogalmazódott meg a felismerés, hogy a termelés, a fogyasztás és a GDP szakadatlan növekedésének bűvöletében élő modern ember elképesztő mértékben pazarolja a természet erőforrásait, miközben egészségkárosító mérgező anyagokkal szennyezi a levegőt, a talajt és az élővizeket. Ez bizony nagyon fontos alapigazság, amely ma is érvényes, sőt egyre igazabb lesz.

A környezet és a természet védelmével szemben ugyanis előtérbe került a „klímavédelem”, amelynek hamis jelszavával még jobban pazaroljuk a természet erőforrásait, és még több egészséget károsító mérgező anyaggal szennyezzük a levegőt, a talajt és az élővizeket.

A klímavédelmi propaganda alapkoncepciója az, hogy az éghajlat veszélyes mértékben melegszik, a melegedés oka pedig az első számú közellenségnek kikiáltott szén-dioxid, amely a legmagasabb politikai szinten megfogalmazott definíció szerint nem más, mint „éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés”. Ezzel kapcsolatban érdemes feltenni három kérdést. Egyrészt azt, hogy tekinthető-e a szén-dioxid környezetszennyezőnek, olyan anyagnak, amely károsítja a környezetet, az élő­világot és az emberek egészségét. A második kérdés az, hogy okozhatja-e az éghajlat melegedését a szén-dioxid? Végül a harmadik kérdés az lehet, veszélyt jelenthet-e az emberiségre az éghajlat bármilyen okból történő melegedése?

A válasz mind a három kérdésre nemleges, amint az alábbiakban röviden kifejtjük. Ha azt kérdezzük, káros anyag-e a szén-dioxid, tisztázni kell néhány alapvető tényt. Fontos például tudni, hogy a szén-dioxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, akárcsak a kristálytiszta levegő, és nem azonos azzal a sötét, büdös, fullasztó kéményfüsttel, amelyről a médiapropaganda igyekszik elhiteti, hogy ez pedig szén-dioxid. Nem szabad bedőlni ilyen ostobaságnak, bármennyire meggyőzőnek tűnik is.

Fontos tudni azt is, hogy ezen a bolygón minden egyes élőlény szerves vegyületekből épül fel, a szerves molekulák vázszerkezete pedig egymással összekapcsolódó szénatomokból áll. Vagyis valamennyi földi élőlény szervezete, a mikrobáktól kezdve a pünkösdi rózsán keresztül egészen a kétpúpú tevéig arra a szénre épül, amely korábban a levegőben lebegett szén-dioxid formájában, és amelyből a növényi fotoszintézis gyártotta azokat a szerves vegyületeket, amelyek táplálékul szolgálnak embernek és állatnak. Ha sikerülne kivonni a levegőből a szén-dioxidot, vagy a mennyiségét jelentősen lecsökkenteni, minden élet elpusztulna a Földön.

Márpedig éppen ez a célja a nemzetközi összefogással zajló „dekarbonizációs” programnak. Fontos azt is tudni, hogy a szén-dioxid nem mérgező, nem károsítja az egészséget, sőt a szén-dioxidot gyógyászati célra is használják. Szén-dioxiddal dúsított levegőben gyorsabban gyógyulnak a fekélyes sebek, enyhülnek az érrendszeri és reumás panaszok, ahogyan ezt a mátraderecskei szén-dioxidos gyógy-gázfürdő tapasztalatai is igazolják.

A második kérdés ezek után az, hogy okozhat-e felmelegedést a szén-dioxid. Az ezzel kapcsolatos elmélet még a tizenkilencedik századból származik, és az akkori ismeretekre épül. Eszerint a szén-dioxid üvegházhatású gázként elnyeli a felszínről kiáradó infravörös hőmérsékleti sugárzás jelentős részét, és ezzel megakadályozza, hogy a bolygó túlságosan lehűljön. Az üvegházhatás tehát önmagában hasznos, nélküle a Föld fagyott bolygó lenne, hiszen körülöttünk a világűrben a hőmérséklet mindössze mínusz 270 Celsius-fok.

Maga az üvegházelmélet nem alaptalan, azzal a helyesbítéssel, hogy a földi atmoszférában a domináns üvegházhatású gáz nem a szén-dioxid, hanem a vízgőz, amelynek hatására a bolygónkon kialakul és folyamatosan jelen van a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amelyet a szén-dioxid már nem képes tovább fokozni, akármennyi is van belőle a levegőben, ahogyan azt a Magyar Hírlap 2021. április 20-i számában megjelent írásomban már bemutattam.

