101 év, 10 kevésbé ismert épület
A száz éve aláírt trianoni békeszerződésre tíz, kevésbé ismert épülettel emlékezünk.
2021. június 5. 10:59

1. Vöröskő vára

A Kis-Kárpátok erdőségében megbújó vár. Kép forrása

Pozsonytól északra, a Prágába vezető út egyik hágója fölött, annak védelmére épült az óriási vár. Ma is álló, reneszánsz formájára a Fugger-család építette. A famíliának rengeteg érdekeltsége, bányája, földje volt a Felvidéken, bár hozzáállásukat jól jellemzi, hogy nevükből származik a "fukar" szavunk. A biztonságos, de meglehetősen rideg épületet a későbbi tulajdonosok, a Pálffyak építették át, így a vastag falak könnyed és pompás barokk tereket rejtenek. 

2. Kopcsány, kápolna

Az ezeréves határt alkotó Morva-folyó partján álló kápolna. Kép forrása

A cseh határ mellett álló kis egyszerű kápolna valószínűleg a Kárpát-medence legrégibb, ma is álló épülete. A későbbi átépítések miatt sokáig egy "átlagos" barokk kápolnának gondolták, míg egy feltárás során kiderült, hogy az ablakai gótikusak a 14-15. századból. Egy újabb feltárás után további évszázadokat "öregedett" az épület, a felhasznált (és fennmaradt!) faanyag vizsgálata kimutatta, hogy a felhasznált fákat 950 körül vágták ki. 

3. Nedec, vár

A Dunajec-parti Nedec vára, a háttérben az egykori lengyel "ellenvár", Czorsztyn. Kép forrása

Magyarország és Lengyelország határát egy szakaszon a Dunajec-folyó alkotta. A folyót a régi Magyarországon egyébként gyakran a "hűtlen" névvel illették, ugyanis ez volt az ország egyetlen folyója, ami nem a Duná, hanem a Visztula felé tartott. A folyó stratégiai szakaszain végig várakat emeltek, több helyen "párban", vagyis egyet-egyet egymással szemben. Ezek közül a legnevezetesebb a Neced-Czorsztyn vár-pár, ami a Szepességből Krakkó felé tartó utat őrizte. A két erőd közül a magyar szinte teljes épségben maradt meg, a lengyel rommá vált, bár falai máig állnak. Nedec községet a környező vidékkel, Szepes vármegye "csücskével" együtt Trianonban nem Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz csatolták.

4. Szepeskáptalan, a "szepességi Jeruzsálem"

A "szepességi Jeruzsálem" a fölé magasodó Szepesvárral. Kép forrása

Az egykor önálló Szepeskáptalan város a régi Magyarország egyik legkülönlegesebb települése volt. Csupán a román-gótikus stílusú székesegyház, és a környező mintegy tucat egyházi épület (püspöki palota, kanonoki ház) alkotta, és természetesen városfal övezte. Ezért, mint egyfajta "szent várost" szepességi Jeruzsálemként is emlegették. Ma Szepeskáptalant a szomszédos Szepesváraljához csatolták, ami fölött emelkedik a vármegye névadója, a romjaiban is impozáns Szepesvár.

5. Nagyvárad, Darvas-La-Roche-ház

A frissen felújított házban a szecesszió múzeuma kap helyet. Kép forrása

Nagyvárad fénykora a 19. század végére, 20. század elejére esik, mikor a "Pece-parti Párizsban" sorra épültek a szecesszió különböző irányzatait képviselő lakóházak. Találhatunk itt Lechnert követő magyaros, bécsi, brüsszeli irányzatokat képviselő épületeket. A színháztérről nyíló utcában álló házat egy gazdag faipari vállalkozó építette, akinek cégtársa egy bázeli kereskedő volt (innen a ház részben francia neve). A tervező építész-testvérpár Vágó József és László a szecesszió bécsies, korai modernbe hajló irányzatát képviselték. Váradi épületük is ilyen, a viszonylag egyszerű homlokzat pompás lakrészeket rejt, ahol minden kis részletet kidolgoztak a tervezők. A sokáig romos épület felújítását épp a napokban végzik, a tervek szerint a váradi szecesszió múzeuma nyílik meg benne.

