Az ujgur nyelv helyzete Hszincsiangban 1-2.
Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zömében muszlim vallású ujgurok élnek, mintegy 12 milliónyian. A kínai vezetést az amerikai törvényhozóktól kezdve az Európai Unióig többen bírálták az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt. Kína következetesen visszautasította a vádakat. A helyzet bemutatására a helyi kormányzat és a Kínai Újságíró Szövetség az elmúlt napokban szervezett sajtóútra invitált Pekingben dolgozó újságírókat, köztük az MTI munkatársát is.
Utoljára frissítve: 2021. május 22. 14:08
2021. május 21. 23:55

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület; pirossal az ujgur-lakta részek jelölve – origo/wikimedia.common

A kínai kormányzat rendszeresen szervez utakat külföldi diplomaták és újságírók számára Hszincsiangba, ahol a vendéglátók jellemzően feszített tempójú program keretében igyekeznek alátámasztani a kínai vezetés hivatalos nyilatkozatait, hangsúlyozva a nemzetiségek békés együttélésének biztosítására tett erőfeszítéseket.

A kínai kormányzat rendszeresen szervez utakat külföldi diplomaták és újságírók számára Hszincsiangba, ahol a vendéglátók jellemzően feszített tempójú program keretében igyekeznek alátámasztani a kínai vezetés hivatalos nyilatkozatait, hangsúlyozva a nemzetiségek békés együttélésének biztosítására tett erőfeszítéseket, és a nemzetiségek vallási, nyelvi és kulturális hagyományainak védelmét.
   
Az elmúlt mintegy öt évben Hszincsiangban a kínai hatóságok szigorú intézkedéseket hoztak a türk etnikumú ujgur népcsoport tagjainak asszimilációja érdekében. Az ENSZ becslése szerint az egymilliót is meghaladhatja azon ujgurok száma, akiket a kínai hatóságok akaratuk ellenére az elmúlt években kialakított "átnevelő központokba" vittek. Az AP amerikai hírügynökség jelentései, valamint az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) tanulmányai arról is beszámoltak, hogy információik szerint az ujgurokkal szembeni fellépés részeként a nemzetiség tagjait kényszersterilizációnak vetik alá, kényszermunkára fogják, vagy mondvacsinált okokkal bebörtönzik.
   

Peking cáfolja az ujgur nemzetiséggel szembeni célzott fellépést, és a drákói intézkedéseket a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelem hatékony eszközeiként állítja be.
   
A külföldi újságíróknak szervezett program során csupán olyan helyiekkel van lehetőség beszélgetni, akiket a szervezők erre kijelöltek. A válaszaik gyakran szóról szóra megegyeznek.
   
A washingtoni székhelyű Radio Free Asia - amelyet az amerikai kormányzat finanszíroz alapítványon keresztül - hszincsiangi tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be a minap, hogy az autonóm területen megszüntették az ujgur nyelvű oktatást, és a tanintézményekben kifejezetten tiltják az ujgur nyelv használatát.

Radio Free Asia Logo Vector (.EPS) Free Download

Kína minden ilyen jellegű vádat rendszeresen visszautasít, utunk során pedig vendéglátóink célzott programokkal igyekeztek cáfolni a bírálatokat.
   
Míg Hotanban és Kasgarban feltűnően sok ujgur nyelvű feliratot látni, Ürümcsiben ennek ellenkezője tapasztalható.
   

Ürümcsi a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelye, hárommillió lakost számláló város.

Még a város többségében ujgurok lakta negyedében is csak elvétve látni ujgur feliratot, néhány épület falán pedig csupán a levésett ujgur feliratok helye éktelenkedik.
   
Tien Ven hszincsiangi propagandaminiszter mindazonáltal azt mondja: a területen támogatják a nemzetiségi nyelvhasználatot, négy nyelven adnak ki újságot és több, nemzetiségi nyelvű televízió- és rádióműsort sugároznak.
   
Hotan városa a Hszincsiang déli részén fekvő Hotan tartomány székhelye, a Karakorum déli lábánál, a Hotan folyó partján.

Map showing the location of Hotan in the Xinjiang Uyghur Autonomous Region.

refworld

A város melletti egyik faluban élő, ujgur származású Szaidnisza Iminnijaz kínai tolmács segítségével arról számol be, hogy a gyerekei ujgurt és kínait is használhatnak az iskolában. Elismeri, hogy kínai nyelvtudás nélkül nehezebb munkát találni. A fiatalabb generáció már beszéli a kínai nyelvet - teszi hozzá.
   
