Magyarország újraindul!
A monetáris politikai fordulat akár már júniusban is elkezdődhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már ebben a hónapban sor kerülhet a kamatemelésre - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján szerdán Budapesten.
2021. június 9. 12:30

Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély.

A harmadik negyedéves gazdasági növekedési adat megismerését követően lehetőséget látnak arra, hogy korrekciót javasoljanak a 2022-es államháztartási hiányra vonatkozóan - mutatott rá Matolcsy György. Az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik legmagasabb lenne az Európai Unióban, nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni - tette hozzá.

A jegybankelnök elmondta, hogy a magyar GDP a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintet. A járvány okozta válság mélysége szinte azonos volt a 2008-aséval, a helyreállítás azonban most sokkal gyorsabb - hangsúlyozta. Az előző válság után az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 11 hónap alatt lábalt ki, Magyarországnak 6,5 évre, az eurózónának pedig 10 évre volt szüksége, hogy elérje a krízis előtti teljesítményét - fűzte hozzá utalva arra, hogy most Magyarország esetében a helyreállítási szakasz másfél évig tarthat.

Matolcsy György úgy fogalmazott, a magyar válságkezelés eredményes volt, 2020-ban a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt az uniós átlagnál, 2021-ben pedig a növekedési adatokkal az ország az EU-ban a legjobb pozíciót foglalta el.

A régiós és feltörekvő országok között Magyarország az egyik legtöbb forrást fordította válságkezelésre - emelte ki a központi bank elnöke. A járvány kezdte óta az MNB mintegy 9300 milliárd forintot mozgósított erre a célra - fűzte hozzá utalva arra, hogy nagyjából ekkora összeg érkezik egy teljes 7 éves uniós költségvetési ciklusban az országba az EU-ból.

Matolcsy György a magyar válságkezelést hitelközpontúnak nevezte, miután 2021-ben az uniós országok között az üzleti és a lakossági hitelfelvételben is az élen áll az ország.

A moratóriumról szólva megjegyezte, hogy a védőhálót azok számára kell fenntartani, akiknek valóban szükségük van a segítségre, akiknek a munkahelyük megmaradt vagy újra van munkájuk, azoknak el kell kezdeni törleszteni az adósságukat.

Az MNB az Nhp program folytatásaként zöld otthon programot indít - jelentette be a jegybank vezetője.

Matolcsy György szerint új reform program indítására, egy harmadik Széll Kálmán tervre lenne szükség annak érdekében, hogy a 2010-es évek után a 2020-as éveket is megnyerje az ország. Arra is kitért: az ország gazdasága azért is állhatott helyre ilyen gyorsan, mert az elmúlt tíz év, azon belül is az első három év reformjai beértek és sikeresek voltak; az 56 nagy reform közül 2013 végére 43-at elindított vagy végre is hajtott az ország.

Előadása végén a jegybankelnök arról is beszélt, hogy fel kell gyorsítani a digitalizációt, be kell fogadni a "pénzforradalmat", aminek a jegyében a központi bank is a digitális pénz felé fordul. Ezen kívül megemlítette még, hogy az élet minden területén fenntarthatóságra van szükség, részt kell venni Ázsia felemelkedésében, a technológiai forradalommal összefüggésben társadalmi átalakításokra van szükség, az okos beruházások arányát pedig drasztikusan növelni kell. Az adat az új olaj - hangsúlyozta és utalt arra is, hogy szerinte adatreformra is szükség lenne.

Varga Mihály: a gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a válság előtti szintet

A magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a  koronavírus-válság előtti szintet - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján szerdán Budapesten.

A pénzügyminiszter a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián kiemelte: az online kasszák adatai alapján a vendéglátás forgalma megugrott, jelenleg az ágazat teljesítményének szintje eléri a járvány előttit.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központ 2021. június 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Rámutatott: a tárca szerint a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása és az uniós transzferek segítik.

Visszafogja azonban a lendületet a gyenge külföldi turizmus, az uniós visszafogottabb kereslet és a hiteltörlesztési moratórium kivezetése - tette hozzá a tárcavezető.

A kedvező jelek közé sorolta, hogy a munkaerőpiac elindult felfelé, a munkanélküliség mélyen 4 százalék alatt lehet hamarosan. A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,5 milliót.

