Európát csak Orbánnal lehet továbbépíteni, mondja Merkel utóda
Armin Laschet CDU-elnök egy podcastben beszélt Németország és az EU kihívásairól. Szerinte a kelet-nyugati megosztottság továbbra is jelen lesz a kontinensen, és ezen csak a lengyelekkel és a magyarokkal együtt lehet dolgozni.
2021. május 29. 12:15

A nem fizető kisebbség nem bírálhatja felül a többség akaratát” – jelentette ki a Hauptstadt: Das Briefing podcast hétfői kiadásában Armin Laschet, a német kereszténydemokraták és keresztényszociálisok (CDU–CSU) kancellárjelöltje, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke. A hatvanéves csúcspolitikust főleg külpolitikai terveiről kérdezték a műsorban, amik kapcsán előkerült Magyarország és az antiszemitizmus is.

„Németország Izrael mellett áll”

A CDU pártelnöke szerint eljött az ideje, hogy Németország önálló külpolitikai arcélt definiáljon magának és több felelősséget vállaljon.

De azért nem kell előreszaladni: a politikus szerint vannak olyan konfliktusok, amikben Németországnak inkább az Európai Unió tagjaként érdemes szerepet vállalnia, és nem önállóan. Az arab-izraeli kérdés megoldásában például jól működött az ENSZ-ből, az Egyesült Államokból, az Európai Unióból és Oroszországból álló kvartett – mondja Laschet –, de szerinte ezt még túl korai lenne reaktiválni, elvégre a Biden-adminisztráció még csak most rendezkedett be az Atlanti-óceán túlpartján.

Az persze vitathatatlan, hogy Németországnak különösen fontos szerepe van Izrael biztonságának garantálásában, folytatta a politikus, aki szerint nevükön kell nevezni a dolgokat, és „ki kell tudni mondani három visszakozás nélkül”, hogy a Hamasz egy terrorszervezet. Laschet szerint egyértelművé kell tenni, hogy Németország Izrael pártját fogja a konfliktusban, ezért továbbra is biztosítani kell a fegyverkivitelt a zsidó államba. Az Izrael-pártiságnak viszont belpolitikai vonatkozásai vannak: a CDU-elnök szerint azok, akik „importált antiszemitizmusról” beszélnek, úgy tesznek, mintha amúgy nem volna az országban zsidóellenesség.

Németországban Auschwitz felszabadítása óta van antiszemitizmus” – hangsúlyozza Armin Laschet, aki szerint az antiszemita bűncselekmények kilencven százalékáért továbbra is a jobboldal felel.

Az viszont igaz, mondja, hogy azok, akik bevándorlók gyermekeiként lesznek német állampolgárok, kötelesek megismerkedni a német történelemmel és az ország Izrael-pártiságának okaival; ha pedig nagyon hangosan tiltakoznak ez ellen, nos, akkor még mindig ott van a büntetőjog.

Macron, Macron, Macron

Noha sokan azzal vádolják Laschetet, hogy Angela Merkel politikai alteregója, a beszélgetésből úgy tűnik, hogy a vesztfáliai kedvenc politikusa jóval fiatalabb a Bundesmuttinál, férfi, és ráadásul franciául beszél: a CDU–CSU kancellárjelöltje jóformán mindent arra tenne fel, hogy újra megerősítse Párizs és Berlin kapcsolatát.

„Macronnal sok mindent előre lehet mozdítani” – véli Laschet, aki sokban osztja a francia köztársasági elnök elképzeléseit. Szerinte a két ország között nem olyan régen megkötött aacheni szerződés egy jó kezdet lehet a Berlin–Párizs tengely újraélesztésére, habár túl sok minden még nem valósult meg belőle.

Laschet abban is egyetért Macronnal, hogy az Európai Unió bürokráciacsökkentésre szorul, mégpedig sürgősen. Arra kicsit kelletlenül mondott igent a beszélgetés során, hogy a bürokráciacsökkentést az Európai Bizottságon is lehetne-e kezdeni, és esetleg kevesebb biztost alkalmazni. „Alapvetően nem ellenzem” – mondta, de azért felidézte: lehet, hogy így Németországnak sem lenne biztosa, amit meg nyilván senki nem szeretne. Szerinte akkor is végig kell gondolni egy ilyen forgatókönyvet, ha amúgy nem valószínű, hogy éppen az Unió legnagyobb gazdasága maradna komisszár nélkül, elvégre Európa arról ismerszik meg, hogy itt egyenlő felekként találkoznak az országok.

