Szent II. János Pál-emlékkereszt, székelykapu
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Szent II. János Pál pápa emlékére felállított kereszt átadásán az emlékezés fontosságáról és ezzel együtt a magyar nép küldetéséről beszélt. Azt mondta, "számot kell vetnünk a békediktátum következményeivel", de mindazok ellenére, ami a magyarsággal történt, "felelősségünk", hogy a Kárpát-medencében élő többi nemzet sebeit is "mi gyógyítsuk be".
2021. június 4. 13:56

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a Szent II. János Pál pápa emlékére felállított kereszt átadásán a nemzeti összetartozás napján a Budakeszi Arborétumban 2021. június 4-én. A háttérben balról jobbra: Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője és Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója. MTI/Kovács Tamás

A Nemzeti összetartozás napján a Budakeszi Arborétum bejáratánál felállított székelykapu avatásán Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Szent II. János Pál pápa emlékére felállított kereszt átadásán az emlékezés fontosságáról és ezzel együtt a magyar nép küldetéséről beszélt. Azt mondta, "számot kell vetnünk a békediktátum következményeivel", de mindazok ellenére, ami a magyarsággal történt, "felelősségünk", hogy a Kárpát-medencében élő többi nemzet sebeit is "mi gyógyítsuk be".

Soltész Miklós szerint azért is emlékezni kell, mert sokan próbálják elfeledtetni a tényeket. Románia nagyobb területet kapott, mint a jelenlegi Magyarország, 10,7 millió embert szakítottak el Magyarországtól, elvették az ország gyárainak felét, vasútvonalainak 60 százalékát, és 92 városát. Az országnak nem volt többé só-, ezüst- és aranybányája. "Elveszítettük fenyveseink 97, lombhullató erdeink 85 százalékát" - sorolta.
   
Van tehát min szomorkodni, de van "küldetésünk" is. Aki a maga területén tesz a magyarságért, az gyógyít, legyen akár a fák sebeit gyógyító erdész vagy a magyar kultúrát őrző zenész - vélekedett.
   
Szent II. János Pál pápáról szólva felidézte, az egyházfő egész életében közel állt a természethez. A pápát idézte, aki szerint "amikor az ember hátat fordít a teremtő terveinek, olyan zavart idéz elő, amely óhatatlanul visszahat a teremtés rendjére. Ha az ember nem él békében Istennel a föld maga sem lehet békében."

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára arról beszélt: Trianon emléke fáj, hiszen "méltatlanul, tisztességtelenül bántak velünk, mert kéjes örömmel belénk rúgtak és elszakították tőlünk nemzettársainkat". Ugyanakkor nem kell, hogy a magyar nép átadja a magát a fájdalomnak, mert "nem vagyunk vesztesek", mert olyan száz évet, amilyen "mögöttünk van", a világon talán egyetlen másik nemzet sem élt volna túl.

Úgy fogalmazott: "büszkék lehetünk magunkra, mert többet adtunk ennek a világnak, mint amit kaptunk tőle", és bár sokan örültek volna annak, ha a magyarság eltűnik, "még mindig itt vagyunk és itt is maradunk".
   
Menczer Tamás kitért arra is: a kormány külpolitikájának sarokköve, hogy mindenkinek megadják, de mindenkitől el is várják a tisztelet. Azt is mondta, Magyarország nincs egyedül, szövetségeket épít, és szövetségeseivel együtt dolgozik Közép-Európa felemelésén és megerősítésén.
   
Az államtitkár a határon túli magyarokról szólva hangsúlyozta: a kormány nem akarja Budapestről megmondani, hogyan kellene élniük a külhoni magyaroknak. Ugyanakkor a külhoni magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányra, amely őket meghallgatva igyekszik segíteni nekik, hogy minél jobb körülmények között, a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: a Pilisi Parkerdőben számos példa, római utak, kolostorromok és más szakrális helyek bizonyítják, hogy az erdő befogadója, egyben természetes közege is a kulturális emlékeknek.
   
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott az "igazságtalan békediktátum" napján Szent II. János Pál Evangélium című versének az igazságról szóló sorait idézte: "az igazság nem olajcsepp a sebre, hogy ne fájjon, ami éget, nem ültetik szamárra, hogy körülvigyék az utcán. Az igazságnak szenvednie s rejtőzni kell" - hangoztatta.
   
A székelykaput és a keresztet Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök áldotta meg.
   
A székelykapu és a kereszt állítását a helyi közösség kezdeményezte, a kapu Kádár Ferenc keramikus, fafaragó munkája.
   
A Budakeszi Arborétumot 1959-ben alapították, korábban az Erdészeti Tudományos Intézet kísérleti telepe működött a területen. A mára több mint 1000 növényfajtát bemutató növénykert meghatározó fajai a nem őshonos tűlevelűek, valamint a Budai hegyekben is őshonos fafajok, mint a hárs, a kőris és a tölgyek.

MTI
  • EURO-2020 - Nyolcvannégy percig tartott a müncheni csoda
    A magyar válogatott hiába vezetett kétszer is, végül 2-2-es döntetlent játszott a német csapat vendégeként Münchenben a részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság csoportkörének szerdai zárásán, így negyedikként zárt a csoportjában, és kiesett.
  • Magyarország fényekben
    Magyar nemzeti színekkel világított az ország a Németország-Magyarország labdarúgó-mérkőzés alatt 2021. június 23-án.
  • Orbán Viktor: az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes
    "Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz" - áll Orbán Viktor miniszterelnöknek az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
MTI Hírfelhasználó