A jövő fenntartható és élhető városa
A Budapesten létesített körúti kerékpár utakat és „méhlegelők“... Nem tudom, hogy ezeket az intézkedéseket a mókázás kedvéért vagy pótcselekvésként találták ki. Ezekkel az intézkedésekkel nem tudnánk a smart városok nemzetközi versenyében még vigaszdíjat sem nyerni. Így nem alakulhat ki a polgárok smart városa, hanem az ellentéte, a bürokraták stupid városa jöhet létre.
2021. június 8. 08:34

A városodás a társadalmi fejlődéssel együtt járó népességtömörülési folyamat. Magyarországon 2015-ben már a népesség 71 százaléka városlakó. A zaj, szennyezés, zsúfoltság, slum-negyedek (gettósodó külvárosi területei), a bűnözés fokozódása következtében a nagyvárosok egyre élhetetlenné válnak. A Smart City (rossz elnevezében „okos“ városok) koncepciója inspirálja a jövő városainak minőségi kialakítását. Dr. Anisits Ferenc mérnöknek, a BMW korábbi vezető fejlesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.

– Mérnök úr, Ön mint aki több országban élt és világjárt ember, hogyan látja: mi is az „okos város“ mérnöki szemléletben?

Ha gonoszkodni szeretnék, akkor azt válaszolnám: az „ostoba város“ ellentétje. Mivel azonban ostoba város nem létezik, ezért okos város sincsen. De komolyra fordítva a szót, valóban léteznek emberi életre méltó, lakható városok. Sőt ezeknek a ranglistája is (Smart City Index) létezik. Ilyen város Szingapúr, ezt követi Helsinki és Zürich. Bécs visszaesett a 17-ről (2019-ben) a 25. (2020-ban) helyre a versenyben részt vevő 109 város között.
A városok közötti verseny értékelése az IMD intézet (International Institute for Management Development) által kidolgozott rendszer szerint történik, amely 15 indikátort vesz figyelembe a lakosság szavazása alapján. Hozzáteszem: lepusztult, élhetetlen, nyomortelepeket szerte a világon ismerünk. Ennek az ellentéte a fenntartható és élhető város. Az okos szó városra alkalmazása a magyar nyelvészek szellemi elszegényedésének szüleménye. A településekre használható jelzők élhető, békés, csinos, látványos, otthonos, vagy nyomorúságos, lepusztult, piszkos, lerobbant, elhanyagolt, de egy objekt nem okos vagy buta!! A polgárainak többsége lehet okos, vagy buta.

Egy város nem lehet "okos"...

– Mi a vezető okos városok közös jellegzetessége?

– Az a város élhető, amely csendes, jó levegőjű, tiszta, rendezett, köz-biztonságos, épületei ápolt homlokzatúak, dugómentes a közlekedése, pihenésre és kikapcsolódásra alkalmas. Az ilyen városokat az okos lakói aktív részvételével alakítják ki. A hangsúlyt nem a jól hangzó divatos szavakra, hanem a város tervezett, projektszerűen megvalósított jobb életminőségére helyezik. A konkrét intézkedések között szerepel a város körforgásos gazdasága, klímasemleges energiaszolgáltatása, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas szabad és zöld közösségi terek kialakítása. A jól átgondolt projektek értékes lakótelepeket, átgondolt infrastruktúrát (az új házak nagyobb távolságban, földalatti parkolók) és számos zöld közösségi felületet teremtenek. Majdnem minden ház tetején, lakás balkonján kis saját vagy lakóközöségi kertek díszelegnek.

– Ha Önt jól értelmezem, akkor a jövő nagyvárosa professzionális lakótelepülések fejlesztése útján épülnek, amelyek széles használhatósági lehetőséget nyújtanak és jelentős életminőség javulással kecsegtetnek. Tudna Ön hazai példát említeni hasonló fejlesztésekre?

