Hazánk átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét
Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságában hazánk a november 17-ig tartó magyar elnökségi programban három súlyponti témára összpontosít: a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.
2021. május 21. 15:05

Az Európa Tanács egy korábbi ülése – reuters/Vincent Kessler

Magyarország átvette az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét Németországtól a nemzetközi szervezet döntéshozó testületének pénteken Hamburgban tartott miniszteri találkozóján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő tájékoztatón a november 17-ig tartó magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlyponti témára összpontosítanak, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.
   
A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban kiemelte az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet nem vett napirendre a brüsszeli Európai Bizottság. Az ET székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén remélhetőleg "Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel".
   
A vallási közösségek védelméről szólva aláhúzta, hogy Európa szomszédságában "felütötte fejét a keresztényüldözés jelensége", és különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi napokban számos európai országban "egyértelmű antiszemita felhangot kaptak" az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban tartott tüntetések.
   
A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sok gyermek "tapasztalatlanul és gyanútlanul" vált a "digitális tér felhasználójává", és ezek a gyermekek a "digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek védtelen célcsoportját alkotják".
   
Hozzátette, hogy a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is "rendkívül szigorú" szabályokat vezet be ezen a területen - mondta.
   
Szijjártó Péter arról is szólt, hogy az ET-ben Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ezért alkalmas platform a Kelet és Nyugat közötti "kulturált párbeszéd" újraindítására, amire nagy szükség van az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok és a "néha már-már hidegháborús retorika" közepette.
   
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai országként a párbeszédben, és nem a konfliktusban érdekelt.
   
"Mi egyáltalán nem akarunk hidegháborút" - jelentette ki Szijjártó Péter.
   
Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelynek munkáját szavai szerint a közös értékeknek kell vezérelniük.
   
Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára kiemelte, hogy a távozó német elnökség "magasra tette a lécet". Hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés "talán minden eddiginél fontosabb".
   
A 47 európai országot - köztük az Európai Unió tagállamait - összefogó ET saját meghatározása szerint "a földrész vezető emberi jogi szervezete".

Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.

 

Szijjártó: az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztsége lehetőség a kelet-nyugati párbeszéd újraindítására

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fél évig tartó magyar elnöksége lehetőséget adhat a kelet-nyugati párbeszéd újraindítására - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Hamburgban a testület tanácskozása után.

A miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy kemény konfliktusok vannak kialakulóban "a politikai Kelet és a politikai Nyugat" között, és a retorika már-már a hidegháborút idézi.
   
Ebben a helyzetben felértékelődik Magyarország "keleti és nyugati irányba való tárgyalóképessége", és a keleti és nyugati országokat egyaránt összefogó ET fő döntéshozó testületének vezetőjeként "platformot biztosíthat a kölcsönös tiszteleten, és remélhetőleg minél inkább a kölcsönös bizalmon is alapuló párbeszédhez" - mondta Szijjártó Péter.
   
A miniszter rámutatott, hogy a Európa Tanács munkájában az Európai Unió valamennyi tagállama mellett például Oroszország és Törökország is részt vesz, így Magyarország a Miniszteri Bizottság elnöki tisztségét betöltve "jószolgálati nagykövetként, a párbeszéd lehetőségének biztosítójaként" hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez.
   
A testület hamburgi ülésén Németországtól átvett elnökség programjáról kiemelte, hogy Magyarország a történelme és fekvése, különösen pedig a határon túli magyar közösségek miatt "különösen érzékeny" kérdésként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak ügyét. Ezért a kisebbségi jogok érvényesülésére, tiszteletben tartására és fejlesztésére komoly hangsúlyt helyez a magyar elnökség.
   
A program egy további kiemelt eleme a vallási közösségek védelme - tette hozzá Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy míg Magyarországgal szemben "teljesen igazságtalan" volt az antiszemitizmus számos alkalommal felmerült vádja, a napokban éppen "Nyugat-Európa utcáin zajlanak antiszemita tüntetések".
   
Hozzátette, hogy a keresztényellenes jelenségek is "igen erőteljesen aggasztóak", így mind a zsidó, mind a keresztény közösségek védelme egyre fontosabb lesz a jövőben.
   
A 47 európai országot összefogó ET saját meghatározása szerint "a földrész vezető emberi jogi szervezete". Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.
 

MTI
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
MTI Hírfelhasználó