Rogyadozó liberalizmus: lészen csillagfordulás megint
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Egyesült Államokban hatalmas erők munkálkodnak a demokrácia kiürítésén. Hovatovább a jog erejét az erő joga foglalja el. Nem volt elég a bonyolult választási rendszer, az utcai erőszak rászabadítása a társadalomra, a média egyirányú torzító hatása; immár bekövetkezett a csalás apoteózisa.
2021. május 25. 23:58

Liberális „győzelmi” jelentés: Franciaországban legutóbb szilveszterkor csak kilencszáz gépkocsit gyújtottak fel javarészt betelepült randalírozók, szemben a tavalyi másfél ezerrel… A migránsok ifjai azért hívják fel a rendőrséget, hogy a kiszálló rendfenntartókat csapdába csalják… Kelemen András pszichiáternek, a Nemzeti Fórum alelnökének tett föl kérdéseket a Gondola.

– Alelnök úr, Párizsban François Lecointre vezérkari főnök felszólítást tett nyilvánossá: lépjenek ki a hadseregből az országért aggódó katonák. Ön mint pszichiáter hogyan látja: mekkora feszültséget okoz a lelkiismeretes katonákban az, hogy az egyik oldalról katonai esküjük mozgatja őket, a másik oldalon pedig ott pöffeszkedik egy, a kitüntetéseinek látványával Brezsnyevet idéző, tábornoki rendfokozatot viselő pojáca?

– A fegyveres testületek az adott ország rendjét, a polgárok biztonságát védik. Különleges a helyzetük: fel vannak hatalmazva arra, hogy törvényes kereteken belül erőszakot alkalmazzanak. Részrehajlás nélkül, a közjó érdekében kell cselekedniük, ezért tagjaik nem vehetnek rész pártpolitikában. A felforgató szándékú mozgalmak fontos célja megingatni ezen testületek erkölcsét. Emlékezzünk csak a köznyelven „taxis blokádként” emlegetett 1990.októberi útelzárásokra.

 

Az Erzsébet híd budai hídfője 1990. október 26-án – MTI/Záray Péter

A rendőrség nem mert, vezetősége nem akart a torlaszbontás lehetőségével élni, mivel a szervezett kormánybuktatási kísérletet átkeresztelte a sajtó jogos polgári engedetlenséggé. Az Antall József kinevezte új belügyminiszter, Boross Péter azzal kezdte, hogy leszögezte: nem tűri el a rendőrség lejáratását, s minden rendőr maga mögött érezheti a miniszteri védelmet, amíg törvényesen jár el. Ezzel nagy megkönnyebbülést okozott, melynek szerepe volt a rendőrség működőképességének helyreállításában. Ma azt látjuk, hogy sok helyt, különösen az USA-ban, ennek a vezetői viselkedésnek a hiányát érzik az agresszív viselkedésű tömeggel szemben a rendfenntartásra kivezényeltek. Jogos kényszerítés vagy fegyverhasználat esetén sem lehet biztos abban, hogy nem marasztalják el. (Példa rá a BLM zavargásainak politikai támogatása.)

 
Egy aláíró veterán – AFP

S hogy ez mekkora feszültséget okoz, azt jól jelzi, hogy amikor a Franciaországban a nyugdíjas tábornokok vészjelzésükre a kormányzat részéről elutasítást, fenyegetést, megtorlás kilátásba helyezését kapták, akkor ezzel Macron állama nem elfojtotta a kezdeményezést, hanem a tiltakozás újabb hullámát váltotta ki.

Amerikában is nyílt levelet írtak nyugállományú tisztek, 120 aláírással. Ebben kifejtik, hogy a 2020-as választást elcsalták a demokraták, hogy Biden alkalmatlan, és hogy balos diktatúra épül az Egyesült Államokban (azzal, hogy nem valós fenyegetések ellen is beveti a kormány a hadsereget, például a Capitoliumnál), és hogy a nemzet harcban áll a szocializmussal és marxizmussal. A választási csalás beismerése a liberális oldalról megtörtént. Ennek ellenére hivatalban marad a csalással csúcsra emelkedett politikus abban az országban, amely még mindig a demokrácia mintaállamaként tetszeleg. Hogyan rombolja a tényleges demokráciát ez a körülmény az atlanti tengely országaiban?

– Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Egyesült Államokban hatalmas erők munkálkodnak a demokrácia kiürítésén. Hovatovább a jog erejét az erő joga foglalja el. Nem volt elég a bonyolult választási rendszer, az utcai erőszak rászabadítása a társadalomra, a média egyirányú torzító hatása; immár bekövetkezett a csalás apoteózisa. Ez pedig azt jelenti, hogy a bűnöző üdvözül: dicsekszik az elkövetett gaztettel. Esetünkben azzal, hogy a népakaratot félre lehet lökni hatalmi célok érdekében. S ez az Amerika ad mintát, de annál többet is: sugallatot, irányítást a közös európai folyamatoknak. Ez is nyilvánvalóvá vált, amikor láttuk az Európai Bizottság korábbi elnökét, Junckert édes kettesben puszilkodni Soros Györggyel.

Kép: echotv.hu

S hallani, hogy titkos megbeszélést folytattak le.

– Wass Albert azt írta: „És lészen csillagfordulás megint.” Miért reménykedhetünk ebben?

– Reményt nyújt az, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik: a globális politika főárama szembe akar menni az emberek törekvéseivel. Legjobban látszik ez a tömeges népmozg(at)ás esetében. A válogatás nélkül, tömegesen érkező harmadik világbeli „honfoglalók” jellemzően nem menekültként jönnek, s nem munkavállalóként akarnak megélni. Megvalósítják a neoliberális reklámszöveget: „nekem minden jár, mert megérdemlem”. S ha valaki felteszi a kérdést, hogy mivel érdemli ki a sokszor a honi szegényekénél nagyobb ellátást, a válasz megtorlás , még a saját állam részéről is.

Kelemen András 

Ez a normálisan élni akaró emberek arculcsapása. Sőt annál is több: szájának betapasztása, sőt életének terror általi veszélyeztetése.
Ám épp ebben rejlik a folyamat megállításának reménye. Ha – mint a francia és amerikai tábornokok és a hozzájuk csatlakozók sokasága – a rendre és biztonságra vágyó többség felismeri erejét, akkor megállíthatja az elszabadult pénzhatalmi erőket. Egyébként a harmadik kérdésre a válaszom: Dum spiro, spero – mondták a latinok. Míg élek, remélek.
 
Molnár Pál

gondola
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
  • Négy háza is van a BLM társalapítójának
    Patrisse Cullors, a Black Lives Matter (BLM, A fekete életek számítanak) mozgalom társalapítójának botrányos költekezése miatt egyre több BLM-csoport követel nagyobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot a globális szervezettől. Az Associated Press (AP) hírügynökség beszámolója szerint a BLM 2020-ban, Floyd tragédiájának évében kilencvenmillió dollár adományt kapott. A mozgalom társalapítójáról pedig kiderült, hogy négy vidéki háznak is tulajdonosa, amelyek összesen mintegy hárommillió dollárt érnek. Bírálói szerint az ingatlanokat a nonprofit szervezet pénzéből vásárolta az aktivista–derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
MTI Hírfelhasználó