– A fejlesztések nem csak új, hanem régi városközpontokra és lepusztult külső városnegyedekre is életminőség-javító hatással megvalósíthatóak.
Nem kell feltétlenül Zürichbe vagy Bécsbe látogatni, hogy a Smart City koncepció mintáját megtekinthessük. Szolnok, a szülővárosom, példát nyújt sikeres városfejlesztésre. A Tisza a városközpontot és a Tiszaligetet két részre választotta el egymástól. A Tiszavirág gyalogos és kerékpáros híd megépítésével (2011-ben) lehetővé vált a városközpontból rövid úton a város zöld tüdejébe átsétálni.

 

A Tiszavirág-híd – cserkeszolo.hu

A nyári hőségben ott hűsölhetnek a szolnokiak. Az árvízvédelmi beruházás részeként látványosan fejlődött a Tisza-parti sétány több kilométer hosszúságban is. A sétányt parkok övezik, amelynek új gyöngyszeme a magyar rózsák kertje, a Rozárium lett. Szolnok polgárai aktívan, szavazásukkal részt vehettek a városrész új arculatának kialakításában. Bizonyára sok más hazai város is dicsekedhet ilyen gyöngyszemekkel. Talán érdemes lenne a gyöngyök sokaságából egy magyar nyakláncot fűzni.

– Hogyan értékeli a fővárosban létesített körúti kerékpár utakat és „méhlegelőket“?

– Nem tudom, hogy ezeket az intézkedéseket a mókázás kedvéért vagy pótcselekvésként találták ki. Ezekkel az intézkedésekkel nem tudnánk a smart városok nemzetközi versenyében még vigaszdíjat sem nyerni. Így nem alakulhat ki a polgárok smart városa, hanem az ellentéte, a bürokraták stupid városa jöhet létre.

 

Anisits Ferenc

– Milyen elvek szerint kell a jövő városnegyedeit tervezni?

– A modern polgár szeretné a nagyvárosok előnyét élvezni és a hátrányait elkerülni. A vidék városiasodása megnyilvánul a települések infrastrukturális ellátottságában (közművesítés, utak, szolgáltatások) és gazdasági tevékenységek kialakulásában. Az életmód egyre közeledik a nagyvárasokéhoz, amíg az életminőség változatlan természetközeli marad. Ez azt jelenti, hogy a vidéki települések (községek, falvak) és nagyváros közötti életminőségi különbségek fokozatosan eltűnnek. A nagyvárosok ezzel szemben a szabad terek, zöld környezet telepítésével kísérelnek meg vidéki békés hangulatot teremteni. Az életminőség javulása több ezer ember számára csak akkor valósulhat meg egy város közepén, ha a rövid utak követelménye a lakás, munkahely és a képzés között teljesíthető. A modern városépítési koncepció holisztikus szemléletet követ a fenntarthatóság, a klíma- és környezetbarát vonatkozásában. Mivel ez nehezen teljesíthető, lefékeződik a városnövekedés a nagyvárosok központjaiban. Ezzel szemben gyorsan fejlődnek az elővárosok. A városodási és a várasiodási folyamat egyidejűleg zajlik. A dezurbanizáció jelensége főleg az USA-ban (Detroit/Dearnborn), Németországban (München/Landsberg) mutatkozik meg. Ma már ez a folyamat Budapest esetében is észlelhető (Pesthidegkút/Érd).

– Köszönöm az interjút. Biztos vagyok benne, hogy véleménye elősegíti az „élhető város“ valós fogalmának megértését.

Molnár Pál
 

gondola
  • Novák: a családokat nem lehet felülírni
    Novák Katalin miniszter a közrádió műsorában örömének adott hangot, hogy sokan vettek részt a rendezvényen, amelyen közösen állapították meg: a családnak nincsen alternatívája és a demográfiai problémákkal foglalkozni kell. Hozzátette: mindenki egyetértett abban, hogy a demográfiai problémákra kifejezetten nem a tömeges bevándorlás a megoldás, hanem épp ellenkezőleg, a családok támogatása.
  • A keresztény gyökereknek újra hajtást kell adnunk!
    Veres András győri megyéspüspök azt mondta, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséje nem tett pontot semmire, ellenkezőleg Ferenc pápa a Hősök terén mondott beszédében "egyfajta programot adott a magyar egyháznak" a munka folytatására.
  • Meg kell adni a vidéknek, ami jár neki
    Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén, szombaton Sárospatakon.
MTI Hírfelhasználó