Az egyenlősdinek viszont Laschetnél is vége van, ha a pénz csörög. A kancellárjelölt szerint igenis változás kell az egyhangúság kérdésében, ha az Európai Unió aktívan szeretne fellépni a jövő kulcskérdéseiben. Ide tartoznak a pénzügyek is. „Németország a legnagyobb nettó befizető, az is marad”, szükség esetén növeli is befizetéseit, így nem hagyhatja, hogy felülbírálják az akaratát.

A költségvetési politikában a kisebbség nem bírálhatja felül a fizető többség akaratát” – jelentette ki határozottan.

A lascheti realizmus

A magát reálpolitikusnak valló vesztfáliai szerint egyébként sem az a művészet a külpolitikában, hogy azokkal értessük meg magunkat, akik amúgy is egyetértenek velünk. Ha ez lenne – mondja –, Németország csak a Benelux-államokkal lenne beszélő viszonyban, és még Közép-Európában sem találná meg a hangot minden EU-tagállammal.

Ez nehéz, de a külpolitika nehéz dolog” – véli Laschet, aki szerint inkább a hasonlóságokra kellene fókuszálni ahelyett, hogy folyton rendreutasítanánk partnereinket, például Oroszországot.

Ilyen mondatok persze bármikor elhagyhatják Angela Merkel száját is, így a Hauptstadt podcastet szerkesztő Michael Bröcker–Gordon Repinski páros rá is kérdezett, hogy akkor mégis mi a különbség Laschet és a leköszönő kancellár között.

A vesztfáliai kitérő választ adott, szerinte nem az határoz meg valakit, hogy miben különbözik Merkeltől. Kritizálta viszont a Zöldeket: Armin Laschet szerint szép és jó a párt nagyon verbális külpolitikája, de amikor majd megérkeznek a való világba, látni fogják, hogy „semmi értelme lehordani a világon minden országot, és aztán nem javasolni semmilyen megoldást”. Ott van például a migrációs válság a Földközi-tengeren: el kell fogadni, hogy ebben a kérdésben a török elnökkel kell együttműködni, hiába más a német kormány elképzelése a társadalomról vagy a demokráciáról.

Armin Laschetnél egyébként a nacionalizmus a legfontosabb vörös vonal. Mint mondja, Európa renacionalizálása elfogadhatatlan, több Európára van szükség. És akkor mi a helyzet az olyan nacionalistákkal, mint Orbán Viktor? – adódik a kérdés. A CDU elnöke szerint rengeteg munka van még az Európai Unióban. A Delet fel kell építeni az újjáépítési alap segítségével, de a kelet-nyugati megosztottság még úgy is jelen lesz a kontinensen, és ezen csak a lengyelekkel és a magyarokkal együtt lehet dolgozni. „Szükségünk van Magyarországra” – hangsúlyozza Laschet, és nem csak azért, mert a magyar fél bármikor megvétózhat bármit az Európai Unióban.

„Szükségünk van Orbánra ahhoz, hogy továbbépítsük Európát” – mondja. Ez persze nem jelenti azt, hogy Laschet szerint ne lenne fontos az EU alapvető értékeinek, mint például a jogállamiság tiszteletben tartásának kikényszerítése Magyarországon és Lengyelországban is.
mandiner.hu
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
  • Négy háza is van a BLM társalapítójának
    Patrisse Cullors, a Black Lives Matter (BLM, A fekete életek számítanak) mozgalom társalapítójának botrányos költekezése miatt egyre több BLM-csoport követel nagyobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot a globális szervezettől. Az Associated Press (AP) hírügynökség beszámolója szerint a BLM 2020-ban, Floyd tragédiájának évében kilencvenmillió dollár adományt kapott. A mozgalom társalapítójáról pedig kiderült, hogy négy vidéki háznak is tulajdonosa, amelyek összesen mintegy hárommillió dollárt érnek. Bírálói szerint az ingatlanokat a nonprofit szervezet pénzéből vásárolta az aktivista–derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
MTI Hírfelhasználó