A hivatalos médiapropaganda szerint azonban léteznek olyan adatsorok, amelyek szerint a hőmérséklet emelkedése együtt jár a levegő szén-dioxid-tartalmának a növekedésével. Ha azonban megvizsgáljuk az ilyen adatsorokat az elmúlt évszázadokra és évezredekre vonatkozóan, az derül ki, hogy a hőmérséklet emelkedése a legtöbb esetben megelőzte és nem követte a szén-dioxid-szint növekedését. Ámde ebből sem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy nos, akkor a magasabb hőmérséklet lehet az oka a több szén-dioxidnak.

A valóság az, hogy a kettő között nem lehet kimutatni egyértelmű oksági kapcsolatot, mivel a hőmérséklet is és a szén-dioxid-szint is számos egyéb tényezőtől függhet. Az egyik ilyen tényező a vulkáni tevékenység. Kevesen tudják, hogy az óceánok mélyén, a földkéreg-lemezek törésvonalai mentén több száz aktív vulkán működik, amelyekből folyamatosan árad a tengervízbe a szén-dioxid, amelynek jelentős része a felszínre jutva a levegőbe kerül. Erről a kiszámíthatatlanul változó vulkáni aktivitásról azonban csak nagyon keveset tudunk.

 Egy másik befolyásoló tényező a Nap sugárzási aktivitásának ciklikus változása. Ha például a napsugárzás intenzitása egy százalékkal megváltozik, ez a Földön 0,7 Celsius-fokos átlagos felszíni hőmérséklet-változást okoz. Márpedig fordult már elő a Nap aktivitásának sokkal nagyobb mértékű ingadozása is.

A megfigyelések alapján jelentős mértékű lehűlésre számíthatunk.

A harmadik kérdés az, hogy ha mégis melegedés következik, ez vajon jelenthet-e veszélyt a bioszférára és az emberiségre. A kérdésre a múlt tapasztalatai alapján kereshetjük a választ. Tudjuk, hogy jelenleg az átlagos felszíni hőmérséklet 15 Celsius-fok, a levegő szén-dioxid-tartalma pedig 0,04 százalék. Vegyünk először egy nagyon régi, extrém példát: 240 millió évvel ezelőtt az átlagos felszíni hőmérséklet 22-23 Celsius-fok körül volt, vagyis 7-8 Celsius-fokkal melegebb, mint most, miközben a levegőben háromszor több volt a szén-dioxid.

A bioszféra pedig köszöni szépen, remekül érezte magát. A hatalmasra nőtt növényzet bőséges táplálékot nyújtott az állatvilágnak, amelyek közül számos faj óriási méretűre nőtt, virágzott az élet, növekedett a biodiverzitás. De vegyünk egy sokkal közelebbi példát. Mindössze kétezer-ötszáz évvel ezelőtt a Földön olyan meleg éghajlat uralkodott, hogy a mai skandináv országok területén szőlőt és bort termeltek.

Héjjas István

Az első ókori fejlett emberi civilizációk a meleg folyamvölgyekben alakultak ki, a Nílus, az Eufrátesz, az Indus és a Gangesz mentén, ahol olyan meleg volt az éghajlat, hogy nem ismerték azt a fogalmat, hogy „fűtés”, a nyelvükben ilyen szó nem is fordult elő.

Éppen a kedvezően meleg, szinte édenkerti állapotoknak volt köszönhető, hogy könnyebb volt az élet, nem kellett folyton küzdeni az időjárás viszontagságaival, fejlődhetett a kultúra, a tudomány, a művészet, a filozófia. A történelmi tapasztalat tehát azt mutatja, hogy az emberiség akkor élt a legnagyobb jólétben, amikor melegebb volt, mint most, a hidegebb időszakokban pedig, például a középkori kis jégkorszakban, éhínség és járványok tizedelték az emberiséget.

A szén-dioxid elleni értelmetlen, erőforrás-pazarló és hatástalan szélmalomharc helyett pedig érdemesebb lenne felkészülni egy előttünk álló újabb kis jégkorszakra, ahogyan arra a napfolttevékenység változásából egyre inkább következtetni lehet.

Héjjas István irányítástechnikai szakmérnök

magyarhirlap.hu
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
  • Az egyházak jelenléte a járvány idején is eleven
    Az egyházak társadalmi jelenléte a koronavírus-járvány idején is élő, eleven maradt - mondta a köztársasági elnök a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek tiszteletére rendezett adventi ebéden kedden a Sándor-palotában.
  • Politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek a KDNP
    Politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek a KDNP, hogy utasítsák el a migrációt és a genderszemléletet is pozitív színben feltüntető megállapodást.
MTI Hírfelhasználó