Iminnijaz a férjével és három gyerekükkel egy több épületből álló udvarházban él. A szobákat bejárva semmilyen személyes tárgyat nem látni. A gyerekszobának mondott helyiségben két ágy, és köztük tükrös komód áll. A kérdésre, hogy a gyerekek holmija hol van, az édesanya azzal válaszol, hogy a két lányuk csak hétvégére jár haza az iskolából. A szomszédos házban már látható néhány személyes tárgy: a konyhában főzőedények, egy polcon pedig családi fotók sorakoznak. A fényképek között feltűnik Mao Ce-tung volt kínai vezető kerámiából készült mellszobra.
   
A családlátogatásokkor csoportunkat számos vezető helyi tisztségviselő kíséri. Végig közelről hallgatják a falusiakkal - hivatalos tolmácson keresztül - folytatott beszélgetéseinket. Az út során végig velünk tart Vang Vu-lung, Hszincsiang helyettes propagandaminisztere, különböző állomásainkon pedig a helyi párttitkárok is csatlakoznak.

Az amerikai New York Times című napilap 2019 novemberében több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket.

A dokumentumok egyebek mellett arról szóltak: a kínai vezetés házon belül állítólag elismerte, hogy a terrorellenes kampány részeként családokat szakítanak szét. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogvédő szervezet szerint a kínai hatóságok a szülők beleegyezése nélkül állami intézményekben, illetve bentlakásos iskolákban helyezték el azokat a gyermekeket, akiknek a szülei őrizetben vannak, vagy a hatósági intézkedések elől külföldre menekültek. Kína minden ilyen vádat visszautasít.

A hatezer diák befogadására kialakított, hotani Csaojang iskola hatalmas udvara érkezésünkkor kong az ürességtől, amit kísérőink azzal magyaráznak, hogy épp órát tartanak. Az ablakokon át nem látható mozgás, a függönyök mindenhol behúzva, lámpafény nem szűrődik ki. Az ott töltött, mintegy egy órán keresztül csakis azokkal találkozunk, akikhez a látogatás szervezői kifejezetten odavisznek - egy folyosón néhány tanteremben órák zajlanak, az iskola udvarán pedig diákok fociznak.
   
A csoportunkat körbevezető tanár elmondja, hogy bár az oktatás hivatalos nyelve a kínai, de a tanárok magyarázhatnak ujgurul is. Heti három ujgur nyelvórát tartanak, ami a 7.-8. évfolyamon tanuló ujgur diákok számára kötelező - teszi hozzá.

Kurultaj, Ujgur tánccsoport előadása - YouTube

Ujgur táncosok: Kurultaj – youtube

Egy tanteremhez vezetnek minket, amelynek ajtaja mellett ujgur és kínai, kétnyelvű tábla áll "nemzetiségi nyelvoktatás tanterme" felirattal. A teremben éppen ujgur nyelvóra zajlik, amelyen mintegy 40 diák felelget kórusban a tanárnő kérdéseire. A táblán krétával írt ujgur szöveg, a tábla felett pedig kínai zászló, és Hszi Csin-ping kínai elnök 2014-es, Hszincsiangba tett látogatásakor készült fényképe látható, csapatnyi gyerek karéjában. A fotó a város több pontján köszön vissza óriásplakátokról, kivetítőkről.
   
A csaknem 27 hektáros, új komplexum 2020-ban nyílt meg, de az iskola már 40 éve működik - számol be kísérőnk. A főépület homlokzatán vörös írásjegyekből álló kínai felirat hirdeti: "embereket nevelünk a pártnak, tehetségeket képzünk az országnak".
   
Jóllehet, kísérőnktől megtudjuk, hogy a diákoknak napi három étkeztetést biztosítanak ingyenesen, az 1600 férőhelyes menzán nyoma sincs annak, hogy ott bárki megfordult volna előttünk. Az üveggel elválasztott ételkiadó pultok mögött sem konyhásokat, sem ételeket nem látni.
   
Egy tanteremben sorba elhelyezett asztaloknál ülve ujgur diákok készítenek ujgur nyelvű kalligráfiát, egy másik sorban pedig a kínai lakosság többségét alkotó, han nemzetiséghez tartozó diákok kínai írásjegyeket festenek. Az egyik ujgur fiú kérdésünkre elmondja, hogy a kínai és az ujgur mellett angolt is tanul. Hogy bemutassa tudását, angolra vált, elmondja a nevét, hogy 15 éves, majd hozzáteszi: "I love my China" (Szeretem a Kínámat).
   
Az iskola folyosóján elhelyezett óriásplakátokon egyebek mellett a szocialista oktatás alapelvei, illetve a szocialista alapértékek olvashatóak kínaiul. Az egyik plakáton feltűnik a sarló-kalapácsos kommunista zászló.
   