6. Szászmuzsna, erődtemplom és falu

A szászmuzsnai erődtemplom uralja a környező vidéket. Kép forrása

Erdély szászok lakta vidékein mintegy 250 erődtemplom áll. Ez a jellegzetes épülettípus a 15. századtól kezdve alakult ki, mikor rendszeressé váltak a török betörések a Kárpátok déli hágóin át. Erre válaszul a szászok fokozatosan erőddé alakították templomaikat: köré bástyás védőfalrendszert építettek, de magukat a templomokat is átépítették, megerősítették. A legtöbb helyen a falakon belül minden család számára kamrát alakítottak ki, hogy ott vészeljék át a támadást, és oda menekítsék legfőbb értékeiket. A szászok Németországba való visszaköltözése óta a legtöbb templom állapota sajnos rohamosan romlik, több össze is dőlt már. A kevésbé ismert szászmuzsnai viszont jó állapotban van, sőt, a falu máig őrzi a szász építészeti jellegzetességeket.

7. Oravica-Anina vasútvonal

Az egyik völgyhíd a 14 közül. Kép forrása

Az ország akkor egyik legfontosabb vasútvonalát már 1847-ben elkezdték építeni, de csak 1863-ra készültek el vele. Két fontos bánsági bányavárost, Oravicát és Aninát kötötték össze, lehetővé téve a kitermelt szén szállítását. Noha a két település csak 16 kilométerre fekszik egymástól légvonalban, a vasútvonal 33 kilométer hosszú, és tíz alagutat és 14 völgyhidat tartalmaz. Ráadásul a vonal jelentős részben sziklák között vezet, így az utazó szinte Svájcban érezheti magát. 

8. Bács, vár

A legjobb állapotban megmaradt épületrész, a lakótorony. Kép forrása

Az alföld déli részén, ahol középkori emléket a legkevésbé vár az utazó, magasodik a gótikus vár óriási együttese. Viszonylagos épségét fekvésének köszönheti: a törökök korán elfoglalták, és 1686-ban a császáriak harc nélkül foglalták vissza. Sajnos, amit a seregek nem tettek meg, elvégezte az idő, és a környező falvak lakossága: a vár jelentős részét elhordták az évszázadok alatt.

9. Városszalónak, vár

A környező tájat uraló vár. Kép forrása

Az egykori nyugati határszélen sorakozó várak közül Városszalónak kevésbé ismert. A teljes épségben megmaradt középkori vár a 17. század óta a Batthyány-család tulajdona volt, Batthyány Lajostól kobozta el az állam 1849-ben. A váron jól láthatók az építési periódusok, a "kövér" öregtorony, és az ahhoz hagymahéj-szerűen hozzáépített későbbi szárnyak. A Batthyányak fejlesztgették a várral szomszédos kisvárost is, ami így városias formát öltött, noha csak kétezer lakosa van. 

10. Fertőmeggyes

Jellegzetes fertőmeggyesi udvarköz. Kép forrása

A Fertő-táj egyik jellegzetes falva a gyümölcsöseiről elnevezett Meggyes. A kis falu a történelem során szinte végig Sopron város birtokát képezte, lakói borászatból és halászatból meggazdagodott gazdák voltak. Jellegzetes meggyesi építészeti forma az udvarköz (Hofgasse), a lakosság növekedésével az udvarok hátsó részeire is építkeztek, így az udvarok kis utcácskákká alakultak.

 Szende András  tájépítész

 

 

 

 

 

 

 

 

hirado.hu - architextura.hu
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
  • Orbán Viktor az OECD főtitkárával tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a Karmelita kolostorban tárgyalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkárával, Mathias Cormannal - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
  • Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya
    Amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett ugyanerre az álláspontra. Ráadásul emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában 66, novemberben pedig már 73 százalékuk utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – derül ki az Alapjogokért Központ áprilisi és novemberi közvélemény-kutatásából.
MTI Hírfelhasználó