Az ipar teljesítményét is kedvezőnek nevezte, az első negyedévben a feldolgozóipari alágak többsége pozitívan járult hozzá az ágazat teljesítményének növekedéséhez. A beruházásokban Magyarország magasan elhagyta az uniós átlagot.

A moratóriumról elmondta: a kormány az óvatos kivezetés híve, együttműködésben a jegybankkal és a bankszövetséggel. Úgy szeretnék kivezetni a moratóriumot, hogy az az érintett mintegy 45-50 ezer vállalkozást és egymillió magánszemélyt nem lehetetleníti el.    

Az infláció megugrását a miniszter átmenetinek nevezte, ami ezután enyhül és a 3 százalék körüli tartományban marad.

A pénzügyminiszter szerint a sikeres járványkezeléssel Magyarországon véget ért a járvány harmadik hulláma. Az átoltottság kiemelkedik az uniós mezőnyből, mert az ország több forrásból és hatékonyabban szerzett be oltóanyagot. Minden területen megindult a járvány okozta válságból a kilábalás. Magyarországon a GDP 30 százalékát tette ki a gazdaságvédelmi intézkedéscsomag, több mint 4 ezer milliárdot ebből a beruházásokra fordítottak.

Idén az első negyedévre járványállóbb lett a magyar gazdaság, ezzel lépéselőnybe került az uniós országokhoz képest - emelte ki.

A fiskális politika mozgásteréről azt mondta, a hiányszintet már idén csökkentették a tavalyihoz képest, és jövőre is csökkenteni fogják. Hozzátette: 2024-re a magyar hiányszint visszatér a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz.

A fiskális politika célja továbbra is az, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható növekedésben. Figyelni kell a veszélyekre, a kötvénypiaci átárazódásra például. A lakosság válságtűrő képessége jelentősen javult, a lakosság állampapír-állománya közel a duplájára, 10 ezer milliárd forintra nőtt - mutatott rá.
A jövőbeni versenyképesség fontos elemének nevezte, hogy a jelenlegi adórendszer maradhat-e - mondta a pénzügyminiszter a globális minimumadóról szóló elképzelésre utalva, hozzátéve, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) június végi ülésén várható erről megállapodás.

Emlékeztetett, hogy  Magyarország társasági adószintje a legkedvezőbb az unióban. A magyar kormány hibának tartja, ha az adóversenyt kiiktatnák a globális gazdasági versenyből. Varga Mihály szerint 2-3 ezer olyan vállalkozás lehet a magyar gazdaságban, amelyeket érinthet a globális minimumadó bevezetése. A kormány mindent meg fog tenni, hogy a kedvező környezet fennmaradjon, ami az elmúlt évek komoly gazdasági növekedését segítette.

A válságból megtanulhattuk, hogy a magyar gazdaság alkalmazkodóképessége a vártnál is erősebb. A digitális innovatív megoldások ösztönzése fontos tényező lesz a jövőben, és a stabilitás felértékelődött - összegezte Varga Mihály.

MTI
  • A népszavazás megerősít Brüsszellel szemben
    A népszavazás egyszer már bevált, hiszen a bevándorlás ügyében Brüsszel szinte legyűrt bennünket, de a voksolással pozícióinkat megerősítettük - fogalmazott Orbán Viktor a közrádió műsorában péntek reggel.
  • Bolsevik vírus támadja a brüsszelitákat
    Dr. Somogyi János: Szemmel láthatóan ezek a EU-s vezető bürokraták elkapták a „bolsevik vírust” és feltámasztották a Szovjetuniót. Napjainkban a bolsevizmus az EU Parlament (és Bizottság) képében, formájában kísértetként járja be Európát.
  • Gyermekeket rontanak meg agresszív propagandával
    „Milyen Európai érték az, amikor pénzért cserébe a gyermekeink lelkét akarja Brüsszel?” – tette fel a kérdést Varga Judit, majd kiemelte: "élő, megkötött szerződéseink vannak" azokra a forrásokra, amelyek járnak a magyar embereknek. Az EU most mégis át akarja nevelni kisgyermekeinket az óvodákban és az iskolákban - fűzte hozzá a miniszter.
MTI Hírfelhasználó