Hszi Csin-ping néz le ránk a hszincsiangi látogatásakor készült fényképről egy kasgari óvoda homlokzatáról is. Az óriási plakát két ablaktáblát fed le. Az óvoda két emeletén sorakozó termek mindegyikében különféle foglalkozások zajlanak, az épület előtt elterülő udvaron szintén játszik egy csoport óvodás. A gyerekek zöme kínai feliratos pólót visel, melyen az áll: "Kína szeret téged".
   
A csoportunkat körbevezető, ujgur óvónő elmondása szerint az óvodában az ujgur és a kínai nyelvet is használják. Látogatásunkkor az egyik teremben ujgur táncot tanítanak a gyerekeknek, egy másikban pedig kínaiul énekelnek, az óvónő viszont ujgur nyelven beszél a csoporthoz.

Data Policing: New Chinese algorithms to brand Uyghur 'extremists'

    Ujgur jelképet, kokbayraq zászlót viselő aktivista – aninews.in 

Hszincsiangban a kínai nyelvhasználat sem ugyanolyan, mint máshol. A helyiekkel beszélgetve a kínaiul nyilatkozó ujgurok a mandarin nyelvre jellemzően nem a Kína többi részén használt "putunghua" (szó szerint: köznyelv) kifejezéssel, hanem a kuojü (nemzeti nyelv) szóval utaltak.
   
Jüan Csung-zsuj, a Pekingi Nyelv- és Kultúrszövetség korábbi elnöke egy 2008-as cikkében levezette, hogy bár a huszadik század elején, nagyjából egy időben megjelenő kuojü (nemzeti nyelv) és a putunghua (köznyelv) kifejezés eredetileg enyhén eltérő jelentéssel bírt, a későbbiekben egyaránt a mandarin kínai nyelvet jelölték.
   
Csou Jo-kuang kínai nyelvész, akit a pinjin - a kínai írásjegyek latin betűs átírása - megalkotójaként tartanak számon, a putunghuát, mint a han kínaiak közös nyelvét, a kuojüt pedig mint a kínai nép egészének közös nyelvét definiálta. A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulását követően azonban a putunghua kifejezés az ország szárazföldi részén fokozatosan kiszorította a kuojüt, amelyet mára leginkább Tajvanon használnak a mandarin kínai nyelv megfelelőjeként. Egy másik nyelvhasználatbeli különbség, hogy Hszincsiangban - amelynek a kínai neve egyébként "új határvidéket" jelent, - Kína többi részére, mint "nejti", vagyis "belterület" utalnak kínaiul. Ezt az elkülönítést Kína egyéb részein nem hallani, másutt csupán a kínai szárazföldet (kínaiul: talu) elsősorban Hongkongtól és Makaótól elválasztó elnevezését alkalmazzák rendszeresen.

A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelyén, Ürümcsiben található, frissen felújított Hszincsiang Múzeumban, ahol még a május végére tervezett, hivatalos nyitás előtt vezetnek körbe minket, nem találunk említést a nemzetiségek kulturális örökségeiről.

A terület történelmét bemutató kiállítás kínai és angol nyelvű előszava hangsúlyozza, hogy Hszincsiang már a Csin-dinasztia (i.e.221-i.e.207) előtti idők óta - vagyis az időszámításunk előtti 3. század előtt - szoros kapcsolatokat ápolt a kínai civilizáció bölcsőjének tekintett Központi-síksággal, a Kínai-alföld déli részével. A bemutató szerint a terület akkor vált Kína elválaszthatatlan részévé, amikor az időszámításunk előtti 60-ban a Nyugati Han-dinasztia létrehozta ott a nyugati területek protektorátusát. A han seregek ebben az időben az ázsiai hunokkal folytattak harcokat a Tarim-medencében fekvő oázisvárosok feletti uralomért. Az előszóban azt írják, hogy ezt követően a kínai dinasztiák központi kormányzatai saját területükként tekintettek Hszincsiangra és fennhatóságot gyakoroltak a térség felett.

A bemutató arra nem tér ki, hogy a mai Hszincsiang területe a történelemben egészen 1955-ig nem állt egységes irányítás alatt. Az előszóban továbbá nem tesznek külön említést a terület lakosságának zömét kitevő ujgur nemzetiségről, csupán azt hangsúlyozzák, hogy Hszincsiang mindig is több nemzetiségnek és vallásnak adott otthont.

Hasonlóan kezdődik az Ürümcsi kiállító- és vásárcsarnokában berendezett, a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelemről szóló állandó kiállítás is. Az első három plakáton olvasható ismertetők címei: "Hszincsiang hosszú idők óta a kínai terület elválaszthatatlan része volt", "Hszincsiang különböző nemzetiségei a kínai nemzet részei", illetve "Hszincsiang nemzetiségi kultúrái a kínai kultúra részei".

A hivatalos tájékoztatás szerint a nemzetiségek közötti összefogást volt hivatott előmozdítani az a 2014-ben indított program is, amelynek keretében hivatalos beszámolók szerint már mintegy 1,1 millió állami tisztségviselőt küldtek bentlakásos családlátogatásokra a területen. A program teljes neve: "Meglátogatni, előnyökhöz juttatni és egyesíteni az embereket". A kínai hivatalos kommunikációban az ujgur családok otthonában előzetes bejelentés nélkül, többszöri alkalommal és alkalmanként akár napokon keresztül megszálló hivatalnokokra mint "rokonokra" utalnak.

Mehmet Turszun Maszkut vendéglős elmondja: a káderek jó kapcsolatot ápolnak a helyiekkel, rendszeresen érdeklődnek, hogy nem szenvednek-e valamiben hiányt, és ha kell, segítséget nyújtanak.

Tien Ven hszincsiangi propagandaminiszter egy május-14-én, Ürümcsiben tartott sajtószalonon arról számol be, hogy a program során összesen több mint 1,6 millió nemzetiségi, falusi lakost állítottak párba városi tisztségviselőkkel, akiket barátaikká, családtagjaikká fogadtak. Hozzáteszi: 2016 júniusában a programban részt vevő hivatalnokok a családok számára több mint 1 milliárd jüant adományoztak összesen, emellett használati cikkekkel és szükség esetén segítségnyújtással is támogatták őket. A többi közt az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) szerint a program valódi célja az adatgyűjtés és a meglátogatott családok "megbízhatóságának" megítélése.

A terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelemről szóló tárlat zömét az 1990-es évektől 2016-ig elkövetett merényletek részletes leírásai teszik ki. Az ismertető szöveg szerint a hszincsiangi terrorista és szélsőséges erők a terület történelmének eltorzításával és meghamisításával, a nemzetiségek közötti különbségek eltúlzásával, valamint a vallási szélsőségek propagálásával igyekeztek követőket toborozni a szakadár tevékenységhez. A tágas helyiség falait különféle robbantásokról és fegyveres támadásokról készült leírások borítják, amelyeket az áldozatokról készült, felkavaró felvételekkel illusztráltak. A terem közepén a merénylőktől elkobzott fegyverek és robbanószerkezetek hevernek, egy kivetítőn pedig késeléses támadást megörökítő biztonsági felvételt vetítenek.

A tárlat második fele a terrorizmus és szélsőségesség visszaszorításának érdekében alkalmazott intézkedésekről szól. A falakon függő képeken egyebek mellett számítógépes alapismereteket, kínai nyelvet és jogot tanuló fiatalokat, fodrász- és cukrásztanoncokat látni. Az ismertető szöveg szerint a Hszincsiangban létrehozott "továbbképző központok" célja az enyhébb bűncselekmények és jogszabálysértések elkövetői, valamint a szélsőséges nézetek befolyása alá került emberek rehabilitálása volt.

Egy 2018 decemberében készült fényképen egy férfi látható, aki a képaláírás szerint épp az emberi hajból készült paróka csomózási technikáját tanulja.

További képeken illusztrálják azt, hogy a központ tanulói hazalátogathattak családjaikhoz, és szabadon használhatták mobiltelefonjaikat és az internetet. A felsorakoztatott képek zöme tehát célzottan igyekszik elutasítani azokat a vádakat, amelyeket nemzetközi jogvédő szervezetek és több ország kormányzata hozott fel a hszincsiangi intézkedésekkel szemben. A kínai hivatalos kommunikáció szerint a központok tanulói már mind befejezték a képzéseiket.

A terület székhelyéről, Ürümcsiből Hotanba szálló repülőgépen a leszállás megkezdése előtt arra szólítják fel az utasokat, hogy húzzák le a sötétítőket az ablakon. A Hotanból Kasgarba tartó járaton pedig a sötétítőknek végig lecsukva kell maradniuk, jóllehet a repülőn bemutatott, a légitársaság járatain egységesen használt videón elhangzik, hogy a le-és felszálláskor a sötétítőket fel kell nyitni. A helyi tisztségviselők erre  azt válaszolják: Hotan és Kasgar repülőterei katonai létesítmények, emiatt vannak érvényben szigorúbb szabályozások.

Nagy Mariann, az MTI tudósítója

MTI
Címkék:
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
MTI Hírfelhasználó